Vöröskáposzta

Vöröskáposzta
Vöröskáposzta

Vöröskáposzta

Vöröskáposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. rubra)

A keresztesvirágúak családjába tartozó kétéves növény, amely első évben hozza a fogyasztásra alkalmas, gazdasági értelemben vett termést, a második évben, jarovizálás utána magszárat és a becőtermésben a 4-5 évig csírázó 3-6 gramm ezermagtömegű magokat.


Hatóanyagai: Sötétvörös vagy lilás színét az antocián adja. Egészségügyi szempontból értékes magas B- és C-vitamin tartalma miatt, továbbá jelentős mennyiségű ásványi sót és fehérjét is tartalmaz. A káposzta növeli az étvágyat és javítja az emésztést. Étkezés után hosszabb ideig a jóllakottság érzetét kelti, ezért a fogyókúrázóknak is ideális táplálék.

Hatásai: A káposztában található flavonoidok hatékony antioxidáns hatású anyagok, csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint az agyvérzés kockázatát, mivel meggátolják a vérrögök képződését. Glukozinolát tartalmuk miatt a káposztafélék fogyasztásával a tüdő-, gyomor-, vastagbél- és végbélrákok kockázata csökken. A főtt vöröskáposzta hatékonyan növeli a kémiai karcinogének méregtelenítőinek tartott enzimek szintjét.

Facebook
Pinterest
LinkedIn
Twitter
WhatsApp

Szólj hozzá, vitassuk meg:

[ufc-fb-comments]

Kapcsolódó, hasonló cikkek:

Fekete bodza

Fekete bodza

Fekete bodza (Sambucus nigra) A bodza leggyakrabban használt magyar nevei: gyepűbodza, bodzabokor, bodzafa. A fekete bodza a bodzafélék (Caprifoliaceae) családjába

Tovább olvasom »
Aloe Vera

Aloe Vera

Sok ősi kultúrában istenként tisztelték, mindenféle legendákat meséltek a növényről és annak csodálatos hatásairól. Az ókori Keleten néma gyógyítónak nevezték,

Tovább olvasom »
Spenót

Spenót

A libatalpfélékhez tartozik. Gyökere kétnyáréltű, szára fölegyenesedő, nyeles levelének lemeze tojásdad-körrajzú, többé-kevésbé dárdás tövű, ép szélű vagy gyengéden öblös, vége

Tovább olvasom »
  • blank
  • blank
  • blank
  • blank
Scroll to Top