A sóska a keserűfűfélék családjába tartozik, így botanikai rokona például a hajdina és a rebarbara. Latin neve Rumex acetosa. A sóska Európában és Észak-Ázsiában őshonos gyógynövény. Kardformájú levelei vannak és pirosas-zöldes virágai, amelyek teljes virágzáskor lila színűre változnak. Magjai barnák. A sóskaleveleket friss vagy száraz formában gyakran használják főzéshez és teát is készítenek belőlük, a növény gyógyító tulajdonságait azonban sokan nem ismerik.
Mit tartalmaz a sóska?
A mezei sóska föld feletti részét fogyasztjuk, de a föld alatti részeit is hasznosítják gyógyászati célokra. A sóska első sorban nagy mennyiségű C-vitamint tartalmaz, valamint A-, B1-, B2-, és B9-vitaminokat. Savanyú ízét az oxálsav biztosítja, ami nagy mennyiségben fogyasztva hányingert okozhat és sajnos mérgező is lehet. Gazdag káliumban, kalciumban, foszforban, nátriumban és vasban. Tartalmaz még fehérjét, szénhidrátot, flavonoidokat, antranoidokat, cserzőanyagokat és egyéb antioxidánst is, zsír- és kalóriatartalma viszont elenyésző. Energiatartalma 22 kcal, 92 kJ/100 gramm. Magas gyümölcssav-tartalmának köszönhetően frissítő, élénkítő hatású. Van, ahol fűszernövényként tartják számon.
A sóskalevél egészségre gyakorolt hatása
– Egy tál sóska biztosítani tudja a napi szükséges C-vitamin-bevitel 53%-át.
– Antimikrobiális és antiallergén tulajdonságokkal rendelkezik.
-A sóskában található A-vitamin képes javítani a látást és csökkenteni az ún. éjjeli vakságot (farkasvakság).
– Vérszegénység esetén a sóska fogyasztása igen hasznos lehet mivel a zsenge zöld levelek sok klorofilt, vasat, nátriumot és foszfort tartalmaznak.
– A sóska asztringens hatása révén arcpakolásként is lehet használni, ezáltal segít megelőzni a ráncokat, ugyanakkor összehúzza a bőr pórusait. Flavonidtartalma miatt a herpesz és a pattanásos bőr ellenszere is lehet.
– A mezei sóskának ismert a vizelethajtó, nyálkaoldó tulajdonsága, továbbá növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképességét, így kiváló immunerősítő
– A sóskalevelekben meglelhető nagy mennyiségü kálcium erősíti a csontokat.
– Hashajtó hatása miatt méregteleníti a szervezetet . A sóskából készült teát vagy a vízbe mártott sóskát gyakran használják méregtelenítésre. Népi használatban puffadáscsökkentésre is alkalmazzák.
– Vízhajtó tulajdonsága által segít a húgyúti fertőzések megelőzésében és azok gyógyításában.
– Magas antioxidáns tartalma miatt csökkenti a rossz koleszterin- és a trigliceridszintet.
– A sóskaleveleket gyakran álmatlanság vagy magas vérnyomás ellen használják, de a korai öregedés ellenszereként is igen hatásos.
Hogyan készítsük el?
A sóskát akár nyersen, önmagában is elrágcsálhatjuk, de a salátákban is kiváló. Húsok mellé köretnek kínálhatjuk, ebben az esetben legjobb ha kevés zsiradékon megfonnyasztjuk, hogy összeessenek a levelek. Ezzel a módszerrel a benne található tápanyagok és vitaminok sem vesznek el. Készíthetünk belőle rizottót, tejszínnel összekeverve tésztaszószt, mártást vagy kiváló reggeli italt is.
Jamaikába a sóska leveléből és virágából teát készítenek – csípős íze miatt hűtő hatással van a szervezetre. A sóskateát olyan fűszerekkel készítik, mint a fahéj, kardamom és a gyömbér. Melegen vagy hidegen egyaránt fogyaszthatjuk.
Figyelmeztetés!
A sóska nagy mennyiségű oxálsavat tartalmaz, ami csökkenti a test kalciumelnyelési képességét, így akár vesekő is kialakulhat tőle. Minél szárazabb és régebben szüretelt sóskát használunk, annál több oxálsavat tartalmaz, tehát érdemes frissen fogyasztani, és az első főzőlevet leönteni róla.
-Az oxálsav jelenléte miatt a sóskát nem szabad alumíniumból vagy vasból készült konyhai eszközökben megfőzni, mert a fémekből kioldódó anyagokkal keveredve mérgező hatású és ehetetlen.
-Nagy mennyiségű sóska fogyasztása hasmenést, hasfájást, émelygést, hányást, szédülést okozhat, de fennáll a májbetegség kockázata is.
-Azok, akiknek bőrbetegségük vagy asztmájuk van, ne fogyasszák.
Ha a kérődző állatok nagyobb mennyiségben fogyasztanak mezei sóskát vagy juhsóskát, hányás és hasmenés léphet fel náluk, ezért a legelőkön nem szabad sóskát termeszteni.
Forrás: http://drtihanyi.com/
