Vöröskáposzta

Vöröskáposzta
Vöröskáposzta

Vöröskáposzta

Vöröskáposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. rubra)

A keresztesvirágúak családjába tartozó kétéves növény, amely első évben hozza a fogyasztásra alkalmas, gazdasági értelemben vett termést, a második évben, jarovizálás utána magszárat és a becőtermésben a 4-5 évig csírázó 3-6 gramm ezermagtömegű magokat.


Hatóanyagai: Sötétvörös vagy lilás színét az antocián adja. Egészségügyi szempontból értékes magas B- és C-vitamin tartalma miatt, továbbá jelentős mennyiségű ásványi sót és fehérjét is tartalmaz. A káposzta növeli az étvágyat és javítja az emésztést. Étkezés után hosszabb ideig a jóllakottság érzetét kelti, ezért a fogyókúrázóknak is ideális táplálék.

Hatásai: A káposztában található flavonoidok hatékony antioxidáns hatású anyagok, csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint az agyvérzés kockázatát, mivel meggátolják a vérrögök képződését. Glukozinolát tartalmuk miatt a káposztafélék fogyasztásával a tüdő-, gyomor-, vastagbél- és végbélrákok kockázata csökken. A főtt vöröskáposzta hatékonyan növeli a kémiai karcinogének méregtelenítőinek tartott enzimek szintjét.

Facebook
Pinterest
LinkedIn
Twitter
WhatsApp

Szólj hozzá, vitassuk meg:

[ufc-fb-comments]

Kapcsolódó, hasonló cikkek:

Borsfű, borsikafű

Borsfű

Borsfű (Satureja hortensis) A növény leggyakrabban használt népies elnevezéseihez tartozik a borsikafű, a borsika, a csombor, a kerti csombor, a

Tovább olvasom »
Tömjén

Tömjén

Tömjén (Bosweilla serrata) A tömjén más néven Olibantum a mirhához hasonlósan szintén gyanta, melyet kb. 5000 éve gyűjtenek a balzsamfélék

Tovább olvasom »
Citrom

Citrom

A citrom (Citrus limonum) a kasmíri hegyekből származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt egészen Kínáig terjedt el, majd meghonosodott Perzsiában és

Tovább olvasom »
  • blank
  • blank
  • blank
  • blank
Scroll to Top