Bór

Bór

Jellemzés: Mivel elemi formában nagyon ritka, a bórt, mint elemet csak 1808-ban került felfedezésre. A bór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike. Vegyjele B, rendszáma 5.  A kémiailag kötetlen bórt a félfémek közé sorolják. Régies magyar megnevezése: a bórany. A Földön a bór a természetben gyakrabban előforduló vegyületei régóta ismertek. Az egyik legismertebb formája a borax, amit ipari mennyiségben bányásznak.

Forrás: A legtöbb bór a növényekben található, mint például a zöld leveles salátákban, zöldségekben, a nem citrusféle gyümölcsökben, vagy mazsola, mandula stb. Az állati eredetű ételekben sokkal kevesebb található. Az egyetlen ismert bórtartalmú természetes antibiotikum létezéséről, a boromycinről (a Streptomyces baktériumban izoláltak) 1967-ben publikáltak először.


Általánosan ajánlott: Mivel bebizonyosodott, hogy a bór szabályozza a parathormon aktivitását, ami a mellékpajzsmirigy fedősejtjeiben termelődik, és elsődleges feladata a vér kalciumion-szintjének megemelése, ezen keresztül befolyásolja a kalcium-anyagcserét, kihat a magnézium-, a foszfor- és a D-vitamin anyagcsere folyamataira is. Ajánlott a csontrendszer támogatására, aktív sportolóknak. Mivel közvetlenül hat a kalcium-anyagcserére, nem meglepő, hogy a bór hozzájárul az osteoporosis megelőzéséhez. A menopauzában lévő hölgyeknek ajánlott a bór bevitelre figyelni. Számos enzim hatékony működéséhez is fontos a bór jelenléte.

Hiány: A szakirodalomban eltérő véleményeket találunk. Megfelelő, vegyes étrend esetén ritka a bór hiány kialakulása, de akik a húsok fogyasztását preferálják, kevesebb bórhoz jutnak. Két legfőbb tünete a kalciumhiány és az agyműködés zavarai. Egyes megfigyelések alapján a csökkent bór szintet összefüggésbe hozták a csökkent szellemi teljesítőképességgel.

Túladagolás: A napi, biztonságosan alkalmazható mennyiséget 3mg/nap-ban határozták meg. Az EFSA (Európai Élelmiszer Biztonsági Hivatal) a napi maximális, még tolerálható mennyiséget 10mg-ban, míg az amerikai FDA 20 mg-ban határozta meg. Ez, vagy ettől nagyobb mennyiségben történő bevitelkor émelygés, hányás, hasmenés esetleg étvágytalanság léphet fel. Várandósság és szoptatás alatt nem javasolt az alkalmazása.

forrás: wikipédia, Pirulakalauz, Vitaminok & ásványi anyagok kézikönyve

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: whatsapp
WhatsApp

Szólj hozzá, vitassuk meg:

Kapcsolódó, hasonló cikkek:

MSM

MSM

MSM (Metil-Szulfonil Metán) Jellemzés: Az MSM egy természetben előforduló tápanyag, kén vegyület, megtalálható a normál emberi és más gerinces táplálékban,

Tovább olvasom »
Glükozamin

Glükozamin

Jellemzés: A szénhidrátok csoportjába tartozó vegyület, melynek molekulájában a szénhidrátokat általánosan alkotó szén, hidrogén és oxigén mellett nitrogént is találhatunk.

Tovább olvasom »



Tetejére görgetés