Manapság már sok helyen olvashatunk a magnézium fontosságáról és arról, hogy életünk és egészségünk egyik fontos elemét képezi. Azt is mondhatnánk, hogy magnézium nélkül nem lehetne élet a földön, hiszen a tengervize, amelyekből az élet született nagymértékben tartalmaz magnéziumot.
A zöld színű növények klorofillt tartalmaznak és a klorofill molekula „szívét” pedig a magnézium alkotja.
A klorofillban gazdag moszatok, planktonok és algák rengeteg tengeri állatnak biztosítanak oxigént és táplálékot, ezek pedig sok szárazföldi élőlénynek jelentik a mindennapi megélhetést, köztük az embernek is. De a földön létező összes zöldlevelű növény az élőlények exisztenciáját biztositják, táplálék és oxigén generátor formájában.
Az élőlények enzimek segitségével képesek a szervetlen anyagokat szerves anyagokká átalakítani, ezek a szerves anyagok pedig ebben a formában könnyebben felszivódnak a sejtfalon keresztül, anélkül, hogy nagy részük haszontalanul ürülne ki a szervezetből. Minden ásványi anyag, ami szervetlen kötésben kerül be a szervezetünkbe, csak kis mennyiségben képes beépülni sejtjeinkbe, felgyülemlenek a sejtközti térben és idővel akadályozni fogják a felszívódást. A vizben és ásványvizekben található ásványi anyagok csak kis mértékben szívódnak fel a sejtfalon keresztül, nagy részük sajnos lerakódik a sejtközti térben akadályozván a többi hasznos tápanyag felszívódását. Ezért fontos, hogy élelmünk nagy részét szerves, élő anyagok alkossák.
Mint fent már említettem a magnézium fontos eleme az életnek, sok szakirodalomban az ásványok mesterének is nevezik és sajnos 80%-a a mai modern civilizációnak magnézium hiányban szenved, ez az emberi szervezet elsavasodásának egyik legfőbb okozója. A magnézium több mint 300 enzim munkájához szükséges. Minden emberi szövet tartalmaz magnéziumot és a második leggyakrabban előforduló ásvány ami a sejtek belsejében található. Egy felnőtt emberi szervezet 20-25 g magnéziumot tartalmaz, amelyik 65%-ban a csontokban, 34%-ban az izmokban és csupán 1%-ban van jelen a vérben. Ezért vér analízisből nem mindig derül ki a magnézium hiány. A vizeletből kimutatható alacsony magnézium kiválasztódás már alkalmas a hiány kimutatására. A legmegbizhatóbb módon ionos magnézium vizsgálattal mutatható ki a magnézium státusz, de ezt nem gyakran végzik el. Magnéziumból az ajánlott napi bevitel férfiaknál 400 mg, nők esetében pedig 320 mg. A B6- vitamin jelenléte általában szükséges a magnézium felszívódáshoz.
A magnézium toxikussága, túladagolása napi 1000-5000 mg adagnál jelentkezik, tünetei hasmenés és túlzott álmosság napközben, gyengeség, hányinger, hányás, légzési nehézségek, alacsony vérnyomás, szívritmuszavarok, mely szívmegálláshoz is vezethet. A magnéziumhiánynak leggyakoribb tünetei a gyengeség, izomgörcsök, szívritmuszavarok, a koncentrálóképesség zavara és az ingerlékenység, de hiánya megnöveli sok más kórkép kialakulásának valószínűségét is, mint: magas vérnyomás, szapora szívverés, csontritkulás, migrén, cukorbetegség, hallucinációk, depresszió, zavartság, szorongás.
Magnéziumhiány pótlására a legalkalmasabbak a szerves sók, mivel ezek jobban tolerálhatók, kevésbé okoznak bélrendszeri mellékhatásokat. A legjobban oldódó és felszivódó magnézium: a magnézium citrát, glukonát, malát, orotát, laktát, kelát, a szerves magnéziumot pedig tengervízből vonják ki. A szervetlen magnéziumok, mint a szulfát kevésbé szívódnak fel és a bélben maradva sok vizet szívnak magukhoz, melynek következménye a hasmenés. Egyes hashajtók tartalmaznak ilyen magnézium sókat (keserűsó). Más szervetlen sók, mint az oxid és a hidroxid felszívódása a gyomor kémhatásától függ, ugyanis csak a gyomorsavval kölcsönhatásba lépve alakulnak át felszívódó formába. Emiatt a tulajdonságuk miatt gyomorsav közömbösitésére, vagyis savlekötőnek is használhatók. A magnézium-oxid a forgalomban lévő magnézium legáltalánosabb formája, de csak 4% szívódik fel belőle, emiatt a szervezet magnézium szükségletét nem fedezi.
A transdermális magnézium klorid, egyre népszerűbb lett az utóbbi időben, magnézium olajként is ismert. Ezt a magnézium formát nem szájon át viszik be a szervezetbe, hanem bőrön át, így közvetlenül a sejtekben szívódik fel, kikerülve az emésztőcsatornát. Ebből következően a magnézium kloridot tartják a legkönnyebben felszívódó formának… eddig.
Viszont a legeslegjobb természetes és szerves magnézium mégis a növényekben lelhető meg, ami mindennapi táplálékunk 70%-át kellene képezze. A legtöbb magnézium érték a magvas növényekben lelhető meg (napraforgómag, tökmag, szezámmag), bizonyos halfajtákban (halibut) és a zöld levelű növényekben (búzafű, árpafű, zabfű, spenót, brokkoli), babfélék (tarkabab, feketebab), tök, banán, paradió, mandula.
A természetes, lúgosító, zöld ásványi anyagok pótlására azonban elég nagy mennyiségű nyers zöldséget kellene magunkhoz vennünk nap, mint nap. A frissen facsart zöldleveknél; a zöldárpalénél, a búzafűlénél, csalánlénél, a zöld csíráknál nincs jótékonyabb egészségünk szempontjából. Nem létezik semmi, ami a sav-bázis egyensúlyra ezeknél jobb hatást gyakorolna. De csak kevesen tehetik meg, hogy rendszeresen, minden reggel friss zöldeket, zöldségleveket fogyasszanak. Az ő részükre fejlesztettek ki a lúgosító puffereket töltő táplálék-kiegészítőket szerte a világon. Ezek általában lucerna, búzafű, zöldárpa, zöldzab, csalán, papayalevél, ananásztorzsa stb., szárítmányok, melyeket testhőmérsékleten szárítottak és utána semmiféle kémiai kezelést nem kaptak.
Aki tehát nem tudja tartani a megadott lúgosító étrendet, az részben vagy egészben képes táplálkozás-kiegészítők segítségével is elérni a kívánt lúgos értéket. Ezek a táplálkozás-kiegészítők az előbb említett zöldek porítmányából készülnek, illetve olyan szerves kötésű ásványi anyagokból, mint például a magnézium-aszkorbát, a kálium-szulfid, stb. Ezeket a porokat ásványvízben, vagy antioxidáns italporban feloldva érdemes elfogyasztani. A cukros és hőkezelt italok, mint a tej, a kávé szóba sem jöhetnek, mert zavarják a felszívódást és nem kívánt kémiai reakciókat idéznek elő.
A lakosság nagy részénél biztonságosan szedhető a magnézium. Veseelégtelenségben szenvedők, vagy neuromuszkuláris betegségekben, mint pl. a myasthenia Gravis -ben szenvedők csak orvosi ellenőrzés mellett szedjenek magnéziumot. A zöldnövények fogyasztására viszont nincsen semmilyen orvosi ellenjavallat.
Szerző: www.nepgyoszaszat.com