Miért kössünk barátságot a spenóttal?

spenotlevelek

Miért kössünk barátságot a spenóttal?

A spenótot nem sokan szeretik, általában rossz gyerekkori emlékeink fűződnek hozzá, mégis az egyik legegészségesebb zöldségeink közé tartozik, ezért érdemes vele megbarátkoznunk és időnként használni az ételeink elkészítésekor.

Gondolom mindenki tudja hogy a gyermekek mennyire utálják a spenótot és mi is emlékszünk arra, hogy mennyi rábeszéléssel nyeltünk le egy-két kanállal gyerekkorunkban csak hogy az anyu, vagy a nagyi kedvébe járjunk, hiába hajtogatták folyton azt, hogy ettől erősek leszünk, erős vas íze miatt nem nyeltük le akkor se …. pedig:


Élettani jelentősége a magas vitamin, ásványi só és nyomelem tartalmában keresendő. A spenót kitűnő forrása a következő anyagoknak: K-vitamin, A-vitamin-, mangán-, folsav, magnézium, vas, C-vitamin, B2-vitamin, kalcium-, kálium-, és B6-vitamin, élelmi rostok, réz, növényi fehérjék, foszfor, cink és E-vitamin. Ezen kívül ismert forrása az omega-3 zsírsavaknak, niacinnak, és szelénnek. A spenót leveleiben továbbá triterpén-szaponinok, oxálsav, nitrátok találhatók. A levél szárazanyag-tartalmának 30%-a fehérje. Az ásványi sók közül kiemelkedik a magnézium-, kálium- és kalciumtartalma, viszont foszforból az átlagosnál kevesebbet tartalmaz. Ezek a tulajdonságai a csontképzésben nagy jelentőséggel bírnak. Nyersrosttartalma 0,6% körül ingadozik, mennyiségét viszont környezeti tényezők befolyásolhatják. A vitaminok közül az A- és C-vitamin-tartalma nagy, bár az utóbbi nagy része főzéskor elbomlik, viszont két csésze spenót biztosítani tudja számunkra a napi A vitamin szükségletet. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását

Jellegzetes zöld színét, a benne található klorofill, a karotinoidok, a lutein és a béta-karotin adják. Emellett védi a nyálkahártyákat és erősíti az immunrendszert, biztosítva az immunsejtek szaporodását. Ami a vastartalmat illeti, a spenótban növényhez mérten viszonylag nagy mennyiségben található, de nem kiemelkedő, és az oxálsav miatt a biológiai hasznosíthatósága sem a legjobb.

A spenótnak kétségkívül szerepelnie kellene minden ember diétájában.

Egy csésze spenót 20%-át képes biztosítani a szervezet napi rostszükségletéből, ami javítja a bélműködést, a sejtlégzést és a vérképzést. A leveléből készült szerek az emésztésre (a hasnyálmirigy-elválasztásra és az epeképződésre) jó hatással vannak, valószínűleg a szaponinok miatt. Igazoltan hatékonyan segíti a csontritkulás, vastagbélrák, ízületi gyulladások megelőzését, magas oxalát- és nitráttartalma miatt azonban nem szabad túl sűrűn fogyasztani. 100 g párolt spenót fedezi a napi folsavbevitel 50%-át. Ezáltal javul az emésztés, a székletürítés, a méregtelenítés, kiegyenlíti a vércukorszintet és telítettség érzetet ad. Ezért is ajánlják sokszor a táplálkozás szakértők fogyókúrákban, vagy más betegségekben.

Daganatos betegségekben – kutatások kimutatták, hogy magas flavonoid tartalma miatt képes lelassítani a rákos sejtek osztódását, főleg gyomor és bőrrákos betegeknél értek el jó eredményeket, de védelmet nyújt a prosztata rák kialakulásában is.

Gyulladásgátlóként –   hatását a benne jelenlévő két epoxixantofilnak ( a neoxantinnak, és violaxantinnak ) köszönheti, melyek nagy mennyiségben vannak jelen a spenótban és erős gyulladásgátló képességgel bírnak.

Antioxidánsként – C -vitamin, Bétakarotén, E -vitamin, szelén, mangán és cink tartalmának köszönheti. Ezek az elemek pedig képesek harcba szállni olyan betegségekkel mint az: oszteoporózis, érrenszeri megbetegedések és a magas vérnyomás ellen.

Magas vérnyomás esetében – a spenótban jelenlévő peptidek ACE (a vérnyomás szabályozásában részt vevő enzim) gátlókként lépnek fel, megakadályozván ezáltal a magas vérnyomás kialakulását .

– Látásjavításban – a spenótban megtalálható két antioxidáns, a lutein és zeaxantin játszanak kiemelkedő szerepet, melyeknek az a főszerepük, hogy védjék szemünk világát a szürke-hályog és a makula degeneráció ellen.

Immunerősítésre – Egy csésze spenótból megkapjuk a napi A -vitamin szükségletünk 337%-át, mely bástyaként védi a szervezetünket a kórokozók elől.

Bőrbetegségek kezelésében – A spenótban jelenlévő magas A -vitamin védelmet és segítséget nyújt bőrünk egészségében, hidratáltságában és szépségének megtartásában. A spenót magas A -vitamin tartalma javítja a psoriazisban szenvedők bőrének állagát, a bőr szarusodását, kiszáradását, az akné kialakulását, valamint meggátolja a bőr ráncosodását.

– Csonterősítésre – Egy csésze főtt spenót 100%-nál nagyobb arányban is meghaladhatja a szervezet K -vitamin szükségletét, mely meggátolja az osteoclastok aktiválódását, viszont serkenti az osteokalcin szintézisét annak a proteinnek a fenntartását, mely a csontsűrűségért felelős.  

Az agy és idegrendszer funkcióinak megerősítésére – A spenótban dúskáló K -vitamin hozzájárul nagy mértékben az egészséges agy és idegrendszer karbantartásában, mivel fontos szerepet játszik annak a zsírszövet kialakulásában ami a neuronok mielin burkát fedi.

Birtalan Katalin – természetgyógyász

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: whatsapp
WhatsApp

Szólj hozzá, vitassuk meg:

Kapcsolódó, hasonló cikkek:

  • Maximmun
  • Green-Mix
  • 38-orszagos-szakmai-konferencia
  • Maximmun
  • Fitt-Mix a fogyókúrás étrendkiegészítéshez
Tetejére görgetés