Tudott dolog, hogy a szintetikus vitaminokat és szervetlen ásványianyagokat a szervezet nem tudja túl nagy arányban beépíteni, sajnos nagy részük kiürül a szervezetből és nem hasznosul, ezért jobb mindig a természetes tápanyagokhoz nyúlni, azokhoz amiket a természet tálcán nyújt nekünk. Ezek a tápanyagok az enzimekkel összhatásban sokkal jobb felszívódást és hasznosulást eredményeznek. Mindezek ellenére a Smithsonian Intézet magazinjának összeállítása szerint van öt dolog, amit tényleg érdemes fogyasztani kapszula formájában is : fokhagymát, D-vitamint, probiotikumokat, niacint (B3-vitamint) és cinket.
Milyen szerepet tölt be a cink a szervezetünkben?
Az emberi szervezetben körülbelül 2-3 gramnyi mennyiségben van jelen a cink, főleg a hajban, fogakban, vázizomban, csontokban, vérsejtekben, szemben-retinában, a férfi nemi szervekben (prosztatában, herékben), májban, hasnyálmirigyben, vesékben, izmokban és a bőrben. A cink fontos szerepet tölt be a szervezetben lezajló enzimatikus folyamatok szabályozásában, a sejthártya védelmében. Legfontosabb szerepe viszont az, hogy az inzulin alkotórészeként a vércukorszint-szabályozásban is részt vesz. Az inzulinon kívűl mintegy hetvenféle enzimben is jelen van.
Gyerekkorban elősegíti az egészséges növekedést, befolyásolja a tanulást és meghatározó szerepe van az idegsejtek egymás közötti kommunikációjában. Segíti a sebek gyógyulását, és hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez is. Befolyásolja a hormonrendszer megfelelő működését és fontos szerepet tölt be a spermium képződésben. A cink képes semlegesíteni egyes nehézfémek (ólom és a kadmium) lerakódását és hatékony segítséget nyújt a szervezet méregtelenítésében. Lassítja az időskori makuladegeneráció lefolyását.
Segítséget nyújt megfázás, vírusos influenza, vagy baktériumos fertőzések megelőzésében, a kezelési idő lerövidítésében és a tünetek enyhítésében.
A cink fontos szerepet tölt be az immunrendszer működésében, ezért nagyon fontos a megfelelő mennyiség bevitele gyerekek, idősek és betegek számára egyaránt.
Cinkhiányt az egyoldalú táplálkozás (vegetáriánusoknál nagyobb a kockázata) vagy felszívódási zavarok is okozhatják mint például: tartós hasmenés, túlzott alkoholfogyasztás, vagy Crohn-betegség. Gyermekeknél lassú növekedés, krónikus hiány esetén fejlődésbeli elmaradás tapasztalható. A szükségesnél kisebb mennyiség bevitele csökkenti a fertőzésekkel szembeni ellenállóképességet és gyakoribbá válnak a vírusos megbetegedések. A bőr szárazzá és repedezetté válik, ekcéma alakulhat ki. A haj és a köröm egészségtelen megjelenésű lesz. A hormonrendszer egyensúlya felborul és zavar támad a nemi funkciók terén is.
Milyen cink forrásokat ismerünk?
Természetes cinkforrások: A legtöbb cink a kagylókban található: 100 gramm kagylóban közel 80 mg cink van, bárány- és a marhahús, a borjúmáj, a rák, a homár, a növények közül pedig a búzacsíra, a hüvelyesek, az olajos magvak (mandula, kesudió, mogyoró, tökmag), szilva, aszalt szilva, valamint a magas kakaótartalmú étcsokoládé is tartalmaz cinket. Tudni kell azonban, hogy a cink sokkal nagyobb mennyiségben van jelen húsokban, mint növényi eredetű termékekben, ráadásul a felszívódása, hasznosulása is jobb az állati eredetű táplálékok esetében. (A hüvelyesekben és egyéb növényekben található fitátok ugyanis megkötik a cinket, megakadályozva ezzel a felszívódását.)
Cinkből a napi ajánlott adag 10 milligramm. Az OÉTI szerint napi 40 mg-nál több cinket nem biztonságos fogyasztani. A túlzott cinkbevitelnek lehetnek mellékhatásai: gyomor- és bélrendszeri panaszok, fémes szájíz, illetve fejfájás. Krónikus betegek cinkkészítmények szedése előtt beszéljenek háziorvosukkal, mert a cink ronthatja egyes gyógyszerek felszívódását (például az antibiotikumokét is).
Birtalan Katalin – természetgyógyász
