A belső elválasztású mirigyek (endokrin mirigyek) olyan mirigyek, amelyek az életműködéseket szabályozó hormonjainkat közvetlenül a sejtközi térbe, és ezáltal a véráramba juttatják. A hormonok, mint hírvivő vegyületek, így a mirigytől távoli szerveken fejthetik ki hatásukat. Az endokrin mirigyek összessége a belső elválasztású mirigyek rendszere, az endokrin vagy hormonális rendszer. Hormonok, mint hírvivő vegyületek nélkül percek alatt meghalnánk!
A Senescencia (öregkori leépülés) egyik kiemelt oka az alulműködő endokrin rendszer teória: mely szerint az öregedés és a betegségek többnyire tulajdonképpen nagyrészt a hormon mennyiségek megcsappanásának, ciklikusságuk felborulásának, és a receptorok érzéketlenségének a rovására írható. Tehát az idő múlásával egyre kevesebb hormont gyárt a szervezetünk, és megfelelő információk hiányában a sejtek és a szervek nem tudnak már helyesen működni, leépülünk, megbetegszünk.
A „jolly joker” jód, mint „univerzális” megoldás?
Az 1900-1960 évek között majdnem minden endokrinológus tisztában volt a jód megkérdőjelezhetetlen terápiás hatásával a legkülönfélébb betegségek esetében. Manapság az orvosi oktatás a legfélrevezetőbb információk szerint zajlik! A szakmai tudatba bele lett injektálva a jód fóbia, ami nemzetközi méreteket öltött, és ami alapján egy olyan nagy hatékonyságú fegyver, mint a jód, mellőzve lett a gyógyítás terén, holott kevés olyan szer van, ami ilyen széles palettában alkalmazható a legkülönfélébb betegségek területén.
Kérdezhetnénk szkeptikusan, és jóindulatú naivitással, hogyan lehetséges ez? Gondoljunk csak bele. Egy orvostanhallgatónak hatalmas mennyiségű anyagot kell megtanulnia. Pontosabban, amit „elé tesznek”! Nincs ideje megkérdőjelezni a tudás forrását. Majd ezen nő fel 5-6 évig, jó esetben ezt az infót kapja az orvosi továbbképző konferenciákon is, és ezt sulykolják belé az orvos-látogatók is, akik a gyógyszeripar ügynökei. Összeáll a kép?
Az endokrinológiának 70 évre visszamenő gyakorlati tapasztalata van a jóddal a gyógyítás terén. Eleinte nem voltak digitális archívumok, minden ezzel kapcsolatos információ, csak könyvek, nyomtatott anyag formájában létezett a tudományos, szakmai könyvtárakban. Aztán szépen „eltűntek” ezek a könyvek, és át lettek írva az orvostanhallgatók könyvei is félrevezető, épp ellentétes információkkal, ami a jód megítélését illeti!
Dr. Guy E. Abraham, aki a világ legnagyobb szaktekintélyének számít a jód gyakorlati, klinikai alkalmazásának a terén, és 40 év tapasztalat áll mögötte, valamint 4000 pacienst kúrált nagydózisú jóddal, publikált egy forradalmi könyvet, amelynek címe „A jód Project”. Ebben kifejti, hogy nem lehet véletlen, ami manapság zajlik a jód negatív szakmai megítélése körül. Részletezi hány betegséget lehet vele végérvényesen meggyógyítani, és nem csak elnyomni a betegség tüneteit toxikus és drága gyógyszerekkel. Felveti különböző gazdasági csoportok érdekeltségét, mert szakmailag nem magyarázható és alátámasztható, az a merénylet, ami zajlik az emberi egészség ellen!
Ne felejtsük el soha a megítélések során az evolúciós logika szempontjait, hiszen azokat évmilliókig tesztelte a természet! Nos, az élet az óceánban keletkezett, jód-dús környezetben. Ez alapján biokémiai, tankönyvi tétel, hogy a többi vegyülettel ellentétben, a jódra testünk minden szövetének szüksége van, kiemelten a pajzsmirigyet, tüdőt, szívet és a mellékveséket, illetően. Legnagyobb dózisban érdekes módon a zsír- és izomszövet halmozza fel a jódot.
Amiért Dr. Abraham a hosszú évtizedek alatt, a gyakorlatban megszerzett tapasztalata szerint kikiáltotta a jódot univerzális gyógy-terápiának, az nem más, mint, hogy olyan problematikus betegségeket gyógyított meg vele végérvényesen, mint a fibrocisztás mellek, policisztás petefészek szindróma, pajzsmirigy túl- és alulműködés (golyva és golyva nélküli állapota), figyelemzavar – feledékenység, székrekedés, bőr minősége, obesitas (kóros elhízás), cukorbetegség, magas vérnyomás, és a szívbetegségek közül az irreverzibilis aritmiás fibrilláció (szívritmus zavar).
Dr. Abraham szerint ezen esetekben nélkülözhetetlen a jódfeltöltése a szervezetnek, ami folyamatos adag- növelést jelent, és ami egyeseknél elérheti az 50 mg napi adagot is!
Ez után a jódfeltöltés után vissza kell építeni több hét alatt a jód adagolást, egy folyamatosan fenntartható átlag dózisra, ami mindenkinél egyedi, és a vértesztek alapján könnyedén megállapítható.
25 évvel ezelőtt a jódot még annyira fontosnak tartotta a tudomány, hogy rutinszerűen hozzá lett adva a kenyérhez, mint életfontosságú adalékanyag. Aztán be lett vezetve szép lassan szakmailag a „jód fóbia”, és a helyét átvette a bróm, amely tény már csak azért sem érthető, mert a biokémikusok tudják, hogy a bróm pajzsmirigy toxinként (méregként) működik.
Milyen érdekes egybeesés. Az utóbbi 25 évben megsokszorozódott a pajzsmirigy betegek száma. Az obesitas és a mell-, illetve a petefészek rák világjárvány szerűen terjed, mivel az anyagcseréért felelős pajzsmirigy károsítva van szisztematikusan az élelmiszer adalékanyagokkal.
Nos, ennyi beteggel, mit is lehet kezdeni? Hát a gyógyszeriparnak kapóra jött. A sok szintetikus pajzsmirigy hormont az orvosok felírják, – mivel félrevezető klinikai vizsgálatok eredményeivel látják el őket. Holott, ha fluoreszkáló szkenner technológiával megvizsgálnák a betegek pajzsmirigyét a szintetikus gyógyszerterápia közben, nyomon követhetnék a pajzsmirigy szövet nagymértékű és visszafordíthatatlan károsodását, hiszen ezek a gyógyszerek pont a jódot űzik ki a pajzsmirigyből!
Mint tudjuk, tankönyvi tétel, hogy az aktív pajzsmirigy hormon a T3 (trijód-tironin) három jód molekulából áll. Az inaktív pajzsmirigy, ami csak készenléti pufferként van jelen a szervezetben T4 (tironin), 4 jódatomból áll. A szervezet a T4-ből T3-at egy jódatom lehasításával gyárt! Tehát jód nélkül nincs pajzsmirigyműködés!!!
Sajnos ezt sosem fogja Ön hallani egy endokrinológustól, akinek nincs anti ageing továbbképzése!
A pajzsmirigy betegségeket (alul- és túlműködőt, golyva és golyva nélkülit egyaránt!) bio azonos, megfelelő arányú (20%-80% T3-T4) disznó pajzsmirigy kivonattal célszerű kezelni, és mellette szedni kell a jódot is! Hiszen ez segíti a jód tényleges beépülését, valami a hormon megfelelő hatékonyságát egyaránt. Ez van letagadva immáron 25 éve a nagyközönség, és ami még sajnálatosabb az orvosok előtt is!
Nos, lássuk csak a fenti terápiát lekövetendő, mit is mutat a fluoreszkáló szkenner vizsgálat mindezek után:
- A golyva nagymértékben csökken, sokszor teljesen visszahúzódik.
- A tobozmirigyre gyakorolt nagy mennyiségű TSH hormon, mint stressz faktor kiküszöbölődik.
- A pajzsmirigy mérgek és nehézfémek megnövekedett kiválasztása a vesék által.
- A máj méregtelenítésének megnövekedett folyamatai.
- Az obesitas (kóros elhízás) megszűnése a jól működő pajzsmirigy és a felpörgetett anyagcsere következtében.
- A cukorbetegség és a magas vérnyomás könnyed kontrollja.
- A mellszövet normalizálása, a fibrociszták eltűnése.
- A Menopauzás tünetek teljes enyhülése.
- A policisztás petefészkek teljes gyógyulása.
- Megfelelően fókuszált agyműködés.
- A szívaritmiák nagymértékű csökkenése!
- A pajzsmirigy és mellrák esélyeinek drasztikus csökkenése!
Dr. Abraham gyakorlata szerint, a részleges- és teljes pajzsmirigy műtéten átesett betegek esetében is nagyon hasznos a jódpótlás, hiszen mint mondottuk, testünk minden sejtjének a normál működéséhez nélkülözhetetlen a jód!
A projektben résztvevő orvosok tapasztalata szerint azon cukorbetegek, akiknél megtörtént a „jódfeltöltés”, elhagyhatták az inzulin napi adagolását, és normalizálni tudták a magas vérnyomást is!
Nos, az ön felelőssége is, hogy utána nézzen az információknak, megtanulja, hogyan működik a szervezete, mert nem olyan ördöngös, mint amilyennek elsőre tűnik. A tudás szabaddá tesz, amikor már feleslegessé válik a vak hit és a kiszolgáltatott állapot. Sok sikert kívánok és egészségére! Mert a szépség és a fiatalos kinézet is elsősorban belülről fakad!
Tihor-Herczeg Kyra – American Academy of Antiaging Medicine tagja
Bibliográfia:
- „Iodine in medicine and pharmacy since its discovery – 1877-1961” Proc R Soc Med, 1961:54:831-836.
- „Iodine therapy” Health Alert, Vol. 21, No. 3.
- „The Iodine Project” Dr. Guy E. Abraham
–
