Hibiszkusz (Hibiscus sabdariffa L.) – Hibiszkuszvirág (Hibisci sabdariffae flos)
A hibiszkusz vagy más néven mályvacserje a mályvavirágúak (Malvales) közé tartozó mályvafélék (Malvaceae) egyik legváltozatosabb nemzetsége, mintegy 200-300 fajjal büszkélkedhet, melyek közül feltűnő virágai miatt többet szerte a világon dísznövényként termesztenek. Honos trópusi Afrikában, megfelelő adottságú helyeken sokfelé termesztik. Egyéves, akár 4 m magasra is megnő, bokorszerű lágyszárú növény. Hazánkban általában dézsás növényként tartják. Életerős, bokros növény, eredetileg Ázsia trópusi részeiről származik. Nem szereti sem a szárazságot, sem a pangó vizet. A világos, széltől védett helyeket kedveli legjobban. A legtöbben csak kedvelt szobanövényként ismerik, kevesen tudják csak, hogy egyben gyógynövény is.
Hatóanyagai: szerves sav (citromsav, almasav, borkősav), speciális sav a hibiscus-sav, továbbá anthocyan, szterol, pektin, heteropoliszaharidok, és nyomokban illóolaj (eugenol) is van benne.
Alkalmazás: frissítő, üdítő, enyhe hashajtó, vízhajtó, görcsoldó, gyulladásgátló és antibakteriális hatású. Hatékony köptető és köhögéscsillapító. Torokgyulladás esetén is hatásos.
A hibiszkusz majdnem minden gyümölcsteában megtalálható, különleges aromája és jótékony hatása miatt, önmagában kellemesen savanykás ízű, szomjoltó tea, ami nagyon jó hatással van az emésztőrendszerre.
Forrás: GYÓGYNÖVÉNYEK ÉS ÉLELMISZERNÖVÉNYEK A-tól Z-ig – Szabó László Gy., MTA doktora, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem TTK Növényélettani Tanszék és ÁOK Farmakognóziai Tanszék
