Fekete kömény (Nigella Sativa)
A boglárkafélék (Banuncvlaceae) családjába tartozó, illatos magjáért Keleten nagyban termesztett, egyéves növény. A mákhoz hasonlóan kapszulákat képez, melyekben fekete magszemcsék vannak, ezek aromás illata az ánizsra emlékeztet.
I.e. 2500-ban már alkalmazták a fekete köményt. Kiemelkedő szerepet játszott az ókori gyógyításban, főleg az egyiptomi orvoslásban, de a görög orvoslás is említést tesz róla. A növényt számos, különböző betegségre, kórságra alkalmazták általános gyengeség, gyulladások, bőrproblémák, női panaszok, megfázás és fejfájás ellen alkalmazták.
Hatóanyagai: A fekete kömény olaja dúskál ásványi anyagokban, magas tápértékkel rendelkezik, gazdag rostokban, aminosavat, linolsavat, arginint és karotint tartalmaz. Szaponin, nigellin keserűanyag és cseranyag is van a növényben. A benne található telítetlen zsírsavak miatt jótékonyan hat az emésztésre. A telítetlen zsírsavakból prostaglandin nevezetű szövethormon képződik a szervezetben, amely szabályozza a vérkeringést és tágítják a véredényeket.
Hatásai: A növényt féreghajtóként, vízhajtóként, puffadásgátlóként és tejelválasztást serkentő szerként is alkalmazzák. Görcsoldó, szélhajtó hatású, rövidtávon vérnyomáscsökkentő hatást is kifejt. Keserűanyag tartalmánál fogva jó étvágyjavító, segíti az emésztést az emésztőnedvek elválasztásának fokozásával. A fekete kömény olajat meghűléses betegségek (immunrendszer-erősítő hatás), bronchitis, asztma (gyulladásgátló, antiallergén hatás), allergiák (túlzott érzékenység semlegesítése az allergia elleni anyagokkal szemben), gombás megbetegedések (vírusölő, baktériumölő és reuma (gyulladásgátló hatás) ellenszereként alkalmazzák.
Külföldön, és hazánkban is egyre többen, a fekete köményt péksütemények és teasütemények behintésére használják. Olaja illatszeripari készítményekhez használt. Indiában zsírosolaját étolajként használják.
Forrás: Gyógyító növények – Rápóti Jenő, Romváry Vilmos – Medicina Könyvkiadó Rt. • Budapest, 1997
