Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus)
Népies neve: aranyfű, cinadónia, cinandó, kecsketej, gódavére, gódirc, mennyeiajándék, rántófű, vérrelharmatozó versellőfű, vérhullatófű.
Chelidonium a görög chelidón=fecske szóból ered, ugyanis addig virágzik, míg a fecskék itt vannak.
A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozik, kétszikű, évelő, lágyszárú növény.
Gyöktörzse elágazó. A szár 30-110 cm magasságot ér el, belül csöves. A szár felső részénél gyakori az álvillás elágazás. A levél szárnyasan szeldelt, csipkés, szőrözött. Az első évben tőlevélrózsát képez, ezek a levelek hosszú nyelűek. A szárlevelek rövid nyelűek vagy ülők. Virágzata 3-8 virágú, ernyő. A virág 4 szirmú, de 5 szirmú is előfordul. Színe aranysárga, fordított tojás alakú.
Májustól folyamatosan virágzik a fagyok beálltáig. Termése becőszerű tok. Igen sok magot érlel. A magvak feketék.
Bármely részét megsértve, narancssárga tejnedv csordul ki belőle. Eurázsiai flóraelem, Európa és Ázsia mérsékelt övi területén általánosan elterjedt faj. Kerítések mentén, erdők szélein, nyirkosabb talajokon, árokpartok mentén, akácosokban, erdők szélén, parlagokon, kertekben gyomként előforduló gyógynövény.
A nitrogénben gazdag területeken fordul elő leggyakrabban. Meleget, közepes vízmennyiséget kíván. Talajigénye inkább meszes homok. A vérehulló fecskefű föld feletti részét, a felső 20-30 cm-es hajtásrészeket, teljes virágzáskor, a szár vastagabb részei nélkül gyűjtjük.
A növény gyökereit a gyöktörzzsel együtt, késő ősszel vagy kora tavasszal szedik, bár a hatóanyag-tartalom alapján a nyár eleje volna optimális.
Tőosztással és magvetéssel egyaránt jól szaporítható. A vadon termő állományból gyűjtött magvakat ősz végén (novemberben) vagy kora tavasszal (márciusban) 0,5 cm mélyen vetik el.
A betakarított, friss növényi részeket az idegen növények és növényi részek eltávolításával készítjük elő a szárításra. A virágos, leveles hajtásokat vékony rétegben terítsük szét.
A szárításhoz természetes és mesterséges szárítási módot is alkalmazhatunk. A szennyeződéstől megtisztított gyökereket ne rétegezzük, hanem egymás mellé helyezzük el. Szárítása a herbáéhoz hasonlóan történik. Mivel erős hatású drogok, elkülönítve tároljuk.
Hatóanyagai: A tejnedvben több mint 20 féle alkaloid van (60-70% kelidonin, ezenkívül sanguinarin, alfa-és béta-homokelidonin, berberin, keleritrin stb.). Tartalmaz még festékanyagokat, gyanta és fehérjebontó enzimeket. A mag zsírolaj tartalma 46,6%. A legtöbb alkaloidot a gyökér tartalmazza. A sziromlevelek, a magvak és a portok nem tartalmaznak alkaloidot.
Hatásai: Alkalmazható gyomor-bélrendszeri görcsök esetén. Erős hatású, csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható. Ha a növény sárga nedvével bekenjük a szemölcsöt, akkor elpusztítja a szemölcsöt okozó vírusokat. Ezt a hatást a fehérjebontó enzimek és a kelidonin szinergizmusa okozza. Az alkaloidoknak vírusellenes hatása van, de emellett megemlíthető, hogy a sejtosztódást is gátolja. A homeopátiás gyakorlatban a fecskefüvet máj- és epebántalmak kezelésére alkalmazzák. Antibakteriális hatása miatt fogkrém és szájvíz alkotórésze. A gyári normál kivonatok használata javasolt. Olyan alkaloidokat tartalmaz, mint a mák, ezért csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható az erős hatása miatt. Gyógyszeripari termékek, kenőcsök, fogkrémek és szájvizek alkotórészeként szerepel a vérehulló fecskefű.
Figyelem! A fecskefű nagy mennyiségben mérgező!
