Orvosi pemetefű (Marrubium Vulgare)
Népies neve: pemetefű, fehér pemetefű. Rokon fajai a fekete pemetefű és a korcs pemetefű. Közép-Ázsiából és a Földközi-tenger vidékről származik. Az ajakosvirágúak családjába tartozik. Utak mellett, töltéseken, parlagokon, gyomos legelőkön megtalálható. Művelt területen nincs. 40-50 cm magas, bokros, évelő növény, keserű íze van. A téli fagyokra érzékeny, szereti a napos helyeket, de árnyékban is jól fejlődik. Lösztalajokban érzi magát a legjobban. Viszonylag ritka, veszélyeztetett faj. A legrégibb orvosi füvek egyike, nedvét mézzel és mirhával tüdővész ellen használták. A növény felső, virágos hajtását használják gyógyászati célokra, május-június folyamán gyűjtik. Az elvirágzott állapotban lévő pemetefüvet már ne használjuk gyógyításra.
Hatóanyagai: diterpén típusú keserűanyag (marrubiin), cserzőanyag, nyálkaanyag és kevés illóolaj.
Hatásai: A pemetefű kiváló köhögéscsillapító és köptető hatású gyógynövény. Légúti hurutos megbetegedéseknél hatásos, epeelválasztás serkentésére és epekőképződés megakadályozására is alkalmazzák. A pemetefű teáját meghűlés ellen a téli hónapokban alkalmazzák. Emésztési zavarok esetén étkezés előtt, köhögés, légcsőhurut ellen étkezések között fogyasztandó!
Közismert és közkedvelt a pemetefű cukorka. A pemetefűvel a keserű likőrök gyártása során is találkozhatunk.
Levelének forrázatát hernyók ellen fákra permetezhetjük. Friss tejjel leforrázva és tálba öntve elpusztítja a beleszálló legyeket.
Figyelem! Terhesség, szoptatás, gyomor-és nyombélfekély esetén ne alkalmazzuk!
