Fekete berkenye (Aronia melanocarpa)

Fekete berkenye (Aronia melanocarpa)
Fekete berkenye (Aronia melanocarpa)

Fekete berkenye (Aronia melanocarpa)

Amit csak a csodabogyóról tudni érdemes

A gyümölcs származási helye az Amerikai Egyesült Államok és Kanada keleti része, ahonnan elsősorban Skandináviában, Oroszországban és Lengyelországban terjedt el, a XX. század elején. Különleges biológiai értékeit felismerve azonban az 1970-es évek vége óta egyre nagyobb területeket ültettek be vele Németországban is. A fekete berkenye májusban mindegy 10 napon keresztül virágzik. Fehéres virágai sok gyümölcsfajtáéhoz hasonlítanak, leginkább a galagonyáéhoz. Markáns, a madárberkenyéhez hasonló illata van, amit a méhek nagyon kedvelnek, ezért a feketeberkenye-ültetvények mellet nagyon jól termő méhészeteket is ki lehet alakítani. Nagyon kedvelt táplálék a madarak körében is, mivel ők érdekes módon nem érzik azt az összehúzó (adstringens) ízt, amely miatt az arónia nyersen nem igazán fogyasztható, és ami miatt az angolszászok „chokeberry”-nek, vagyis „fojtogató bogyó”-nak hívják. A bogyók érési ideje augusztusban van. Kisebb ültetvényeken kézzel szedik, de a nagyobb területeken már megoldották a rázógéppel való betakarítást is.


A növény 1-3 méter magas bokrokká fejlődik, ősszel gyönyörűen fénylő vörössé varázsolódnak a levelei, amiért sövényalkotónak is kiváló. Fagytűrő és mindenféle talajon – homokos, sós, agyagos, lápos-megél, ezért is terjedt el, illetve terjesztették el, nagy területen egyes európai országokban. A legjobb fajtái az „Aron” Dániából, a „Viking” Finnországból, a „Nero Szlovákiából és Oroszországból, a „Rubina” és a „Hugin” Svédországból és Németország szász területeiről származnak. Ültetni ősszel kell, kb. másfél méter távolságra egymástól, és akkor legkésőbb öt éven belül összefüggő szép sövényt alkot. Külön jó tulajdonsága, hogy kártevőkkel és betegségekkel szemben igen ellenálló, így nem szükséges permetezni.

Hatóanyagai: A rózsafélék családjának többi tagjához hasonlóan a fekete berkenyének is igen magas a gyümölcscukor, pektin és csersavtartalma. Ez utóbbi miatt, ha lét készítenek belőle – a teljesebb lényerés érdekében-, először fagyasztják, majd kálium-aceszulfámmal szokták édesíteni, valamint a kellemes ízhatás érdekében citromsavat is adnak hozzá.

  • A citromsav az élelmiszeriparban igen széleskörűen használt adalékanyag, főleg édességekhez keverik hozzá. Beyreuther német professzor, Alzheimer-kór specialista vizsgálatai szerint azonban ezzel az adalékvegyülettel az a baj, hogy a „hátán viszi át” a vér-agy gáton a nehézfémeket, elsősorban az alumíniumot és az ólmot! Ez a „trójai citromsav-ló” tehető felelőssé a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és egyéb degeneratív központi idegrendszeri betegségek kialakulásáért! Az Alzheimer-kórban egyébként is áteresztővé válik a vér-agy gát. Ráadásul-amint azt Beyreuther professzor hangsúlyozza – a gyermekeknél a vér-agy gát nem működik teljes kapacitással, így ők a sok édesség fogyasztása folytán fokozottan veszélyeztettek. Szerencsére ma már nálunk is kapható olyan készítmény, amely a fekete berkenyét természetes őrlemény formájában, más biogyümölcsökkel együtt tartalmazza.

A bogyókat egyébként sokféle módon használják fel, nem csak a kb.80%-os létartalmát, hanem a főként a héjában lévő növényi színezőanyagot is élelmiszerek színezésére. Például, ha, eperlekvárhoz adagolják, annak színét intenzívebbé és tartósabbá teszi.

Ugyanezért, valamint magas C-vitamin-tartalma miatt használják málnás joghurtokban is. Nagyon finom kompót, lekvár vagy szörp készíthető belőle, az átpasszírozott gyümölcsök pedig kiváló adalékául szolgálnak vadételek mellé. Kidolgozták már az aróniából készíthető bor technikáját is.

Élettani hatásai: A fekete berkenyének mindenekelőtt rendkívül hatékony gyulladáscsökkentő, illetve megelőző hatását kell kiemelnünk. Az utóbbi évtizedek kutatásai egyértelműen bizonyították, hogy a legtöbb „népnyomorító és pusztító” civilizációs betegséget (szívinfarktus, rák, cukorbetegség, keringési betegségek, anyagcsere-betegségek) a gyulladásos folyamatok indukálják. Az arónia kiemelkedően magas polifenol és flavonoid tartalma megköti a gyulladásgátló markereket (például a ciklooxigenázét, illetve a TNF-alfát). Ezen kívül blokkolja azt az enzimet, amely annak az arachidonsavnak a képződéséhez vezetne, amely mindenfajta gyulladás előidézője.

A lengyelországi Wroclavban végzett széles körű kutatások megállapították, hogy az antioxidáns hatás a magas redoxpotenciálnak köszönhető, vagyis az ioncserét elősegítő, az oxigént leadó és a nitrogént felvevő képességhez kapcsolódik. Ezen kívül ezek az anyagok képesek jól megkötni a nehézfémeket is! Az arónia magas molekulasúlyú procainidjai különösen sok olyan aromás gyűrűt tartalmaznak, amelynek nagyon erős a szabadgyök-fogó képessége. Megállapították, hogy a fekete berkenye hatáspotenciálja olyan magas, mint azoké a kínai gyógynövényeké, amelyet ott a hagyományos orvoslás tapasztalatait követve rákos megbetegedések ellen használnak!

A plovdivi orvosi egyetemen az aróniálé hatását vizsgálták a cukorbetegeknél, 16 1-es típusú és 25 2-es típusú cukorbeteg esetében. Megmérték a vércukorértéket 200ml arónialé megivása előtt és utána 60 perccel. A betegségnél a cukorbetegség fennállása 1 hónap és 13 év közötti intervallumban volt. A vizsgálatok kimutatták, hogy az átlagosan 14,23 mmol/liter vércukorérték 60 perc után átlag 11,4 mmol/literre esett vissza. Egy standard reggeli után elfogyasztott 200 ml lé eredményeként a 13,43-as átlagérték 11,94-re csökkent. 200 ml arónia megivása után 60 perccel. Egy másik vizsgálat során 21, 6-17 éve cukorbetegségben szenvedő, 42-62 éves páciensnél azt találták, hogy ha három hónapon keresztül napi 200 ml arónialét ittak velük, az átlagos vércukorszintjük 13,28 mmol/literről 9,1 mmol/literre csökkent. Ugyancsak erős pozitív hatása volt az arónia kúrának a cukorhemoglobin (HbA1c)-szintre (9,39-ről 7,49-re), az összkoleszterin-szintre (6,45-ről 5,05-re), valamint a vérlipidszintre (2,92-ről 1,7-re) Az eredményeket összevetették 23 másik, ugyancsak 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő hasonló beteg adataival, akik nem kaptak arónia kúrát. Ezeknél a pácienseknél érdemi változás nem történt. A végkövetkeztetés az volt, hogy a csodagyümölcs rendkívül hatékony kiegészítő kezelést jelent a cukorbetegek esetében.

Oroszországban a népi gyógyászat hosszú idők óta szinte „allround”, vagyis sok mindenre ható házi szerként használta a fekete berkenyét. Elsősorban bél-és bőrbetegségek, húgyúti fertőzések és magas vérnyomás esetén alkalmazták. „Érdekes módon” az egyesült államokbeli Illinoisi egyetem kutatói is egyértelműen azt találták, hogy az arónia stimulálja a keringést, megelőzi a vérrögök kialakulását, erősíti a szívet és védi a gyulladástól a húgyúti rendszert. A Szovjetunióban már az 1950-es években intenzív kutatások folytak az aróniával, mert nem csak az derült ki, hogy segít eltávolítani a szervezetből a nehézfém-szennyeződéseket, hanem a sugársérült betegekre is kiváló gyógyító hatással volt. Így nem csak lét, hanem klinikailag hatásos port és tablettát is előállítottak belőle.

M.Döll német kutató egyébként kimutatta, hogy az aróniából kivont komplett anyag lényegesen hatékonyabb, mint az egyenként feldolgozott flavonoidok (pl. a kvercetin, az antocián, stb.).

Sikeres klinikai felhasználást egyébként a következő kórképekben dokumentáltak:

Bélbetegségek, savhiányos gyomorhurut, máj-és epebetegségek, bőrbetegségek, allergiás tünetképek, cukorbetegség, gyermekbetegségek (skarlát, kanyaró), magas vérnyomás és minden egyéb szív-ér megbetegedés, véralvadási zavarok, trombózisok, húgyúti fertőzések, pajzsmirigykórképek, kemoterápiás kezelésben lévő betegek állapot-és életminőség javítása, vaksággal fenyegető szemvízgyulladás (uveitis).

Összegezve az elmúlt évtizedek tapasztalatait, le lehet szögezni azt, hogy ez a rendkívül magas tápértékű vadgyümölcs nem véletlenül került az orvosi figyelem középpontjába. Gyógyító értéke magas P-vitamin (flavonoid), vízben oldódó B1-, B2-, B6-, B9-, B12-, C- és H-vitamin tartalmának, zsírban oldódó A-, E-és K-vitamin provitamin-tartalmának és összességében kiemelkedően magas, a sejteket a pusztulástól védő szabadgyök-fogó kapacitásának köszönheti. A kutatók egyöntetű véleménye szerint összességében legalább olyan betegség-megelőző és gyógyító erővel rendelkezik, mint a tahiti csodanövény, a Noni gyümölcse. Az arónia azonban itt van az orrunk előtt, igénytelensége okán és a rendkívül gyorsan növekvő kereslet miatt mindenképpen üdvös lenne, ha erre az egészségkoncentrátumra nálunk is ráharaphatnának a termelők. Ennek következtében valószínűleg csak a gyógyszergyártók szája íze lenne kissé fanyar, de a világtrendbe csatlakozó termelők megédesíthetnék a rákos betegek és sok más civilizációs ártalomban szenvedő ember életét is.

Forrás: Dr. Simoncsics Péter TermészetGYÓGYÁSZ Magazin – 2008. szeptember, XIV. évfolyam 9. szám

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: whatsapp
WhatsApp

Szólj hozzá, vitassuk meg:

Kapcsolódó, hasonló cikkek:

Köles (Panicum miliaceum)

Köles

Köles (Panicum miliaceum) A köles a pázsitfűfélék (Poaceae) családjához tartozó növény, mely az egyik legősibb termesztett gabonafélénk. Eredeti őshazája India,

Tovább olvasom »
Csicsóka

Csicsóka

A napraforgók családjába tartozik. 2 – 2,5 méter magasra is megnő. Több fajtáját különböztetjük meg. Nálunk a fehér gumójú a

Tovább olvasom »
Fekete Szeder (Rubus fruticosus)

Fekete szeder

Fekete Szeder (Rubus fruticosus) Népies neve: kékbogyó, seregélyszeder. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik, erdőszélek, árokpartok, ligetek, legelők gyakori, tüskés, évelő

Tovább olvasom »



Tetejére görgetés