Jellemzés: Szénhidrát fajta. A táplálék mindig tartalmaz az emberi szervezet emésztőenzimei számára bonthatatlan un. élelmi rostokat. A rostok minden növényi táplálékban fellelhetők, melyek legismertebb képviselője a cellulóz. Emellett a hemicellulóz, a lignin és pektin képezik az élelmi rostok csoportját. Ezek az anyagok a növényi sejtfal felépítésében vesznek részt. Nagy víz- és olajmegkötő kapacitással bírnak. Emészthetőségük szempontjából két csoportra oszthatjuk őket. Oldhatatlan- (emészthetetlen), és oldható (emészthető) rostokra. Az oldhatatlan rostok (poliszacharidok, lignin), olyan növényi eredetű szénhidrátok, amelyeket a szervezetünk nem képes megemészteni, ezért változatlan formában eljutnak a vastagbélbe, ahol kifejthetik jótékony hatásukat. A vastagbél mikrobióta tagjai fermentálják ezen a rostok egy részét. A fermentáció termékei olyan létfontosságú anyagok, rövid szénláncú zsírsavak (SCFA, például: ecetsav, proprionsav, vajsav), amelyek egy része a vastagbélből felszívódik. Egészségvédő hatásukat helyileg – a vastagbél nyálkahártyájának védelme -, illetve a májban és az agyban fejtik ki. Ezzel szemben az oldható rostok (pektin, a növényi mézga, nyák- és gumianyagok) a vastagbélben élő baktériumok hatására egyszerűbb vegyületekké alakulnak.
Egy másik csoportosításuk a vízoldékonyságuk alapján osztja fel a rostokat: Léteznek vízoldékony növényi rostok, ezek állaga zselészerű -, amelyek az emésztőrendszerben megkötik a koleszterint, így az nem tud felszívódni. A vízben nem oldódó rostokat pedig a természet “seprőjének” nevezhetjük. Csökkentve a táplálék áthaladási idejét, kevesebb méreganyag felszívódására adnak lehetőséget, mintegy kisöpörve azokat. A modern orvostudomány is bebizonyította, hogy a vastagbél különböző betegségeinek kialakulásában az egyik fő tényező a rostszegény táplálkozás.
Forrás: Számos élelmiszerünk nagyon gazdag élelmi rostokban, így a hüvelyesek, gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök. Gazdag rostforrást jelentenek a teljes kiőrlésű gabonafélék, müzlik, hüvelyesek, zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök, magvak és rostos ivólevek is.
Általánosan ajánlott: Leginkább a fejlett társadalmakat sújtó civilizációs betegségek prevenciójában van kiemelkedő szerepe, úgy, mint a cukorbetegség, emésztési problémák, szív- és érrendszeri megbetegedések. Javasolt: emésztés javítására, belek egészségének megőrzésére, a vér koleszterinszintjének csökkentésére, a belek túlérzékenységének enyhítésére, vércukorszint stabilizálására, fogyás elősegítésére, epekő kialakulásának megelőzésére.
A bolhamag útifű segít szabályozni a bélműködést a székrekedéstől, hasmenéstől, aranyértől vagy az iritábilis bél szindrómától szenvedő embereknél. Bizonyos adatok szerint a rost segít a fogyni vágyóknak úgy, hogy a gyomorban teltségérzetet vált ki, és csökkenti az étvágyat, lassítja a gyomorürülést is, melynek során a félig megemésztett étel elhagyja a gyomrot.
Hiánya: A rosthiány cukorbetegséggel, szívbetegségekkel, emésztési panaszokkal, aranyérrel függhet össze.
Túladagolás: Inkább csak túlfogyasztásról beszélhetünk. A magas rosttartalmú ételek hirtelen fogyasztása haspuffadást és hasi fájdalmakat okozhat. Különösen a bab és más hüvelyesek fokozzák a bélgáz-képződést.
Forrás:
- A táplálkozástudomány alapjai – Képzési és Tanácsadási Kézikönyv – Armbruszt Simon, Breitenbach Zita, Gubicskóné Kisbenedek Andrea, Dr. Mohás Márton, Szabó Zoltán, Szekeresné Szabó Szilvia, Ungár Tamás Lászlóné dr. Polyák Éva – Pécsi Tudományegyetem – 2012
- Élelmiszer-Tudományi Ismeretek – Gubicskóné Kisbenedek Andrea – Szabó Zoltán – Medicina Könyvkiadó Zrt – ISBN 978 963 226 561 2; Budapest, 2015