Az elemet 1811-ben Courtois B. francia kémikus fedezte fel tengeri moszatok, szivacsok hamujában. Hippokratész pedig 2400 évvel ezelőtt hasonló módon jódban gazdag tengeri termékekkel kezelte a golyvát.
A pajzsmirigy által termelt hormonok közül a tiroxin (T4) és a trijód-tironin (T3) tartalmaz jódot. A tiroxin 4 jódatomot, a trijód-tironin 3 jódatomot tartalmaz. A T3 ötször aktívabb a T4–nél. A pajzsmirigy főleg T4–et állít elő.
Az emberi szervezet 20-30 mg jódot tartalmaz, és ennek túlnyomó része a pajzsmirigyben található. A két pajzsmirigy hormon közül a T4 termelésében beálló zavar számos betegséget idéz elő. A jódtartalmú pajzsmirigy hormonokat fehérjéhez kötődve, inaktív formában szállítja a vér. A hormon, majd a jód felszabadítását specifikus enzimek végzik. Így keletkezik a T4 –ből T3.
Az egyik enzim szelént tartalmaz, a másik szelén hiány esetén lép működésbe (vésztartalék). A folyamat tehát csakis adott szelénkoncentráció esetén működik megfelelően.
A vér normális T4 koncentrációja 5-10 mikrogramm/dl, míg a T3 hormoné 100-200 nanogramm/dl.
A jódtartalmú pajzsmirigy-hormonok élettani hatása rendkívül sokrétű. A legfontosabbak:
- az anyagcsere folyamatok fokozása (nő az oxigénfogyasztás és a hő termelés),
- fokozódik a fehérjék, az enzimek szintézise (nő az energia és az oxigén szükséglet),
- felgyorsul a ribonukleinsavak (RNS) szintézise,
- a sejtek energiaközpontjaiban (mitokondriumok) zajló folyamatok aktivizálódnak (T4)
- az embriók, az újszülöttek és csecsemők sejtosztódásában (növekedés) meghatározó szerepet töltenek be. A T4 és a T3 szint a gyermekeknél (felnőttkorig) magasabb, mint a felnőtteknél.
- A jódkoncentrációnak optimuma van, csak adott koncentrációig serkenti a pajzsmirigyet.
- Nagy koncentráció esetén a T3 és a T4 kiválasztás (jódbeszállítási gátlódás miatt) csökken.
- Az emberi szervezet jódszükséglete legalább 70-80 mikrogramm naponta, azonban legalább 150-160 mikrogramm kell a szervezeti egyensúly biztonságosabb fenntartásához.
A jódhiány következménye a golyva.
Ha nem megfelelő a pajzsmirigy jódellátottsága, csökkenni fog a T4 és T3 termelése, és az agyalapi mirigy fokozott hormontermelésbe kezd, amely a pajzsmirigy méretét növeli (eutireózis). Ez a bejutó kevés jód fokozottabb beépülését segíti elő, a pajzsmirigy funkció helyreáll, de a mirigy méretét nem csökkenti. Ezt a jelenséget az éhezés, az energia- és fehérje hiányos táplálkozás, sebészeti beavatkozás, égési sérülések, infarktus, fertőzések, sőt egyes gyógyszerek (b blokkolók) is kiválthatják.
A pajzsmirigy csökkent működése is a jódhiánnyal függ össze (mixödéma). A golyva esetén a pajzsmirigy normálisan működik, mixödémánál azonban nem. Adott területen lévő jódhiányt nevezik endémiás golyvának.
A csökkent pajzsmirigy működés tünetei: bárgyú arckifejezés, felpuffadt arc, lassúbb beszéd, rekedtes hang, durva, száraz és hámló bőr, vastagszálú, ritka haj, törékeny körmök, stb.
A jódhiány a magzatra is károsító, veszélyes. Jelentősebb jódhiány fogamzási zavarokat, abortuszt, koraszülést válthat ki, a gyermek szellemileg elmaradott lesz (kisebb agytérfogat, kisebb IQ). A T4 és T3 jelentősebb hiánya fejlődő gyermekeknél (óvodás, iskolás kor) testi, szellemi visszamaradást okozhat (kretenizmus). Alacsony termet, a csontváz fejlődésének visszamaradottsága, a csontok gyengébb szilárdsága, a vérkoleszterin magas értéke a jellemző tünetek.
Jódforrások, jódpótlás
- A legjobb jódforrások a tengeri termékek: algák, laminária (tengeri káposzta), halak, rákok.
- Jódban gazdag talajon (pl. Békés megyei területen) termelt növények, zöldségek. A táplálékokkal a szervezetbe kerülő jód egy része a májba kerül, s így szabályozódik a vérbe lévő jódmennyiség szintje. Az endémiás területeken javasolt a jódozott só használata. (A száraz tengeri sóban nincs jód! A só bepárlása során a jód „szublimál”, de a nedvesebb helyen tárolt jódozott konyhasóból is rövid idő alatt elillan a jód.)
A jód az egészség oktánszáma
A jód a pajzsmirigy hormontermelésének alapvető üzemanyaga. A pajzsmirigy határozza meg szervezetünk alapenergia szintjét, fordulatszámát. Ettől leszünk „pörgősek”, vagy „lomhák”. A gyors és logikus szellemi reakciókat – a japán gazdasági csoda titkát – az amerikai kutatók a magas jódfogyasztásban találták meg. A japán nők karcsúságukat, szép bőrüket a kielégítő jódbevitelnek köszönhetik. A japán nők számára ismeretlenek a menopauzával járó kellemetlen tünetek. Az átlagos japán ember napi 400-500 μg jódot fogyaszt, az amerikaiak napi normája 250-350 μg, Magyarországon az elfogadott érték napi 180-200 μg lenne, de a lakosság ennél jóval kevesebbet fogyaszt.
A megfelelő jódellátottság javítja szervezetünk betegségekkel szembeni ellenálló képességét.
A jód további fontos tulajdonsága, hogy megnyugtatja a szervezetet, stabilizálja az idegrendszert. Idegfeszültségben a szervezet folyamatos stressz állapotot él át, amely csökkenti, rontja a szervezet immunvédelmét, jelentős rizikófaktora a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedéseknek.
A jód szervezetünk legaktívabb katalizátora a táplálékok égetésével, hasznosításával kapcsolatban. Ha az anyagcsere nem teljes, a táplálék felesleges és nem kívánatos zsír formájában lerakódik. A tartós jódhiány nemcsak pajzsmirigyzavarokat, betegségeket és túlsúlynövekedést eredményez, hanem depresszióhoz, tartós agykárosodáshoz is vezethet.
Birtalan Katalin Természetgyógyász
