Bodorrózsa

cistus_purpureus2

 

 

Bodorrózsa

Bodorrózsa (növ., Cistus Tourn. Rhodocistus et Ladanium Spach, szuhar, cisztuszrózsa), a róla nevezett család cserjéi és félcserjéi szép nagy rózsa-alaku, gyürött, bodros szirmokkal, sok hímmel és sokmagvu tokgyümölccsel. Leginkább a mediterrán vidék növényei (50 faj). Több faja jó illatú gyantát termel.

Eddigi kutatások azt állapították meg, hogy a görög bodorrózsa vagy más nevén cistusz rózsa hatóanyagai gátolják a legtöbb ismert vírus szaporodását.
Nem csak vírusellenes hatásáról ismert, védi a sejtanyagcserét, a szív-és érrendszert, immunerősítő hatással bír, kedvező hatással van a bélflórára, méregtelenít és segít eltávolítani a nehézfémeket a szervezetből, növeli a csontsűrűséget, enyhíti a mandulagyulladást. Lassítja a bőr öregedését, fogszuvasodás megelőző.

A cistusz a legradikálisabb gyökfogó. A szabad gyökök károsítják szervezetünket és felgyorsítják az öregedést.
A cistusz polifenolokat tartalmaz, amelyek védik a sejtanyagcserét, immunerősítő és szív-és vérkeringés stabilizáló. A polifenolok képesek megkötni bizonyos fehérjéket, amely tulajdonsága alapján a cistusz alkalmazható külsőleg is.

Külsőleg gyógyíthatók olyan bőrbetegségek, mint ekcéma, akne vagy a pelenka okozta bőrgyulladás.

A cistusz rózsából készült tea háromszor egészségesebb a zöld teánál, hatékonyabban védi a szívünket a vörösbornál és sokkal nagyobb antioxidáns hatással bír, mint a friss citromlé.