Ligetszépe

Ligetszépe (Oenothera biennis L.)
Ligetszépe (Oenothera biennis L.)

Ligetszépe

Ligetszépe (Oenothera biennis L.)

Észak- amerikai eredetű, Magyarországon meghonosodott növény. Megtalálható töltések mellett, ugarokon. Többnyire évelő, 1,5-2 m-re is megnövő lágyszárú növény. Levelei átellenesek, pálhásak, füzérszerű virágzata 2-3 cm-es vajsárga vagy aranysárga virágokból áll. Virágzás: június-szeptember. Termése 4 kopácsú tok, apró, szögletes, barnás-fekete magvakkal. A virágzása pontosan, akkor történik, amikor a Nap utolsó sugarai is eltűnnek a horizonton. Érdemes a néhány percig tartó nyílási folyamatot megnézni. Először a csészecimpák csapódnak hirtelen hátra, majd a szirmok többszöri hirtelen, gyors szaggatott mozdulatokkal kicsavarodnak és kiterülnek. A virág csak 1 napig „él”, majd elhervad.


Hatóanyagai: szterol, gyanta, nyálka-heteropoliszaharid, cserzőanyag, fenolkarbonsavak, flavonoidok. A vöröslő ligetszépe magja esszenciális zsíros olajokat (gamma-linolénsav), keményítőt, fehérjeanyagokat tartalmaz. A gamma-linolénsav az emberi szervezet számára létfontosságú prosztaglandin prekurzora.

Hatásai: Gátolja a vérlemezkék aggregációját, javítja a koszorúér keringését. Elősegíti a bőr megújulását. A menstruációs és klimaxos panaszokat enyhíti. Érrendszeri betegségek és menstruációs panaszok gyógyítására alkalmazzák.

Javier Menéndez, egy chicagói kutatóintézet molekuláris biológiával foglalkozó tudósa együttműködve Ramón Colomerrel, a katalán Rákkutató Intézet orvosával megállapította, hogy az apró, sárga virágú növény olaja védőfunkcióval bír többfajta tumor esetében.

A Journal of the National Cancer Institute című újságban publikált tanulmányban a kutatók leírták, hogy emberi rákos sejtek tenyésztésekor bukkantak rá a gamma-linolén savra, mely 50 százalékos hatékonysággal gátolja egy rákkeltő gén tevékenységét, mely agresszív szerepet játszik a mell-, petefészek- és gyomordaganat kialakulásában.

Egyéb felhasználás: A kozmetikában száraz, gyulladt bőr ápolására alkalmazzák.

Forrás: GYÓGYNÖVÉNYEK ÉS ÉLELMISZERNÖVÉNYEK A-tól Z-ig – Szabó László Gy., MTA doktora, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem TTK Növényélettani Tanszék és ÁOK Farmakognóziai Tanszék

Facebook
Pinterest
LinkedIn
Twitter
WhatsApp

Szólj hozzá, vitassuk meg:

[ufc-fb-comments]

Kapcsolódó, hasonló cikkek:

Boróka

Boróka

Boróka (Juniperus communis) A közönséges borókának gyakran használt népies neveihez tartozik a gyalogfenyő és a borókafenyő, borovicskafenyő, közönséges boróka is.

Tovább olvasom »
Zsálya (Salvia officinalis)

Zsálya

Zsálya (Salvia officinalis) 30-50 cm magas, évelő növény. Tőlevelei hosszú nyelűek, mélyen szíves vállból háromszög alakúak, tompa csúcsúak, a fonákukon

Tovább olvasom »
Mirha (Commiphora abyssinica)

Mirha

Mirha (Commiphora abyssinica) A mirha szó eredetére vonatkozóan kétféle verzió létezik. Az egyik, hogy az arab murr „keserű” szóból ered,

Tovább olvasom »
  • blank
  • blank
  • blank
Scroll to Top