Fehér mustár

Fehér mustár mag
Fehér mustár mag

Fehér mustár

Fehér mustár (Sinapis alba)

A fehér vagy angol mustár 50-80 cm magas. Gyökere vékony, karószerű, kevéssé elágazó, szára hengeres, levelei nyelesek, szórt állásúak. Virága aranysárga, termése duzzadt.


A termesztett mustárfajok a Caparales (kaprivirágúak) rendjébe, a brassicaceae (káposztafélék) családjába tartoznak. Őshazájuk a Földközi-tenger melléke és Nyugat-Ázsia. Az arabok közvetítésével került be Spanyolországba, majd a XII. században Németországba és Angliába. Jelenleg termesztik Európában, Ázsiában, Amerikában és Afrikában.

A fehér mustár már a római idők ismert fűszer- és gyógynövénye volt. A Sinapis nevet a nagy római polihisztor, Plinius adta.

Hatóanyagai: a magban található mustárolaj-glikozidok, zsíros-olaj, nyálkaanyagok, glikozinolát szinalbin, szinigrin, illóolajok.

A fehér mustármagot elsősorban az élelmiszeripar hasznosítja, mustárpépet állít elő belőle. Fűszerként is használjuk, savanyúságok, pácok ízesítésére.

Magot egészben lenyelve diszpepsziában (gyomorégés, böfögés, émelygés, hányinger, korai jóllakottság, puffadás, éhségfájdalom mind a diszpepszia körébe tartó tünetek), grippe (vírusos influenza) ellen, nyálkaanyag-tartalma miatt enyhe hashajtóként is alkalmazzák, külsőleg széttörve borogatásként vagy tapaszként bőrvörösítőnek alkalmazzák. A kezelt területen fokozza a vérellátást, ezáltal enyhíti az ízületi fájdalmat. A zsenge növényből spenótszerű főzeléket készítenek.

Használják még homeopátiában és az élelmiszeriparban. A mustár zsíros-olaját Ázsiában étkezési-, kenő- és világítóolajnak dolgozzák fel.

Forrás: GYÓGYNÖVÉNYEK ÉS ÉLELMISZERNÖVÉNYEK A-tól Z-ig – Szabó László Gy., MTA doktora, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem TTK Növényélettani Tanszék és ÁOK Farmakognóziai Tanszék

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: whatsapp
WhatsApp

Szólj hozzá, vitassuk meg:

Kapcsolódó, hasonló cikkek:

Cseresznye

Cseresznye

Cseresznye – A cseresznye gyógyító ereje A cseresznye őshazája Törökország és Nyugat-Szibéria. A kerti cseresznyét valószínűleg a pompázatosan gazdag lakomáiról

Tovább olvasom »
Tüdőfű

Tüdőfű

Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis) Az orvosi tüdőfű az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozó évelő növény, melynek gyógyászati szempontból a legértékesebb növényi

Tovább olvasom »
Csalán (Urtica dioica L.)

Csalán

Csalán (Urtica dioica L.) Népies nevei: csólyány, csohán, árvacsián, csollán, csípős csalán. A hagyományos természet-gyógyászatban fontos helyet foglalt el a

Tovább olvasom »



Tetejére görgetés