Csipkebogyó

Csipkebogyó (Rosa canina)
Csipkebogyó (Rosa canina)

Csipkebogyó

Szaknyelven a Rosa canina-t, azaz a csipkebogyót a vadrózsa vitamindús gyümölcsének nevezik, de vannak tájegységek, ahol gyepűrózsa vagy ebrózsa néven emlegetik. A vadrózsára, mely a rózsa őse, erdőszélen, mezsgyén, bozótosban és sövényesben, napos pusztákon, és töltéseken akadhatunk rá. Termését már a Krisztus előtti időkben gyógynövényként hasznosították. A Bibliában a csipkebokor Mózes elhívását jelképezi. A középkorban a lángoló, de el nem égő csipkebokrot Mária jelképének tekintették, aki Isten anyjává lett és mégis érintetlen maradt. A barokk művészetben az égő csipkebokor a szeplőtelen fogantatás jelképe lett.

Hazánkban cserjés hegy- és domboldalakon, tölgyesekben, erdővágásokon, erdőszéleken, csatornapartokon, kerítések mellett megtalálható az egész ország területén. Tömegesen fordul elő Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Veszprém megyékben. A vadon termő és termesztett rózsafajok begyűjtött terméseit a gyakorlatban egy fajként kezelik, mint Linné korában a XVIII. században szokásos volt.


A világos rózsaszín virágok júniusban vagy júliusban nyílnak, nem tömöttek, szinte szagtalanok, a törzset és az ágakat durva tüskék borítják. A húsos vacokból keletkezik az érett állapotban fénylő, piros csipkebogyó, amelynek belsejében több kőkemény aszmagtermés (mag) található. A magokat szúrós hegyű szőrök – viszketőpor – veszik körül.

Hatóanyagai: A csipkebogyó tartalmaz fajtól függően 200-1700 mg/100 g C-vitamint, 14 g/100 g cukrot, 3,5 g/100 g pektint, 5 g/100 g alma- és citromsavat, 4 g/100 g fehérjét, karotinoidokat, B1-, B2-, E-vitaminokat és ásványi anyagokat (pl. magnézium).

A gyógyászatban frissítő íze, magas C-vitamin- és más (B1-, B2-, K-, P-) vitamin-, valamint ásványi anyag- és nyomelem tartalma miatt használjuk. A felaprított és szárított gyümölcsből készült tea reggel élénkítő hatású, nyáron hidegen alkalmas a nagy szomjúság oltására, télen pedig forrón fogyasztandó. A csipkebogyó sok teakeverék alkotórésze; mindenekelőtt azoké, amelyek a náthás időszakokban a megelőzést, influenzában pedig a panaszok csökkenését szolgálják.

A csipkebogyók teája a C-vitamin-tartalom miatt immunerősítő és roboráló hatású, influenzajárványok esetén megelőzésre, valamint náthás és lázas megbetegedések, legyengült állapotok kiegészítő kezelésére való, magnézium forrás, enzimaktivátor és gátolja a meszesedést. Serkenti a mellékvesék és a máj működését is. A csipkebogyótea gyenge hashajtóként és vizelethajtóként is ismert, ajánlott vesekő, vesehomok kezelésére is. Kevéssé ismert, hogy a csipkebogyók főzete külsőleg és belsőleg jól használható nehezen gyógyuló sebek, fertőzések kezelésére.

Lázas gyermekeknek ízleni szokott a csipkebogyótea, tisztán vagy mézzel édesítve. Specifikus hatásokat eddig nem tudtak kimutatni, bár enyhe hashajtó hatású, amit a gyümölcssav okoz, és a magoknak enyhe vizelethajtó hatása van. Közkedvelt még a túlérett csipkebogyóból készült lekvár (hecsedli) is. Étvágygerjesztő hatású, a reggeli “falatozást” segíti. Egyes vidékeken palacsintát is töltenek vele.

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: whatsapp
WhatsApp

Szólj hozzá, vitassuk meg:

Kapcsolódó, hasonló cikkek:

Csicsóka

Csicsóka

A napraforgók családjába tartozik. 2 – 2,5 méter magasra is megnő. Több fajtáját különböztetjük meg. Nálunk a fehér gumójú a

Tovább olvasom »
Búzafű

Búzafű

Búzafű – Az örök fiatalság elérhető forrása „Nem ígérem, hogy a búzafű halhatatlanságot ad, ám egyre elevenebbnek érzed majd magad

Tovább olvasom »
  • Fitt-Mix a fogyókúrás étrendkiegészítéshez
  • Maximmun
  • Maximmun
  • Green-Mix
Tetejére görgetés