Csicsóka

Csicsóka
Csicsóka

Csicsóka

A napraforgók családjába tartozik. 2 – 2,5 méter magasra is megnő. Több fajtáját különböztetjük meg. Nálunk a fehér gumójú a legelterjedtebb. Hétköznapi, igénytelen növény, gumója olyan, mint a krumpli.

A csicsóka fő hatóanyaga az inulin növényi rostanyag, amely képessé teszi a szervezetet arra, hogy öngyógyító tevékenységének maximumát érje el. Az inulin folyékony rost, melyet számos növény frukto-oligoszacharid része tartalmaz. Gazdag inulin forrás még a cikória növény gyökere, melyből pótkávé is készül, vagy a salátaként fogyasztott endívia és az articsóka, de a leggazdagabb inulinforrás, eddigi ismereteink szerint, az ősi biblikus időktől is ismert csicsóka. Az inulin összetett szénhidrátvegyület, amely azonban eltér az ebbe a kategóriába tartozó keményítőktől, vagyis nem tekinthető cukornak sem, annak ellenére, hogy édes ízű. A nagy eltérést ezektől az adja, hogy sem az ember szájában, sem az emésztőszerveiben nincs olyan enzim, amely képes lenne feloldani vagy megemészteni az inulint. Az inulin vízben oldódó nagyméretű rost, amely a bélben sértetlen marad, s így magához vonzza a jó baktériumokat a táplálkozásra. Miközben az ember számára emészthetetlen marad, kalóriatakarékosság szempontjából kiemelkedő jelentőségű.


Az inulin legnagyobb haszna probiotikus tulajdonságában rejlik, szelektív módon tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak, főleg a Bifidobacteriumoknak és Acidophilusoknak. A káros bélflóra tagjai számára viszont az inulin a szaporodást és táplálkozást illetően közömbös. A rossz hatású Clostridium perfringens és sok egyéb káros baktérium inkább a finomított cukor bomlástermékein élnek.

A vastagbél sok funkciója mellett a legveszélyesebb toxikus anyagok tárházának számít. Az ember, mire betölti az 50 éves kort, beleiben mintegy 5 kg mérgező hulladékanyagot tárol el. Ezek a toxinok a bélflóra káros átalakítása révén a rossz emésztést (rothadásos), székrekedést, rákos megbetegedést, az immunrendszer működésképtelenségét okozhatják. Szerencsére a rossz irányba változott bélflóra helyreállítására alkalmas inulin használatával ezek a káros hatások is elkerülhetőek.

A kedvező bélflóra táplálásán és fenntartásán kívül az inulinnak egyéb táplálkozás-élettani szerepe is jelentős; előnyösen befolyásolja a bél pH-értékét és a széklet tömegét. A bél pH-értékének csökkenésével több létfontosságú ásványi só oldhatósága is növekedik, s ezáltal javul a szervezet kalcium- és magnéziumellátottsága. Az étrendbe épített inulin megszünteti a székrekedést, növeli a székletürítés gyakoriságát. Ezzel a béltartalom tranzitideje is lerövidül, ami a toxikus bomlástermékek képződését és felszívódásának lehetőségét megakadályozza. Vizsgálatok alapján bizonyossá vált, hogy alacsony vércukorszint esetében az inulin hatására a glukóz felszívódása növekedik, a béltartalom savassá válik, a koleszterinszintet szabályozza, csökkenti a szérum triglicerid szintjét és a vérnyomást.

A Bifodobacteriumok serkentése által csökken a patogén baktériumok élettere, melyek következményeként csökken a májtoxinok, a karcinogének mennyisége, mérséklődik az élelmiszer-intolerancia és immunstimuláns hatás érhető el. A Lactobacillusok többsége és az Acidophilusok is nagy antimikrobiális aktivitású anyagokat tartalmaznak, így többek között acidolint, acidophyllint, acidolphint, laktocidint és bacteriocint. Ezek a baktérium-összetevők csíraellenes és antivirális hatást mutatnak a Campylobacter, Listeria, Staphylococcusok, Candida, valamint a herpesz és influenzavírusok ellen. Külön említést érdemel a Lactobacillus rhamnosus törzs, melynek immunstimuláns hatása a makrofágok fagocita-aktivitásának és az immunglobulinok aktivitásának növekedésén keresztül valósul meg. Ezért ezt a baktériumtörzset tekintik a legfontosabbnak a Lactobacillusok között. Az inulin természetesen ennek a törzsnek is a táplálékot jelenti.

A Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet kutatói a csicsóka más hatásait is vizsgálni kezdték. Kezdeti eredményeik nagyon bíztatóak: számos betegség megelőzésében is lehet szerepe a csicsóka-lének. Ilyen például a gyermekkori asztma, a különböző szív és érrendszeri megbetegedések, a candidiázis, és a cukorbetegség is.

Megkezdődtek a kísérletek az előnyös élettani hatású csicsókalé előállítására is. A magyar kutatók által kifejlesztett technológia legfőbb előnye a ledarált és forró gőzzel feltárt rostanyag szűrésében rejlik. Az ultraszűrés a korábbi technológiákkal ellentétben nem alkalmaz segédanyagokat, tisztán fizikai módszer. Ezzel lehetőség nyílik a bio minőségű csicsóka-lé előállítására. A szűrés után nyert tiszta lé sűrítve számos élelmiszer adalékanyagaként használható.

Gyermekkori élelmiszer-allergiák: A gyermekkori élelmiszer-allergiák esetében megállapították, hogy szinte kivétel nélkül a Lactobacillus, az Acidophilus és a Bifidobacteria törzsek lecsökkent számával egyidejű Enterobacteriaceae család túlfejlődése a kiváltó ok. Bélflórát helyreállító beavatkozásként müzlibe vagy dzsúszhoz adagolt inulinnal az élelmiszer-allergia megszüntethető.

Szív- és érrendszeri betegségek: A szív- és érrendszeri betegségek egyik elindítója a magas LDL-koleszterin tartalom. Hatékony koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek léteznek, de mellékhatásuk miatt, lehetőség szerint, kerüljük használatát. Ismeretes, hogy a máj szénhidrátokból zsírsavakat, triglicerideket szintetizál, ha nem jut a szervezet más forrásból a zsiradékhoz. Ennek köszönhető többek között az is, hogy a koleszterinszint, amely egyénenként determinált, zsiradékmentes diéta ellenére is magas lehet. Izolált máj-sejtkultúra használatával kimutatták, hogy az inulin a zsírsav-triglicerid képződését elősegítő enzim aktivitását gátolja. A koleszterinképződés ezen útja, illetve a képződés gátlása a magas szénhidráttartalmú étrend esetére áll fenn. Vagyis tésztafélék, pékáruk, sütemények, üdítőitalok vagy a rizs- és burgonyaételek kedvelőinél kifejezetten vérlipidszint-csökkentő hatása van az inulinnak. A koleszterin- és trigliceridcsökkentő hatás elérésének egyik hatékony módja szerint 1-2 evőkanál csicsókaport keverjünk 1-1,5 dl narancslébe, melyet elfogyasztva nem csak az inulin előnyei válnak hasznunkra, hanem egyúttal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében szerepet játszó esszenciális ásványi anyaghoz, a káliumhoz is hozzájutunk.

Mellrák: A mellrák a posztmenopauza állapotában lévő nőknél népbetegségi szintre emelkedett az utóbbi időben. Talán szerencsénkre ez is egy olyan rosszindulatú betegség, amely ellen a jótékony baktériumok képesek felvenni a versenyt. Klinikai vizsgálatok szerint az étrendbe épített nem emészthető szénhidrát (inulin) gátolta a tumor fejlődését. Az étrendbe építhető inulin fogyasztása rizikómentes, és könnyedén alkalmazható a rákterápiában. A rákellenes hatás a Lactobacillus béta-glucuronidáz enzim gátlásán alapul. Ez a székletben található enzim a szervezet detoxikáló tevékenységét gátolja abban, hogy az ösztrogén egy kevésbé aktív/toxikus formában estriollá alakuljon át. Az ösztrogén toxikus formája ugyanis a mellrák rizikóját növeli. Az inulin a bélflóra normalizálása útján az ösztrogén legtoxikusabb formáját kiiktatja.

Diabétesz: Diabétesz esetében az inulin mint szénhidrát-energiaforrás azért jelentős, mert a vércukorszintet tartós fogyasztás esetén sem emeli. Az inulin metabolizációjához nincs szükség inzulinra, sőt az inzulinfüggőséget is csökkenti, s a vércukorszint beállítását megkönnyíti. Az inzulin mondhatni pufferszerepet tölt be az állandó vércukorszint megtartásában.

A csicsókát mint alapvető inulinforrást ehetjük frissen, nyersen reszelve salátába, süthetünk belőle pogácsát. Levét kipréselve rostos inulin-italként fogyaszthatjuk. A csicsóka viszonylag hamar elveszíti nedvességtartalmát.

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: whatsapp
WhatsApp

Szólj hozzá, vitassuk meg:

Kapcsolódó, hasonló cikkek:

Vidrafű (Menyanthes trifoliata)

Vidrafű

Vidrafű (Menyanthes trifoliata) A vidrafű a vidrafűfélék (Menyanthaceae) családjába tartozik. Gyakran használt nevei közzé tartozik a keserű lóhere, a keserű

Tovább olvasom »
Köles (Panicum miliaceum)

Köles

Köles (Panicum miliaceum) A köles a pázsitfűfélék (Poaceae) családjához tartozó növény, mely az egyik legősibb termesztett gabonafélénk. Eredeti őshazája India,

Tovább olvasom »
Szőlőmag

Szőlőmag

A szervezetben lezajló folyamatok eredménye mindig valamilyen károsodás, melyért az oxidáció során keletkező szabad gyökök felelősek. Az antioxidánsok olyan vegyületek,

Tovább olvasom »



Tetejére görgetés