Szegfűszeg

Szegfűszeg
Szegfűszeg

Szegfűszeg

A trópusi örökzöld Myrtaceae családba tartozó Syzygium aromaticum (néha Eugenia caryophyllata) fa apró, vörösesbarna virágrügye, már a legkorábbi fűszerkereskedelemben nagy szerepet kapott. A trópusi Afrika 15 – 20 méter magas, meleg és vízigényes fája, amelynek még ki nem nyílt pirosló virágbimbója a szegfűszeg. Apró, nyílásokkal teli egyszerű átellenes levelei vannak. A szegfűszeg fáját magról szaporítják. Miután a magoncot kiültették a termőhelyére, az első szegfűszeg szüret a fa 6 – 8 éves korában várható. A virágok képződése kb. az 5. évtől várható, és a fáról évente kb. 75 fontnyi (34 kg) szárított virágrügyet, szegfűszeget lehet leszedni. A rügyeket kézzel szedik a nyár végén, majd télen ismételten, utána napon szárítják. A tanzániai Zanzibar szigeten termelik a világon a legtöbb szegfűszeget. Madagaszkár és Indonézia ennél kisebb előállítók. A zsenge állapotban szedett bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják, s így kapják meg ismert barna színűket.

Úgy vélik, hogy a Molukka-szigeteken, vagy az Indonéz Fűszer-szigeteken volt őshonos fajta. Az angol neve – clove – a francia clou szóból származik, melynek a jelentése “szeg”. A szegfűszeg erősen aromás, csípős, átható ízű, nagyon sok ételféleség ízesítésére alkalmas, különösen húsokhoz és péksüteményekhez ajánlható. Európában és az Egyesült Államokban ez a fűszer jellegzetes ízesítője a Karácsonyi ünnepek étel- és italkörének, mint amilyen például a wassail (ízesített sör – borral, cukorral és fűszerekkel elkészítve, főként karácsonykor fogyasztják), és a húspástétom.


Hatóanyagai: ilIóolajat és kariofilIint, eugenolt, gyantát, zsírt tartalmazza.

Kesernyés, kissé égető, erősen aromás izét nagy illóolaj-tartalma adja. A jó minőségű szegfűszeg szétnyomva olajat enged, vízbe téve fejjel lefelé süllyed.

Hatásai: A szegfűszegről szóló első utalásokat a keleti irodalomban a kínai Han korszakból találtak, “a nyelv főszere” megnevezéssel. Az udvari népnek a Han dinasztia korában (Krisztus előtti 206 és az időszámításunk szerinti 220 között) szegfűszeget kellett tartaniuk a szájukban, amikor a császár elé járultak. A 8. század óta a szegfűszeg az egyik legfontosabb fűszerré vált az európai kereskedelemben. A késői középkorban a szegfűszeget Európában tartósításhoz, ízesítésre és köretekhez használták. A 18. században francia kereskedők ellopták a hollandoktól a szegfűszeg fa magjait, hogy így törhessék meg a hollandok fűszerkereskedelmi monopóliumát. A szegfűszeg termelése majdnem teljesen Indonéziára korlátozódott, a 17. század elején a hollandok kiirtották a szegfűszeget szinte az összes szigetről, kivéve Amboina és Ternate szigeteket, hogy ezzel hiányt teremtsenek, és fenntarthassák a magas árakat. A 18. század második felében a franciák kicsempészték a szegfűszeget Kelet-Indiából és elvitték az Indiai-óceán szigeteire és az Újvilágba, megtörve ezzel a hollandok monopóliumát.

A szegfűszeg hossza az 1/2 inchtől 3/4 inchig terjedhet (13 – 19 mm). Illóolaj tartalmuk kb. 14 – 20 %, melynek a legfontosabb összetevője az aromás eugenol. A szegfűszeg csípős ízét ennek az olajnak köszönheti, melyet desztillációval ki tudnak vonni a fűszernövényből. Ezt a kivont szegfűszeg olajat használják mikroszkopikus metszetek készítésénél, és helyi érzéstelenítéshez fogfájás esetén. Az eugenolt használják még csiraölő, fertőtlenítő szerként, parfümökben, szájöblítőkben, a vanillin szintetizálásánál, valamint édességfokozóként és ízfokozóként. A szegfűszegolaj számos étvágygerjesztő anyagot tartalmaz.

A szegfűszeg fogfájásra lehet segítség. Magára az egész szegfűszegre harapunk rá a fájó foggal és tartsuk ott. Másik megoldás, ha egy géz- vagy vattadarabra csöpögtetünk 2-3 csepp szegfűszeg olajat és azt rakjuk rá a fájó fogra. De a fogorvost így se tudjuk elkerülni!

Fertőtlenítő hatása van: fertőző betegségek esetén párologtatni. Nehezen gyógyuló sebek, gyulladásos bőrfelületek kezelésére borogatás, lemosás formájában alkalmas. Fogkrémekbe is rakják fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatása miatt.

Légúti megbetegedéseknél használjuk, mert fájdalomcsillapító, fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő. Köhögéscsillapító hatása van, mert görcsoldó. Jó a hurutoldó hatása, ezért köptetőnek is alkalmazható.

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: whatsapp
WhatsApp

Szólj hozzá, vitassuk meg:

Kapcsolódó, hasonló cikkek:

Csalán (Urtica dioica L.)

Csalán

Csalán (Urtica dioica L.) Népies nevei: csólyány, csohán, árvacsián, csollán, csípős csalán. A hagyományos természet-gyógyászatban fontos helyet foglalt el a

Tovább olvasom »
Kókuszdió, kókuszrost

Kókuszdió

Kókuszdió, kókuszrost A kókusz származása: A kókuszpálmák a világ egyik fő élelmiszer ellátói. A többi ilyen mértékben használt élelmiszerrel összehasonlítva,

Tovább olvasom »
Himalája só

Himalája só

A Himalája sót a királyok sójának tekintik. „Fehér aranyként” vagy az „élet sójaként” is ismert. Himalája, amelynek neve a szanszkrit

Tovább olvasom »
  • Fitt-Mix a fogyókúrás étrendkiegészítéshez
  • Maximmun
  • Green-Mix
  • 38-orszagos-szakmai-konferencia
  • Maximmun
Tetejére görgetés