Ellenálló, szívós növény, amely jól érzi magát hazánkban, nem igényel különleges talajviszonyokat, mint például az áfonya. Tavasszal illatos, mutatós, nagy tömegben nyíló virágaival díszít, ősszel ragyogó narancsra vagy vörösre változó lombjával. Apró gömbölyű termései kékeslilára színeződve érnek be, nem csak a környék madarainak kedvelt csemegéje, de emberi fogyasztásra is alkalmas, sőt ajánlott, magas ásványi anyag és vitamin tartalma miatt.
A termése vagy gyümölcse főzve ehető, és mézédes íze miatt gyakran mazsolafának is hívják. Terméshozama kiemelkedő. A bogyók íze frissen fogyasztva a legfinomabb, de feldolgozva fenséges lekvár készíthető belőle. Vitaminban gazdag gyümölcsei segítik az elalvást, és vérnyomáscsökkentő hatásuk is közismert.
Mit tartalmaz?
A fanyarka jelentős mennyiségű élelmi rostot tartalmaz, B2, H vitamint, vasat és mangánt, az áfonyához hasonlóan. Ugyan csak hasonló az antioxidánsok mennyisége, a fenolos vegyületek összes mennyisége 452mg/100g. A flavonolok mennyisége 61mg/100g, az antocianinok mennyisége 178mg/100g. A polifenolokból quercetint, cianidint, delfinidint, pelargonidint, petunidint, peonidint és malvidint tartalmaz.
Az égerlevelű fanyarka és kékáfonya termésének beltartalmi értékei 100g-ban
Miért fogyasszunk fanyarkát?
– Fogyasztása előnyös a magas vérnyomású betegek számára a betegség mindhárom stádiumában.
– A “P” vitamin az antioxidánsok antioxidánsa (revitalizáló)
– Sok pektin van benne ezért cukor nélkül is készíthető belőle lekvár, de fagyasztva is élvezhető
– Gyümölcsének magas a vitamintartalma és gyógyhatása is van.
A fajok többsége Észak-Amerikában honos. A fanyarka fontos táplálékforrás volt mind az itt élő bennszülöttek, mind pedig a korai telepesek számára. Ugyanakkor fontos táplálékforrást jelentett a vadon élő állatok számára is a téli időszakban. Gyógynövényként és tűzifaként is használták.
Forrás: http://hobbikert.hu/magazin/vitamindus-fanyarka-az-afonya-igenytelen-rivalisa.html