Szinte minden hagymafajta gyógyításra alkalmas, még a nagy és enyhe zöldhagyma is, a tojás alakú olasz vöröshagyma és a kerek, nagy vöröshagyma is.
A hagyma a benne található, allicinné és cikloal-liinné alakuló erős kéntartalmú vegyületeknek és természetesen a hidrogén-rodanidnak köszönheti kiváló antibiotikus hatását. Az illóolaja, amely a hagyma szeletelésénél távozik, szintén ként tartalmaz, és szintén erős baktériumölő hatása van.
A hagyma azonban nemcsak erős természetes antibiotikum, hanem kiváló vitaminforrás is. A gyökérgumójában A-, B1, B2-, C-, E-vitamin és nikotinsav, ezenkívül ásványi anyagok, például kalcium, magnézium, mangán, foszfor és vas, valamint fehérjék és szívre ható anyagok találhatók.
A hagyma gyógyhatásai
Ha a hagymát melegítjük, gyógyhatású anyagainak nagy részét elveszíti, de érzékeny gyomrúak számára elviselhetőbbé válik. Aki nem szenved gyomorsavtúltengésben vagy gyomorégésben, annak ajánlatos minél több nyers hagymát fogyasztani. Aki azonban hiperaciditásban szenved, ami azt jelenti, hogy szervezete túl sok gyomorsavat termel, annak csak mértékkel szabad nyers hagymát fogyasztania. Sok embernél azonban a sav felszökését és a gyomorégést éppen a túl alacsony savszint okozza. Ez ellentmondásosnak tűnhet, de a magyarázat igen egyszerű: Ha egy érzékeny gyomor nem termel elég savat, akkor nem képes a táplálékot elég gyorsan és elég alaposan megemészteni, ami azután ott marad a gyomorban, és erjedése közben sav termelődik. Ez irritálja a nyálkahártyát, és savfelszökést okoz. Ebből az következik, hogy érdemes a nyers hagyma fogyasztását annak is megpróbálnia, akinek túl sok a gyomorsava, mert lehet, hogy ezzel megerősíti és aktiválja az emésztőmirigyeket.
Sok embernél azonban a sav felszökését és a gyomorégést éppen a túl alacsony savszint okozza. Ez ellentmondásosnak tűnhet, de a magyarázat igen egyszerű: Ha egy érzékeny gyomor nem termel elég savat, akkor nem képes a táplálékot elég gyorsan és elég alaposan megemészteni, ami azután ott marad.
A növényi hormonok szabályozzák a vércukorszintet, tehát a hagyma megakadályozza a cukorbetegség kialakulását, a kezelését pedig jól kiegészíti.
A nyers hagyma megöli a gyomorban és bélben található kórokozókat, erősíti a természetes bélflórát, és az epefunkció aktiválásával javítja az általános emésztést.
A hagyma jótékony hatást fejt ki a vese és a húgyhólyag területén is. Megsemmisíti vagy gátolja azokat a kórokozókat, amelyek húgyhólyaggyulladást és különböző vesegyulladásokat okoznak.
A friss, ropogós tavaszi zöldhagymának vértisztító hatása van. A hagymakúra eltünteti a szervezetből az ödémákat, azaz a feleslegesen felgyülemlett vízmennyiséget. Egyes természetgyógyászok állítják, hogy hagymakúrával sikerült vesehomokot és kisebb veseköveket feloldaniuk.
Vizeletretenció esetében is kiváló segítséget nyújt a hagyma, vizelethajtó hatása miatt.
A hagymakúra nagy segítséget jelent a férfiak számára prosztatagyulladásban.
A hagyma erősíti a szívet – eltávolítja a szív, has és lábtájról a felgyülemlett folyadékmennyiséget (vízkór), ezáltal megelőzvén az arterioszklerózist. A hagyma szívre ható anyagai javítják a szívizom keringését, és növelik a szívizom rugalmasságát.
A vöröshagyma leve felszakítja a köhögést és oldja a váladékot. Enyhíti a hörghurutot, az erős köhögést és a rekedtséget.
Az antibiotikum-korszak előtti időkben élő orvosok feljegyzéseiből tudjuk, hogy még a tüdőgyulladás is sikeresen kezelhető hagymával. Ezenkívül megfázás, influenza, torok- és garatgyulladás és orrmelléküreggyulladás esetén is jótékony hatású.
Megelőzésre is alkalmazható megfázásos megbetegedések és fertőzés ellen.
A vöröshagyma és a fokhagyma segítségével a rák is leküzdhető. Vannak olyan kutatók, akik a fokhagymának és a vöröshagymának fontos segítő és megelőző szerepet tulajdonítanak a rák elleni küzdelemben.
Birtalan Katalin-természetgyógyász
