Fekete bodza (Sambucus nigra)
A bodza leggyakrabban használt magyar nevei: gyepűbodza, bodzabokor, bodzafa. A fekete bodza a bodzafélék (Caprifoliaceae) családjába tartozó évelő növény, mely akár a 6 méter magasságot is elérheti. Jellemző a bodzára, hogy míg egyéves ágainak a kérge zöld, addig az idősebb ágak kérge szürke vagy szürkésbarna színű, melyet kiemelkedő paraszemölcsök borítanak. Közép-Európában szinte mindenhol előfordul ez a növény. Gyakran találkozhatunk a bodzával erdők szélén, kertekben, utak mentén, réteken, nitrogénben gazdag akácosokban, valamint kevésbé bolygatott területeken.
Hazánkban az évszázadok során a bodzáról nagyon sok hiedelem terjedt el. Elődeink például a bodzabokrot előszeretettel ültelék a házak oldalába vagy a kertekbe, mert úgy tartották, hogy megvéd a veszedelmektől. Még az állatokra is kiterjedt a bodza hiedelem, mert a sertések óljában, ha bodzaág volt szét terítve, akkor az megvédte az állatállományt.
Hatóanyagai: A gyógyászatban a fekete bodza virágát, levelét és termését alkalmazzák gyógyítás szempontjából. A bodza virága tartalmaz flavonoidokat, azon belül is rutint, kvercetint és sambucint, valamint tartalmaz a virág még szaponinokat (urzolsav), klorogénsavat, ciánglikozidokat (sambunigrin), illóolajat és nyálkát is. A bodza levelében cseranyagok és glikozidok halmozódnak fel. A termés gazdag szerves savakban (almasav, citromsav, ecetsav), vitaminokban (A és C) és cukrokban. A fekete bodza energiatartalma: 73 kcal, 305 kJ/100 gramm.
Hatásai: A bodzának a virága az egyik legrégebben használt gyógytea alapanyag, melyet júniusban gyűjtenek be, száraz időben. A virágot alkalmazzák nyugtató, izzasztó és vizelethajtó teakeverékek alkotórészeként is. Mivel a bodza vizelethajtó, ezért felhasználható a teája magas vérnyomásnál és lábduzzanatok kezelésekor. Napi két-három teáskanálnyi bodzavirágból készült tea alkalmas lázzal és izomfájdalmakkal járó meghűléses betegség kezelésére. A köptető hatás miatt, fontos, hogy része legyen olyan teakeverékeknek, ami a köhögést gyógyítja. A bodza teája nem csak melegen, de hidegen is igen hatásos. A növény virága sütve is fogyasztható. A bodza termésének fájdalomcsillapító hatása van, melyet, ha más gyógynövényekkel (borsmenta, kakukkfű) alkalmazunk együtt, akkor alkalmas a migrénes fejfájás kezelésére. A bodza friss terméséből, melyet augusztusban vagy szeptemberben gyűjtenek be, gyógy lekvárt készítenek, melyet meghűléskor erősítőként és izzasztóként alkalmazhatunk. A termés enyhe hashajtó hatással rendelkezik. Nem ajánlatos a nyers termésből nagy mennyiséget elfogyasztani, mert a ciánglikozid (sambunigrin) toxikus hatású is lehet. A népgyógyászatban a bodza kérgét féregűzésre használják. A fekete bodza felhasználása igen széleskörű. A gyógyteán és a gyógy lekváron kívül alkalmazható még szörpként, limonádéként, alkoholos italként, mézként, színezőanyagként, valamint savanyúságként is. Szörpkészítésnél fontos, hogy csak teljesen érett, magtalan bogyókat használjunk fel, mert a bodza magja is gyengén mérgező.
Fontos, hogy a fekete bodzát ne tévesszük össze a földi, illetve a fürtös bodzával. A földi bodza kellemetlen illatú, a talajszint feletti rész minden évben elpusztul, ezért fás hajtást, szárat egyáltalán nem találhatunk a földi bodzánál. A fürtös bodzát a fekete bodzától a termés szín különbözteti meg, míg a fekete bodza bogyótermése fekete, addig a fürtös bodzáé vörös.
Forrás: Gyógy- és fűszernövények – Bernáth Jenő – Németh Éva – Mezőgazda Kiadó – ISBN:978 963 266 493 8; – 2007