Spenót

spenotA libatalpfélékhez tartozik. Gyökere kétnyáréltű, szára fölegyenesedő, nyeles levelének lemeze tojásdad-körrajzú, többé-kevésbé dárdás tövű, épszélű vagy gyengéden öblös, vége hegyes. A levél állománya húsos, sőt vastagon húsos (hollandi S.). Virága kétlaki; a levél tövéből fakad; zöld leple és hímre négyes vagy ötös tagú, termése, melyet a lepel körülfogva tart, gömbölyű vagy 3-4 tüskéjű csonthéjas gyümölcs.
 A termés tüskés volta a levél dárdás aljával jár együtt, azért különböztetik meg kertészeink a tüskéset mint téli, a simát mint nyári spenótot. Főzelékül mindkettőnek csak az egynyáréltű alakját termesztik. A nép orvosszerül is használja. A spenót Elő-Ázsia polgára, ahonnan a keresztes háborúk táján kerülhetett a barátok kertjébe és spinachium néven böjti asztalukra. Mint déli jövevény a hidegre kényes, azért délre néző lejtőre vetik, sőt a korai dér v. fagy ellen be is takarják.
Gyógyító erejét tekintve az egyik legértékesebb zöldségfélénk. Kiemelkedően gazdag flavonoidokban (apigenin), karotinoidokban, klorofillban és folsavban. Magas az antioxidáns vitamin és a szerves, jól hasznosítható ásványi anyag tartalma. Összetételét táblázatban foglaltuk össze. Perzsa fű néven már a VIII.-IX. században ismert volt.
Rendkívül gazdag hatóanyagtartalma másként érvényesül, ha nyersen (pl. vegyes saláta), vagy főzve fogyasztjuk. A vesekőképződésre hajlamos szervezetben az oxálsav, a főzéskor szervetlenné váló ásványi anyagokkal, főleg a kalciummal kőlerakódást okozhat. Nyersen fogyasztva nem képződik lerakódás a szervezetben, ellenkezőleg az oxálsav meggátolja a vesében és a húgyutakban a kőképződést. Az oxálsav emésztésserkentő és vastagbéltisztító hatású.
Főzéskor a rendkívül hőérzékeny folsav megsemmisül. A folsav nélkülözhetetlen a vörösvértestek képződéséhez, az aminosav szintézishez és a magzati fejlődéshez. Csökkenti a mell-, tüdő-, hasnyálmirigy- és bélrendszeri daganatok kialakulásának kockázatát. Hiánya idegbántalmakat, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, gyakori fej- és izomfájdalmakat, korai őszülést okozhat, növeli a fekélyképződési hajlamot.
A B-vitaminok gyorsítják a szervezet szénhidrát-, fehérje- és zsíranyagcseréjét. A niacin és a króm építőköve a glükóztolerancia-faktornak. A GTF fokozza a szervezet inzulinérzékenységét, csökkenti a vércukorszintet. Spenótfogyasztással frissen tartható az időskori emlékezet.
A spenót vérnyomásszabályzó hatású, mérsékli a magas vérnyomást, és csökkenti az alacsony vérnyomás okozta fáradságérzetet. Antioxidáns összetevői védenek a szív- és keringési rendellenességekkel szemben.
Az egyik legmagasabb K-vitamin tartalmú zöldségünk. A K-vitamin-hiány vérzékenységet okozhat. A kúraszerű spenótfogyasztás mérsékli a vérzést, a menstruációs fájdalmakat és pótolja a vasat. A K-vitamin serkenti a vesék működését, ezáltal segíti az ödémák kiürülését, mérsékli a magas vérnyomást.
Bioaktív összetevői erősítik az immunrendszert, ezáltal védenek a daganatok kialakulásával szemben. Antibakteriális és gombaellenes hatásúak. Gátolja a szervezet elsavasodását. A lúgosító élelmiszerek mérséklik a gyulladást és a fájdalmat. A spenót magnézium tartalma segít megelőzni az idegfájdalmakat és az izomgörcsöket.
A szemvédő lutein és zeaxantin leggazdagabb forrása a spenót. Látásunk élességét a szem hátsó részén található sárgafolt (makula) biztosítja. A lutein a makula fontos alkotórésze, véd az UV sugárzással és a szabad gyökökkel szemben. Hiánya komoly látáskárosodáshoz, végső soron vaksághoz vezethet. Étrendünk döntően befolyásolja a szem egészségét, mert a lutein és a zeaxantin csak a táplálékkal vehető fel. A spenót sok luteint, természetes karotinoidot tartalmaz. Ez az anyag csökkenti az öregedéssel együtt járó sárgafolt-elfajulást (DMLA), amely vakságot okoz.