VEGYSZERT ESZÜNK, GYÓGYSZERT ISZUNK

Az édesítőszer hizlal. A fogkrém: mosogatószer. A tej tele van antibiotikummal. A hormonkezelt pulyka rákot okozhat. Soroljuk még?
A Salon.com készített egy összeállítást arról, hogy a fitneszfasizmus és az egészséges táplálkozást népszerűsítő kampányok ellenére miért híznak el ennyien. Megállapították, hogy erről valószínűleg az élelmiszer-ipari eljárások és a mesterséges adalékanyagok tehetnek.
a fitneszfasizmus
A New York Times nemrég cikket írt arról, hogy a vágóállatokat mennyi antibiotikummal tömik. Bár ezzel az állatokat szeretnék megóvni a fertőzésektől, az antibiotikumnak hizlaló hatása van. Nemcsak az állatokra, hanem azokra is, akik megeszik az állatok húsát vagy tejét.
A kutatók szerint az antibiotikum azért növeli a zsírszövet mennyiségét, mert megváltoztatja a bélbaktériumok működését, így azoknak javul a táplálékfelvételi hatékonysága. Ez a mellékhatás mindenesetre nem újdonság.
Egy, az 1950-es években végzett guatemalai kutatásban megállapították, hogy az antibiotikumtól a gyerekek 1 év alatt 2,5 kilóval többet híztak, mint azok, akik nem kaptak gyógyszert.
1974-ben az amerikai haditengerészet katonáin vizsgálták, hogy valóban hizlal-e az antibiotikum. Csak két hetet kellett várni, hogy beigazolódjon: valóban hizlal.
Dán kutatók kísérletei szerint azok a babák, akik életük első fél évében antibiotikumokat kaptak, hétéves korukra nagyobb eséllyel híznak el, mint azok, akik nem.
Az antibiotikumoknak való kitettség inkább az Egyesült Államokban jelent problémát. Martin Blaser, a New York-i Egyetem antibiotikum-kutatója szerint minden gyerek legalább hússzor kap belőlük, mire felnő. Azonban nemcsak orvosságként, hanem táplálékként is bejuthat a szervezetbe, mivel az állatok húsában és tejében is megmarad az antibiotikum.

Pi-pi-pi, madárkáim, hoztam Topmaxot!
Az állatok persze nemcsak antibiotikumokat kapnak, hanem tömegnövelő szereket is. Ezeknek a hatása valószínűleg ugyanúgy jelentkezik, mint az állatoknál. Minden állatra különbözőt használnak: a Ractopamine-t például disznóknak adják, az Optaflexxet a szarvasmarháknak, a Topmaxot a pulykáknak.
Ezeket a szereket a világ több országában már betiltották, de csak az Egyesült Államokban a sertések 60-80, a szarvasmarhák 30, a pulykák isten tudja hány százaléka kapja meg ezeket a tömegnövelőket.
Nem árt figyelembe venni, hogy a raktopaminra például nem vonatkozik a vágás előtti türelmi idő, vagyis nem kell megvárni, hogy feldolgozás előtt kikerüljön az állat szervezetéből a tömegnövelő. Az állattenyésztők szerint ezek amúgy sem szívódnak föl az állatokban, az ürülékkel távozik a szervezetükből. (És abból trágya lesz, ami a földekre kerül.)

Szerencsére az európai országokban tiltott a veszélyesebb hormonok használata, amiket az USA-ban a gazdák még szabadon adhatnak a szarvasmarháknak. Hogy mikről van szó? Ösztradiol-17, trenbolon-acetát, zeranol, melengeszterol – és ezek nem ártalmatlan, bocihizlaló vegyületek. A zeranolról például kimutatták, hogy zsírképző hatása van ugyan, de erős ösztrogén vegyszer is, és stimulálhatja a mellrákos tumorok növekedését.

A fogkrémtől elhízhat a magzat
Egyes antibiotikumokban és mesterséges ízesítőszerekben endokrinromboló vegyszerek (EDC) vannak - ezeket használják a műanyaggyártásban, illetve tűzálló szigetelés fejlesztéséhez. Az olyan EDC-ket, mint a BPA-t (biszfenol-A) például tilos cumisüveggyártáshoz használni. A biszfenol-a egyébként az egyik leggyakoribb vegyszer, évente 2,7 millió tonnát gyártanak belőle.
De a triklozán sem sokkal jobb. Erről például kimutatták, hogy baktériumölő hatása van: népszerű fogkrémben és mosogatószerben is használják, épp emiatt. Csakhogy a triklozánról kimutatták, hogy nemi elváltozásokat okozhat, ezenkívül meddőséget, alacsony spermaszámot, korai pubertást, cukorbetegséget idézhet elő. Azt is kimutatták, hogy már a magzatra is olyan szinten kihat a jelenléte, hogy az a későbbi elhízásban is jelentkezni fog.
Sugar and spice
Azt már több kutatás is kimutatta, hogy a cukormentes édesítőszerek nem annyira hatékonyak elhízás ellen, mint hirdetik. Sőt, a legfrissebbek szerint épp az ellenkező hatást váltják ki.
A Texas Egyetem Egészségügyi Kutatóközpontja 474 ember bevonásával készített vizsgálatot. A résztvevők fele naponta legalább kétszer ivott édesítőszerrel ízesített italt. Ötször annyit szedtek föl, mint azok, akik ugyanazt itták, mint ők, csak éppen igazi cukorral.
Hogy mi van ezekben? Például aceszulfám-k, meg aszpartám. Ez utóbbiról már régóta folyik a vita, hogy mérgező-e, de egyelőre nem tudták bizonyítani. Az aszpartámról az EU kijelentette: a vizsgálatok szerint nem rákkeltő anyag.

Az édesítőkkel más problémák is vannak.
Lassítják az anyagcserét. Az édesítőszerrel készült étel lassabban halad át a szervezeten, így fogyókúrás táplálékként nem érdemes használni.
Az édesítőszer a cukorfüggőség előszobája. A mesterséges édesítőszerek elválasztják a hagyományos táplálékkereső ösztönt a valódi cukor nyújtotta jutalmazásérzettől. Emiatt viszont édességfüggőség alakulhat ki: az agy ösztönösen keresni kezdi a cukor szervezetre gyakorolt pozitív hatását, de mivel édesítőt eszünk, nem kapja meg a szükséges cukrot. A fogyókúrázók ezzel gyakorlatilag rászoktatják magukat az édességfüggőségre.
Nem biztos, hogy csak édesítő van benne. A cukorpótlókat sokan nyakló nélkül fogyasztják, azzal a megnyugtató tudattal, hogy nincs benne cukor. Pedig elképzelhető, hogy van benne, de erre sokan nem figyelnek oda.

Ha nem lenne Meki minden sarkon
Az általánosan rossz helyzeten a modern gyorséttermi kultúra sem javít. Van, aki úgy látja, megoldást jelentene, ha az emberek nem kerülnének kapcsolatba a hizlaló ételekkel. Egyes brit kutatók szerint segítené az elhízás elleni harcot, ha nem építenének gyorséttermeket otthonok és irodák közelébe.