Réti legyezőfű

Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria)
Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria)

Réti legyezőfű

Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria)

Népies neve: Szent János kenyere, legyezőbajnóca, varjúmogyoró. Rózsafélék családjába tartozik. Ázsiában honos, egész Európában megtalálható. Magyarországon az Északi- és a Dunántúli-középhegységben és az Észak-Dunántúlon gyakori. Dél-Dunántúlon ritkább. Az Alföldön szórványosan fordul elő. Nedves, tápanyagban gazdag agyag-, homok-, vagy tőzegtalajokon tenyészik. Hazánkban vad populációkból gyűjtik. Évelő növény. Apró fehér virágai sokvirágú álernyőkben helyezkednek el, illatosak.


Hatóanyagai: fenolos glikozidok, kevés illóolaj.

Hatásai: Izzasztó, vizelethajtó, lázcsillapító. Drogját régóta használják, főként sebgyógyításra, vérzéscsillapításra, de füveskönyvekben, mint görcsoldó, női panaszok gyógyítására, sőt még a pestis ellen is hatékony szerként említették. Felhasználása tehát elsősorban a népi gyógyászatban jelentős, megfázásos betegségek és reuma ellen fogyasztják forrázatát. Különböző teakeverékek alkotórészek.

Facebook
Pinterest
LinkedIn
Twitter
WhatsApp

Szólj hozzá, vitassuk meg:

[ufc-fb-comments]

Kapcsolódó, hasonló cikkek:

Pongyola pitypang

Pongyola pitypang

Pongyola pitypang (Taraxacum officinale) A pongyola pitypang gyakran használt magyar neveihez tartozik a gyermekláncfű, a láncfű, a pitypang, a sárgavirág,

Tovább olvasom »
Torma

Torma

Torma (Armoracia lapathifolia-macrocarpa) Népies neve: csípős torma, közönséges torma, orrtekerő torma. A kalánfű géniuszába számított fűnemű növény, többnyáréltü, hosszasan hengeres

Tovább olvasom »
Tüdőfű

Tüdőfű

Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis) Az orvosi tüdőfű az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozó évelő növény, melynek gyógyászati szempontból a legértékesebb növényi

Tovább olvasom »
  • blank
  • blank
  • blank
  • blank
Scroll to Top