Réti legyezőfű

Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria)
Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria)

Réti legyezőfű

Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria)

Népies neve: Szent János kenyere, legyezőbajnóca, varjúmogyoró. Rózsafélék családjába tartozik. Ázsiában honos, egész Európában megtalálható. Magyarországon az Északi- és a Dunántúli-középhegységben és az Észak-Dunántúlon gyakori. Dél-Dunántúlon ritkább. Az Alföldön szórványosan fordul elő. Nedves, tápanyagban gazdag agyag-, homok-, vagy tőzegtalajokon tenyészik. Hazánkban vad populációkból gyűjtik. Évelő növény. Apró fehér virágai sokvirágú álernyőkben helyezkednek el, illatosak.


Hatóanyagai: fenolos glikozidok, kevés illóolaj.

Hatásai: Izzasztó, vizelethajtó, lázcsillapító. Drogját régóta használják, főként sebgyógyításra, vérzéscsillapításra, de füveskönyvekben, mint görcsoldó, női panaszok gyógyítására, sőt még a pestis ellen is hatékony szerként említették. Felhasználása tehát elsősorban a népi gyógyászatban jelentős, megfázásos betegségek és reuma ellen fogyasztják forrázatát. Különböző teakeverékek alkotórészek.

Facebook
Pinterest
LinkedIn
Twitter
WhatsApp

Szólj hozzá, vitassuk meg:

[ufc-fb-comments]

Kapcsolódó, hasonló cikkek:

Szerecsendió

Szerecsendió

Szerecsendió (Myristica fragrans H. M.) Népies neve: máciszdió, muskátdió. Őshazája valószínűleg a Maluku szigetek, mára azonban jóformán minden nedves trópusi

Tovább olvasom »
Citrom

Citrom

A citrom (Citrus limonum) a kasmíri hegyekből származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt egészen Kínáig terjedt el, majd meghonosodott Perzsiában és

Tovább olvasom »
Zöldkagyló

Zöldkagyló

Zöldkagyló (Perna canaliculus) A zöldkagyló akkor került a figyelem középpontjába, amikor a maorik (új-zélandi őslakosok) életkörülményeit vizsgálva kiderült, hogy magas

Tovább olvasom »
  • blank
  • blank
  • blank
  • blank
Scroll to Top