Réti legyezőfű

Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria)
Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria)

Réti legyezőfű

Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria)

Népies neve: Szent János kenyere, legyezőbajnóca, varjúmogyoró. Rózsafélék családjába tartozik. Ázsiában honos, egész Európában megtalálható. Magyarországon az Északi- és a Dunántúli-középhegységben és az Észak-Dunántúlon gyakori. Dél-Dunántúlon ritkább. Az Alföldön szórványosan fordul elő. Nedves, tápanyagban gazdag agyag-, homok-, vagy tőzegtalajokon tenyészik. Hazánkban vad populációkból gyűjtik. Évelő növény. Apró fehér virágai sokvirágú álernyőkben helyezkednek el, illatosak.


Hatóanyagai: fenolos glikozidok, kevés illóolaj.

Hatásai: Izzasztó, vizelethajtó, lázcsillapító. Drogját régóta használják, főként sebgyógyításra, vérzéscsillapításra, de füveskönyvekben, mint görcsoldó, női panaszok gyógyítására, sőt még a pestis ellen is hatékony szerként említették. Felhasználása tehát elsősorban a népi gyógyászatban jelentős, megfázásos betegségek és reuma ellen fogyasztják forrázatát. Különböző teakeverékek alkotórészek.

Facebook
Pinterest
LinkedIn
Twitter
WhatsApp

Szólj hozzá, vitassuk meg:

[ufc-fb-comments]

Kapcsolódó, hasonló cikkek:

Borsmenta

Borsmenta

A menta név görög eredetű. A legenda szerint Menthe egy nimfa volt, akire szemet vetett Hadész. Felesége, Perszefoné, bosszúból gyógynövénnyé

Tovább olvasom »
Fahéj

Fahéj

A fahéjnak fája, vagyis a fahéjfa Dél-Ázsiában, Dél-Kínában, Burmában, Indiában és Srí Lankán őshonos dúsan ágas, örökzöld kisebb méretű fa.

Tovább olvasom »
Fekete Szeder (Rubus fruticosus)

Fekete szeder

Fekete Szeder (Rubus fruticosus) Népies neve: kékbogyó, seregélyszeder. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik, erdőszélek, árokpartok, ligetek, legelők gyakori, tüskés, évelő

Tovább olvasom »
  • blank
  • blank
  • blank
  • blank
Scroll to Top