Réti legyezőfű

Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria)
Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria)

Réti legyezőfű

Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria)

Népies neve: Szent János kenyere, legyezőbajnóca, varjúmogyoró. Rózsafélék családjába tartozik. Ázsiában honos, egész Európában megtalálható. Magyarországon az Északi- és a Dunántúli-középhegységben és az Észak-Dunántúlon gyakori. Dél-Dunántúlon ritkább. Az Alföldön szórványosan fordul elő. Nedves, tápanyagban gazdag agyag-, homok-, vagy tőzegtalajokon tenyészik. Hazánkban vad populációkból gyűjtik. Évelő növény. Apró fehér virágai sokvirágú álernyőkben helyezkednek el, illatosak.


Hatóanyagai: fenolos glikozidok, kevés illóolaj.

Hatásai: Izzasztó, vizelethajtó, lázcsillapító. Drogját régóta használják, főként sebgyógyításra, vérzéscsillapításra, de füveskönyvekben, mint görcsoldó, női panaszok gyógyítására, sőt még a pestis ellen is hatékony szerként említették. Felhasználása tehát elsősorban a népi gyógyászatban jelentős, megfázásos betegségek és reuma ellen fogyasztják forrázatát. Különböző teakeverékek alkotórészek.

Facebook
Pinterest
LinkedIn
Twitter
WhatsApp

Szólj hozzá, vitassuk meg:

[ufc-fb-comments]

Kapcsolódó, hasonló cikkek:

Pásztortáska

Pásztortáska

Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) Egyik leggyakoribb őshonos növényünk a pásztortáska. Az 1700-as évek végéig palackfű néven szerepelt a különböző magyar füvészkönyvekben,

Tovább olvasom »
Fodormenta (Mentha crispa)

Fodormenta

Fodormenta (Mentha crispa) Népies neve: köményes menta, kerti menta, zöld menta. Az ajakosok családjába tartozik. Vízpartokon, nedves réteken évelő növény.

Tovább olvasom »
Kendermag

Kendermag

A kender az emberiség történetében az élelemtermelés kezdete óta termesztett növény. Számtalan felhasználási módja ismert. Készítettek belőle vitorlát, kötelet, papírt,

Tovább olvasom »
  • blank
  • blank
  • blank
  • blank
Scroll to Top