Bodorrózsa (Cistus Tourn., Rhodocistus et Ladanium Spach, szuhar, cisztuszrózsa), a róla nevezett család cserjéi és félcserjéi szép nagy rózsa-alakú, gyűrött, bodros szirmokkal, sok hímmel és sok magvú tokgyümölccsel. Leginkább a mediterrán vidék növényei (50 faj). Több faja jó illatú gyantát termel.
Eddigi kutatások azt állapították meg, hogy a görög bodorrózsa vagy más nevén cistusz rózsa hatóanyagai gátolják a legtöbb ismert vírus szaporodását. Nem csak vírusellenes hatásáról ismert, védi a sejtanyagcserét, a szív-és érrendszert, immunerősítő hatással bír, kedvező hatással van a bélflórára, méregtelenít és segít eltávolítani a nehézfémeket a szervezetből, növeli a csontsűrűséget, enyhíti a mandulagyulladást. Lassítja a bőr öregedését, fogszuvasodás megelőző.
A cistusz a legradikálisabb gyökfogó. A szabad gyökök károsítják szervezetünket és felgyorsítják az öregedést.
A cistusz polifenolokat tartalmaz, amelyek védik a sejtanyagcserét, immunerősítő, szív- és vérkeringés stabilizáló. A polifenolok képesek megkötni bizonyos fehérjéket, amely tulajdonsága alapján a cistusz alkalmazható külsőleg is. Külsőleg gyógyíthatók olyan bőrbetegségek, mint ekcéma, akne vagy a pelenka okozta bőrgyulladás.
A cistusz rózsából készült tea háromszor egészségesebb a zöld teánál, hatékonyabban védi a szívünket a vörösbornál és sokkal nagyobb antioxidáns hatással bír, mint a friss citromlé.
