Sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus)
Az ernyősvirágúak családjába tartozó kétéves növény. Az első évben fejleszti a gazdasági értelemben vett vastag, húsos gyökerét (gyökértermés), a második évben a magszárat és a magot. Egyik legrégebben – 3-4 ezer éve – termesztett növényünk, mindenütt a világon ismerik. Ezer mag tömege 1,2-1,5 gramm, csírázóképességét 3-4 évig tartja meg.
Ez az egész évben beszerezhető zöldféle a levesek, zöldséges ételek többségének alkotóeleme, ezért valószínűleg senki sem gondolná, hogy nem fogyaszt belőle eleget. Érdemes azonban tudatosan is beiktatnunk táplálkozásunkba, hiszen karotinjai erősítik az immunrendszert, védenek a szabad gyökök károsító hatásával szemben, és a daganatos betegségek megelőzésében is fontos szerepük lehet.
Hatóanyagai: A sárgarépa tartalmaz kalciumot, káliumot, nátriumot, foszfort, vasat, magnéziumot, krómot, sót, A, B komplex, C, E, G és K vitaminokat. A legtöbb benne az A vitamin elő vitaminja, amely vízben nem oldódik, tehát csak abban az esetben tudja szervezetünk hasznosítani maradéktalanul, ha zsírok, főleg esszenciális zsír társaságában, fogyasztjuk.
Hatásai: A népi orvoslás vizelethajtóként, “has-rángás” csillapítására, máj-, epe-, szem- és bőrbántalmak esetén, valamint általános erősítőként ajánlotta. Egy időben afrodiziákumként is elterjedt. Az Alföldön szárított leveléből a mai napig teát készítenek, melynek vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítanak.
Táplálkozási szempontból a sárgarépa legnagyobb értékét magas béta-karotintartalma jelenti, de ez a zöldség más karotinokban is bővelkedik (pl. alfa-karotin). A vér alacsony béta-karotinszintje fokozhatja egyes rákbetegségek kockázatát, és ez a növényi festékanyag – a többi karotinhoz hasonlóan – jelentős antioxidáns, így a szabad gyökök károsító hatásával szemben véd. A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át (egységnyi mennyiségű A-vitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő). A vitamin fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából, de mivel zsírban oldódik, túladagolása – és ez a táplálékkal bevitt vitaminra is vonatkozik – mérgező lehet, így biztonságosabb a béta-karotin fogyasztása. Az A-vitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol (A-vitamin) nincs jelen. A vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A fejlődő világban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány.
A vér savtalanítása elsősorban a máj működését segíti elő. Ha a máj tisztulása megindult, a gyógyulás egész láncolatát vonja maga után. A máj leterhelése láthatóan a bőr állapotán nyilvánul meg. A nehéz fémek raktározása is a máj feladata. De ha le van terhelve a máj, a fémek a sejtek közé is bejuthatnak. A sárgarépa, és más klorofilles zöldség segít kivonni ezeket a fémeket, amelyek sok esetben a légzés által is bejuthatnak a szervezetünkbe.
A bőrkiütés valamilyen formája legtöbbször a máj gyengülő működésére vezethető vissza. Legyen az hosszan tartó pikkelysömör, egyszerű gyomorrontás, vagy a mérgező fémek felszaporodása a májban, aminek következtében megváltozik a bőr színe. Ugyanez a helyzet, ha a táplálkozásunkban van a hiba, az elégtelen emésztésben, vagy ha a vérben felszaporodó sav okozza a panaszt. Ha ezt a problémát leküzdjük, bőrünk egyenletes tónust kap, amihez hozzájárulnak a sárgarépa B vitaminjai is.
A legtöbb zöldségfélével ellentétben, a sárgarépa főzve táplálóbb, mint nyersen. A vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers sárgarépa béta-karotintartalmának mindössze 25%-át képes hasznosítani. A főzés során azonban károsodnak a sejtfalak, így a szervezet számára a karotin hozzáférhetőbbé válik, és ha az ételben a felszívódáshoz szükséges zsírok is jelen vannak, akkor a sárgarépa karotin-tartalmának több mint a fele hasznosul.
A közelmúlt kutatásai a karotinok számos immunserkentő hatását mutatták ki. Jelentősen fokozzák például a csecsemőmirigy működését, és mivel nagyrészt a thymus (csecsemőmirigy) hámsejtjeiben koncentrálódnak, képesek nagymértékben csökkenteni visszafejlődését, ami valószínűleg az antioxidáns hatásnak köszönhető. Arra is van bizonyíték, hogy karotin-pótlással javíthatók az immunválaszok, és hogy a szájon át adott béta-karotin (napi 180 mg) jelentősen növeli a fehérvérsejtek számát, aktivitását – különösen a T-sejtek számát, melyek csökkenése jellemző pl. rákbetegségek, AIDS esetén.
Úgy tűnik azonban, hogy az étrendi karotin – annak ellenére, hogy kevésbé szívódik fel – hatásosabb, mint a tablettákban adagolt. Kísérletek szerint a napi 15 mg béta-karotint tartalmazó sárgarépa erőteljesebben növeli a fehérvérsejtek számát és aktivitását, mint az ugyanilyen mennyiséget tartalmazó szintetikus béta-karotin. Ebből arra is következtethetünk, hogy a karotinban gazdag táplálék csupán egyik immunserkentő összetevője a béta-karotin.
A gyermekkor első zöldség léje. A baba cumisüvegből tejjel vegyítve fogyaszthatja, természetesen egy éves kor felett. Még korábbra tekintve, a terhes anyának is ajánlatos a sárgarépa lé fogyasztása, valamint a szoptatós kismamának. Hozzásegít a csontozat és a fogazat fejlődéséhez. Számos más zöldségféle kiegészítőjeként használjuk, illetve azért, hogy javítsa az ízt. Általános gyógyhatását a nagy mennyiségű kálium s egyéb tartalma teszi lehetővé, a vér savtalanítását segíti elő.
