Kerti borágó (Borago officinalis)
A kerti borágó az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozó egyéves növény, melynek gyakran használt népies neveihez tartozik a borvirág, báránynyelv és az uborkafű is. Az őshazája a növénynek Afrika, Kis-Ázsia ás Dél-Európa. Már az ókorban is értékes növénynek számított a borágó, mert a görögök ezzel ízesítették a borukat. Termesztését az arabok kezdték el, melynek eredményeként a 12. században már kedvelt fűszer és gyógynövény lett. Jelenleg az egész világon, beleértve hazánkat is, széles körben termesztik a kerti borágót.
Hatóanyagai: A gyógyászatban a borágónak a legfontosabb felhasználási részei közé tartozik a termés, a magból előállított zsíros olaj és a leveles hajtás. A borágó terméséből nyert zsíros olaj legfontosabb összetevője a gamma-linolénsav. E mellett a zsíros olajban megtalálható még a linolsav, palmitinsav, olajsav és sztearinsav is. A növény levele tartalmaz nyálkát, cseranyagokat, flavonoidokat, szaponint, valamint egy kevés illóolajat és ásványi sókat. A kerti borágónak, mind a termését, mind pedig a levelét nagy előszeretettel használják fel. A termés zsíros olajában található gamma-linolénsavat az érelmeszesedés megelőzésére alkalmazzák, mert csökkenti a vér koleszterin-szintjét. A növény zsíros olaja nem csak az érelmeszesedés kezelésére megfelelő, de ha az olaját bemasszírozzuk az ujjakba, akkor Raynaud-szindróma gyógyulását elősegíthetjük.
Hatásai: A borágó leveles hajtásából készült tea vizelethajtó hatással rendelkezik, mely enyhíti a vese és a hólyagbántalmakat. A levelek forrázata a mellékvese működését serkenti, melynek következtében elterjedt a használata a pánikbetegség okozta szorongás oldására. Különféle kutatások bebizonyították, hogy a borágó jótékony hatással van az allergiás, illetve az idegi alapú bőrbetegségekre. A borágó szilícium tartalmának köszönhetően fontos szerepe van a hajszálerek, körmök és a kötőszövetek felépítésében is. A borágó levelét a népi gyógyászatban is rendszeresen alkalmazzák, belsőleg a növény levelét használják fel vizelethajtásra és hasmenés gátlására, külsőleg pedig a kelések borogatására alkalmazható.
A kerti borágó felhasználása nem csak a gyógyászatban, de az élelmezésben is elterjedt. A fiatal leveleket és hajtásokat mártások készítésekor, savanyú főzelékek ízesítésekor, és savanyú uborka berakásakor alkalmazzák.
A növényvilágban ritkaságnak számít az a növény, melynek a virágát el lehet fogyasztani. Ez alól kivétel a kerti borágó virága, mert igen kedvelt saláta alapanyagnak számít.
