A Földközi tenger térségéből származik. Étkezési célra már régóta használták az egyiptomiak, görögök és rómaiak, azonban Európában, főleg Franciaországban a középkor alkonyától, a reneszánsztól indult hódító útjára. Napjainkban már csak kerti kultúrában található, főleg Franciaországban és Spanyolországban termesztik. Magyarországon, mint kerti dísznövényt ismerik, a fel nem nyílt virágfejeket pedig ma is zöldségként fogyasztják szerte a világon.
Összetétel és hatóanyagok
Az articsóka levele szerves-savakban (almasav, tejsav, citromsav) és fenolvegyületekben, köztük cinarinban gazdag. Erényének titka a flavonoidokban gazdag cinarinban rejlik, abban az aromás anyagban, amely a keserű ízt és sok gyógyító tulajdonságot kölcsönöz neki. Az articsóka levele e tekintetben a máriatövis (Silybum marianum) magvainak “testvére”; ezek szintén májvédő anyagot tartalmaznak és többféle májbetegség kezelésében alkalmazott gyógykészítmény összetételében szerepelnek. A növény igen gazdag ballasztanyagokban és enzimekben, valamint ásványianyagokban (kálium, nátrium, kálcium, foszfor, magnézium, mangán, vas, réz, cink ). Tartalmaz még fehérjét, szénhidrátot, zsírt, a cukorbeteg által is fogyasztható cukrot (inulin, mannit), valamint A-, B1-,B2-, és C-vitamint. 100 grammban pedig mindössze 55 kcal energia van.
Gyógyító tulajdonságai
Az articsóka fogyasztásának a máj látja a legjobb hasznát. Epehajtó és epekiválasztást serkentő, vértisztító és vércukorszintcsökkentő hatása miatt. Enyhe hashajtó hatásásnak köszönhetően kedvez az emésztési folyamatoknak. Sok helyen használják még afrodiziákum-, vizelethajtó-, leheletfrissítő-, sőt dezodoráló szerként is. Bizonyos dél-európai és egyéb országokban a népgyógyászat szerves részét képezi mint gyógynövény. Az olaszok a levelét, a szárát és a gyökerét is használják. Népi gyógyítóik szerint a növény levelei nyersen vagy forrázatként elkészítve vizelethajtó hatásúak, a szárból forrázással készült 24 órás kivonat pedig reuma és köszvényes fájdalmak enyhítésére alkalmas.
Az articsókában található inulin egy olyan poliszacharid, ami csak lassan bomlik le a bélben és lassan szívódik fel. Ezért az articsóka segíthet az étkezések utáni hirtelen vércukorszint-ingadozás megelőzésében. Ez különösen cukorbetegek számára lehet hasznos.
– Az articsóka friss leveleiből készült préslé, illetve levélkivonat, antibiotikus hatásúak.
– Cinarin, szilimarin tartalmának köszönhetően májvédő funkciója van: enyhíti a méreganyagok okozta májrendellenességeket, elősegíti a májsejtek regenerálódását.
– Elősegíti az epeutak összehúzódását, megszünteti az epehólyag atóniás állapotát, az epehólyag-gyulladást, az epehólyag rendszertelen összehúzódását, és az epebántalmakra visszavezethető emésztési panaszokat.
– A vér zsírtartalmát is csökkenti, ami gyógyír a kórosan megnövekedtet zsírtartalomra, ezért alkalmazható a kóros elhízás kezelésében is, valamint a magas koleszterinszint és az emésztési zavarok (felfúvódás, émelygés, lassú emésztés) kiegészítő kezelésére is.
– Vizelethajtó, és só-ürítést fokozó hatása is van.
– Mindemellett a reumás folyamatok kezelésében, érelmeszesedés ellen is jól alkalmazzák.
FIGYELMEZTETÉS!
Az articsókának jelenleg semmilyen mérgező hatása nem ismert, mindamellett veseköves betegek és szoptató nők számára nem ajánlott, ez utóbbiaknál csökkenti a tejelválasztást.
ALKALMAZÁSA:
Belsőleg
Máj- és vesebetegségek, magas koleszterinszint, emésztési zavarok
Főzet: 30-40 g szárított levelet tegyen 1 liter forrásban lévő vízbe, és 10 percig hagyja ázni.
Napi adag: 3 csésze, étkezés előtt 15-20 perccel.
Vizes-alkoholos kivonat: 0,1-1,5 g étkezés előtt vagy tabletta formájában (naponta 3-5), hogy a keserű ízt ne érezze.
Kapszula: (50-100 mg száraz kivonatból): 1-2 kapszula, naponta 2-3 alkalommal.
Tinktúra készítése: 500 g szárított levelet tegyen 1 liter alkoholba, és két hétig hagyja ázni. 1 kávéskanálnyit-2 evőkanálnyit keverjen el 1 pohár vízben; naponta 3 alkalommal.