Omega 3 –Előnyösen befolyásolják például a szem, az agysejtek és az idegsejtek működését, de az immunrendszer megfelelő működéséhez is nélkülözhetetlenek. Legtöbben a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében betöltött szerepükről, például koleszterincsökkentő hatásukról, a vérrögök kialakulásának gátlásában és az infarktus megelőzésében játszott szerepükről ismerik ezeket a zsírsavakat – jól ismert tény, hogy a sok halat fogyasztó országokban sokkal ritkábbak ezek a problémák, mint ott, ahol alig eszik halat a lakosság. A bőrre is jó hatással vannak, és a szervezetben jelen lévő gyulladásokat is képesek csökkenteni. Kismamáknál segíti a magzat fejlődését, míg a csecsemők esetében az éleslátás kialakulását és a szellemi fejlődést támogatja.
Omega 6 – Ideális arányban az omega 3 hatását segíti. A hidegen sajtolt olajokban van nagyobb mennyiségben, ám főzés után már inkább ártalmas. Az omega-6 zsírsavak jelentősen javítják szervezetünk általános állapotát, hozzájárulnak számos betegség megelőzéséhez, illetve kezeléséhez. Többek között enyhítik a fekély, a csontritkulás, az ízületi gyulladások, a pszoriázis, a magas vérnyomás, a szívbetegségek, az apátiát vagy hiperaktivitást kiváltó elmezavarok tüneteit, jótékonyan felgyorsítják a pattanások és a bőrgyulladások gyógyulását.
Betain – A betain segíthet megelőzni és egyben kezelni az érszűkületet és segíthet megelőzni az érrendszeri megbetegedéseket. Csökkentheti a vérnyomást, az epekő kialakulásának kockázatát, enyhítheti a gyomorégést, gátolhatja néhány toxin májkárosító hatását, – Daganatok kialakulásának megelőzése, koleszterinszint csökkentése. Segítséget nyújthat az allergia kezelésére és megelőzésére, képes kiölni a szervezetből a helicobacter pylori kórokozót, amely a legelterjedtebb gyomor – bélrendszer baktérium.
A betain javíthatja a sportteljesítményt azáltal, hogy növeli a szervezet energiaszintjét, valamint az oxigén felhasználását, növelheti a test energiaszintjét, segítheti a szervezet méregtelenítési folyamatait, javíthatja a szervezet oxigén-felhasználását, növelheti az állóképességet, késleltetheti az Alzheimer-kór progresszióját, javíthatja az autista betegek állapotát. A betain javíthatja a Dawn-szindrómában szenvedő gyerekek viselkedését és mentális funkcióját, valamint hasznos lehet a csalánkiütések kezelésében.
Miben lelhető betain?
A cékla betain (trimetil-glicin) tartalma rendkívül magas (300-600 mg/kg). A vegyületet először céklagyökérből vonták ki. Az céklagyökér kivonatból 99%-os tisztaságú betain por állítható elő. A betain antioxidáns hatása mára már közismertté vált. Olyan oxidációs folyamatok sorát gátolja a szervezetben, amelyek káros hatásúak.
A népgyógyászat tudva tudatlanul régóta alkalmazta a cékla főzetét daganatos betegségek kezelésére, de elsősorban általános fiatalító szerként fogyasztották. Hamarosan kiderült, hogy az egyik fő szerep a betainé.
Pantoténsav (B5 Vitamin) – A karcsúság és a jó közérzet vitaminja. Fokozott stressztűrés, nagyobb fizikai teljesítmény, energiatermelés, vitalitás, gyulladások megakadályozása, a stressz elhárítása, a zsír lebontása, hasznosítása, szellemi frissesség, koncentrációs képesség, egészséges haj, egészséges bőr, dús és színes haj, a végtagok jó vérellátása és ép idegek. A pantoténsav 24 órán belül szabályosan fel tudja élénkíteni az agyat, megszünteti a szórakozottságot, aggályoskodást, emlékezetgyöngeséget, koncentrációképtelenséget, szellemi restséget és enyhébb depressziót.
Pantoténsavban különösen gazdag élelmiszerek:
Máj, búzakorpa, pisztráng, napraforgómag, hering, makréla, Camembert, rokfort sajt, diófélék, teljes őrlésű gabona, vadhús, színhús, teljes tej.
Kolin – Létezik két B-vitamin-származék, a kolin és az inozit, melyek jelentőségét csak az utóbbi években kezdte felfedezni a biokémia, a vegyészet, illetve az orvostudomány. E két vitamin számos egyéb előnyös tulajdonsága mellett az idegrendszerre, agyunk működésére, a memóriára hat jótékonyan. Mindkettő a lecitin fő alkotóeleme. Védi a májat: segít ellátni méretlenítő feladatát, erős megterhelés esetén (alkohol, drog) valamelyest csökkenti a káros hatásokat, valamint megakadályozza zsírok lerakódását a szervben.
Segíti a zsírégetést: fokozza a szervezet zsírfelhasználását, így diéta mellett támogathatja a zsírvesztést. (Különösen inozitollal). Kolinnal nagyban csökenthető az epekövek kialakulásának valószínűsége és csökkenti a koleszterinszintet.
Pozitív hatással van az emlékezőképesség és más agyi funkciók fejlesztésére. Az Alzheimer-kórban szenvedők esetében bizonyítottan hatásos, és úgy tűnik, néhány ideg- és elmebaj megelőzésében is segíthet.
Hatásos lehet pantoténsavval és tiaminnal (B-vitaminok) gyomorégés ellen.
Természetes forrásai
Szervezetünk részben tehát előállítja a kolint, ehhez egyéb anyagok közreműködése szükséges: a metionin és szerin fehérjeanyagok, (ezeket a hús, a sajt, a tojás és a sajt tartalmazza), a folsav (sörélesztő és zöldfőzelékek fogyasztásával juthatunk hozzá), és a B12-vitamin (májban, színhúsban, halban és tejtermékekben található). Kész kolin vitamin nagy koncentrációban a májban, tojássárgájában, sörélesztőben és a búzacsírában van. Egy koncentrált kolinkúrához pedig a legideálisabb a lecitin.
Niacin (B3 Vitamin) – A niacin a B3 vitamin másik neve. Az egyetlen olyan vitamin, amelynek közvetlen szerepe van a hormonháztartásunk egyensúlyban tartásában. Jelenléte a szervezetünkben elengedhetetlen az energiatermelési folyamatokhoz, a fehérjeszintézishez – és az idegrendszer megfelelő működéséhez. Csökkenti a depresszió tüneteit, értágító, ezáltal vérnyomáscsökkentő hatású, csökkenti a koleszterinszintet is. A bőr egészségét, a vércukorszintet is jótékonyan befolyásolja.
Miben segít a niacin?
– Sejtlégzés – sejtenergia körforgás
– A szénhidrátok, a zsír és a fehérje anyagcseréje
– Az agy anyagcseréje
– Kedélyállapot
– Alvás
– Vérkeringés
– Szívműködés
– Koleszterinszabályozás
– Izmok
– Kötőszövet
– Gyomorsavtermelés
– Gyomor- és bélműködés
– A rossz koleszterinszint csökkentése.
Milyen élelmiszerekben található niacin?
Főként a sovány hús, a máj, a hal, a szárnyas, továbbá a tojás és kis mennyiségben a tej és a főzelékfélék gazdagok niacinban. A teljes őrlésű gabonafélékben, és elsősorban a kukoricában is van jelentékeny mennyiségű niacin, csakhogy kötött formában, vagyis szinte egyáltalán nem hasznosíthatóan.
Riboflavin (B2 Vitamin) –A B2-vitamin vagy más néven riboflavin a B-komplex vitaminok fontos tagja, a táplálékból felszabaduló energia hasznosításában vesz részt. Nélküle a B-vitaminok nem lennének kellően hatékonyak a tápanyagok anyagcseréjében, a sejtek védelmében és az egyes tápanyaghiányok megelőzésében. Riboflavin szükséges a vörösvérsejtek képződéséhez, az antitestek termeléséhez, a sejtlégzéshez és a növekedéshez. Enyhíti a szem fáradtságát, és fontos a szürkehályog megelőzésében és kezelésében. Segít továbbá a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék metabolizmusában, migrénes tünetek enyhítésében. A riboflavin korlátozza a stroke vagy szívroham által okozott sejtkárosodást, és minimálisra csökkenti a különböző méreganyagokból származó légúti sérülések kockázatát.
A riboflavin hiánya ronthatja a vas felszívódását a szervezetben, és gyengíti a pajzsmirigy működését.
A B2-vitamin természetes forrásai
A teljes kiőrlésű gabonák jó forrásai a B2-vitaminnak, de a finomított lisztek még vitaminnal dúsított formában sem megfelelőek. Magas riboflavintartalom található a következő ételekben: máj, sajt, tojássárgája, hal, hüvelyesek, tej, baromfi, spenót, teljes kiőrlésű gabonák és joghurt.
Egyéb természetes források: spárga, avokádó, brokkoli, kelbimbó, ribizli, hínár, zöld leveles zöldségek, gomba, dió és vízitorma. Gyógynövények közül a lucerna, bojtorjángyökér, kamilla, édeskömény, görögszéna, ginzeng, komló, csalán, petrezselyem, borsmenta, csipkebogyó és zsálya tartalmaz B-vitamint.
Kálium – A kálium létfontosságú elem, szervezetünk harmadik legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyaga, makroeleme a kálcium és a foszfor után. Elengedhetetlen, hogy megfelelő mennyiségben jelen legyen a szervezetben. Részt vesz az ingerület-átvitelben, a sejtek tápanyagfelvételében, a szívritmus és a vérnyomás szabályozásában, az izom-összehúzódásban. Kiegészítése nem szükséges, csak speciális esetekben (hasmenés, vízhajtás), ekkor azonban orvoshoz kell fordulni! Magas vérnyomás esetében jól bizonyított, hogy nem elég a nátriumbevitel csökkentése magas vérnyomásban szenvedőknél, hanem csak is a magasabb káliumfogyasztással együtt lehet elérni a kívánt eredményt.
Természetes forrásai
Kálium szinte mindenben van. Azt lehet mondani, hogy valamennyi nyers zöldség, gyümölcs gazdag káliumban, ráadásul igen kevés nátrium társul a magas káliumtartalomhoz. ( A banán esetén ez az arány 440:1, a narancsnál 260:1, sárgarépánál 75:1 stb.) Kiemelkedő káliumtartalommal rendelkezik az alapvető zöldségek közül a burgonya és a paradicsom (340 ill. 240mg /100g), a gyümölcsök közül pedig a banán és a narancs (500 és 255 mg). Igaz, vannak élelmiszerek, amelyek még ennél is jóval több káliumot tartalmaznak, pl: szója (1945mg), szárazbab(1120mg), sárgaborsó(1210mg), lencse(1150mg). De jó forrásai még az olajos magvak (dió:1710mg), a húsok és a halak is, a rizs 103, a csirkehús 360, a marhahús 100, a tonhal pedig 190 milligrammot tartalmaz 100 grammonként.
Figyelmeztetések, mellékhatások
Veseelégtelenségben szenvedőknek tilos orvosi felügyelet nélkül káliumkészítményt fogyasztani!
Aki ACE-gátló vérnyomáscsökkentőt szed (benazepril, captopril, enalapril, fosinopril, lisinopril, moexipril, perindopril, quinapril, ramipril, trandolapril), annak csak folyamatos orvosi felügyelet mellett adható külön kálium, egyébként szedése szigorúan tilos!
A kálium megtartó vízhajtók, illetve az aldoszteron hatását blokkoló diuretikumok mellett a káliumkészítmények szedés életveszélyes! Egyéb vízhatjószerek mellett is okozhat problémákat, sőt halált (túladagolva), így csak orvosi előírás szerint szabad vízhajtók mellé alkalmazni. (És magukat a vízhajtókat is.)
Mindenfajta hipokalémiás állapotban (hasmenés, hányás, stb következtében) a pótlásról csak az orvos gondoskodhat!
Terhes és szoptató nők maguktól soha ne kezdjenek kálium étrendkiegészítő használatába!
Mellékhatások
A leggyakoribb mellékhatásai a káliumkészítményeknek az esetleg fellépő emésztési zavarok: gyomorbántalom, hasmenés, hányás. Ritkán előfordulhat bőrkiütés is. Legsúlyosabb mellékhatása a hiperkalémia, ami életveszélyes is lehet, ám ez egészséges veséjű embereknél nem speciális helyzetben (vízhajtózás) szinte kizárt, hogy előforduljon, és akkor is csak extrém adagokat használva.(18 gramm napi bevitelig általában jól tolerálja a szervezet.)
Toxicitás: egyszerre nagyon sok (18 gramm vagy fölötte) káliumkészítmény bevitele már erősen toxikus lehet, ugyanis nemcsak hiperkalémia léphet fel, de a kálium a bélben egyszerre kioldódva ilyen mennyiségben mérgező a sejtekre, ami a bélfal kilyukadásához vezethet. (Emiatt jobbak az elnyújtott hatású káliumtabletták, ha van rá lehetősége, ilyet használjon!)
K vitamin – A K-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, ami azt jelenti, hogy a szervezet képes tárolni és elengedhetetlen számos folyamat megfelelő működéséhez. A K-vitamin legfontosabb szerepe, hogy befolyásolja a vér alvadási képességét. Ha a vérben nem képződnének vérrögök, akkor az életveszélyes állapotot okoznak. A K-vitamin segít a fehérjék összetapadásában, ami szükséges a véralvadási faktorhoz. A K-vitamin olyan erős, hogy bizonyos véralvadásgátló gyógyszerek hatását is képes visszafordítani.
A csontok növekedéséhez és regenerálásához a szervezet több vitamin is használ. A K-vitamin és a D-vitamin együttműködik, hogy a fehérjék beépülhessenek a csontokba. E fehérjék nélkül a csontok nem lennének képesek megkötni az ásványi anyagokat. Egy 1999-es tanulmány bebizonyította, hogy a K-vitamin alacsony bevitele összefüggésbe hozható a megnövekedett csípőtáji törésekkel.
A K-vitamin nélkül a sejtek nem képesek megfelelően növekedni. Ez a vitamin nélkülözhetetlen a fehérjék beépüléséhez, ami nagyon fontos a sejtek növekedéséhez és termelődéséhez. A K-vitamin tehát a sejt életében is fontos szerepet játszik. A K-vitamin ezenkívül különösen fontos az idegsejtek egészségének megőrzésében.
A K1-vitamint elsősorban a zöld leveles növényekben találhatunk, mint például a zöldség- és főzelékfélék, a káposzta, a brokkoli, a spenót, a bimbós kel, a paraj, valamint a tej- és tejtermékek, és a máj. A szervezet számára szükséges K-vitamin mintegy felét K1-vitamin formájában a táplálékkal készen visszük a szervezetbe, a szükséglet másik fele pedig a bélben megfelelő előanyagokból keletkezik a jótékony hatású bélbaktériumok közreműködésével, ez a K2-vitamin. Ebből következik, hogy vegyes táplálkozás és egészséges bélflóra esetén a szervezet ellátottsága kielégítő.
Ajánlott bevitel
Az ajánlások eltérőek a férfiak és a nők esetében. Egy felnőtt férfinak naponta 120 mcg K-vitaminra van szüksége egy nap, míg a nőknek csupán 90 mcg-ra. A sötétzöld leveles zöldségekben igen sok a K-vitamin, de a brokkoliban, a kelbimbóban, a kelkáposztában is nagy mennyiségben találjuk meg. Felszívódásához nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiségben fogyasszunk olajokat, például olívaolajat vagy repceolajat, mert ezekben tud a legjobban oldódni ez az anyag.
Kiknek nem ajánlott szedni K Vitamint?
Véralvadás gátló gyógyszereket szedőknek viszont oda kell figyelniük a K-vitamin bevitelére, mivel a nagy mennyiségű vitamin ellensúlyozza a véralvadásgátló szer hatását. Ez nem jelenti azt, hogy a trombózisra hajlamos betegek nem ehetnek például brokkolit vagy káposztát, csak arra kell figyelniük, hogy folyamatosan körülbelül azonos mennyiséget kell fogyasztaniuk ezekből az ételekből. Vérzékeny betegek sem fogyaszthatnak túl nagy mennyiségű K-vitamint a véralvadást segítő gyógyszerrel, mert túlzottan megnőhet a véralvadás veszélye a két szer együttes hatása miatt.
Folát, B12 és B6 Vitamin –
Veszélyes lehet a B-vitamin és a folsav
A folsav, valamint a B-vitaminok szívre gyakorolt feltételezett jótékony hatásának vizsgálatát alig három év után be kellett szüntetni, mivel amellett, hogy semmiféle pozitív eredményt nem sikerült találni, kiderült, hogy a fenti kiegészítők akár még ártalmasak is lehetnek.
„Az eredmények megerősítik számos nemrégiben megjelent vizsgálat következtetéseit: a B-vitaminpótló kezelés nem csökkenti a szívbetegségek kockázatát, viszont akár még veszélyes is lehet” – mondta el Alice H. Lichtenstein, a bostoni Tufts Egyetem táplálkozástan professzora.
A vizsgálathoz a norvég bergeni Haukeland Egyetemi Kórház kutatóinak csaknem 3100 önkéntest sikerült találniuk. Háromnegyedük különböző adag B-vitamint és folsavat (amely kémiailag szintén B-vitamin) szedett, míg a többiek placebót (hatóanyag nélküli készítmény) kaptak.
A vizsgálatot idő előtt, 38 hónap elteltével le kellett zárni a, miután kiderült, hogy sem a folsav-B12-vitamin, sem a folsav-B6-vitamin kombináció nem fejti ki a remélt hatást a halálozás és a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése terén. Az agyérkatasztrófák száma ugyan enyhén csökkent a folsavat szedő betegeknél, ám a rákos megbetegedések aránya valamelyest nőtt, bár egyik sem érte el a statisztikailag szignifikáns mértéket.
A korai befejezésre azért került sor, mert egy másik norvég tanulmány szintén felvetette, hogy a folsav- és B-vitamin-pótlás fokozza a rák kockázatát.
A lényeg azonban Lichtenstein professzor szerint az, hogy nincs rá bizonyíték, hogy a B-vitaminokat érdemes lenne szedni a szívbetegség megelőzésére, vannak viszont ellenérvek. A két vizsgálatot azért indították el, mert megfigyeléses vizsgálatok szerint a homocisztein nevű fehérje magas szintje fokozza a kardiovaszkuláris betegségek rizikóját. A homocisztein szintje 30%-kal csökkent is a három év folyamán a folsavat és B-vitamint szedő résztvevők vérében, ám ez a csökkenés nem járt együtt a várt megelőző hatással.
Az Egyesült Államokban rendszeresen folsavval dúsítják az ételeket, mivel a folsav csökkenti az idegcsőzáródási rendellenességként ismert fejlődési rendellenességek előfordulását. A szakértő tanácsa a napi egy multivitamin tablettán kívül a változatos, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend, nem pedig a különböző, egy-egy vitaminra épülő készítmények fogyasztása.!
Forrás: Medipress
