Nagyon sok lágyszárú növény tartalmaz nitrátot, mint például a saláta is, viszont a legnagyobb nitrát forrás a spenótban és a céklában van. A kutatók állítása szerint, a spenótban lelhető magas nitrát tartalom jelentősen megnöveli az izomtömeget és izomerőt. Nem rég, a Karolinskai svéd kutatóintézet (Karolinska Institutet, Sweden) egyik kutatócsoportja közelebbről elkezdte tanulmányozni a spenótban lelhető hatóanyagokat. A kutatás során rájöttek, hogy a spenót magas nitrát tartalma a “ludas” az izmok erősségéért.
Sokszor hallottuk azt a kijelentést, ha spenótot eszünk, erősek leszünk, de igazán sokáig erre nem kaptunk semmilyen hiteles vagy ésszerű magyarázatot… inkább mende-mondának tartottuk és elengedtük a fülünk mellett. Nem rég viszont a Karolinskai svéd kutatóintézet egyik kutatócsoportja közelebbről elkezdte tanulmányozni a spenótban lelhető hatóanyagokat. A kutatás során rájöttek, hogy a spenót magas nitrát tartalma a “ludas” az izmok erősségéért.
A nitrátot más növényekben is megtaláljuk, viszont a spenót zöld leveleiben sokkal nagyobb koncentrációban van jelen, mint más növényekben. A nitrátról pedig kiderült, hogy egyáltalán nem káros a szervezetre nézve, sőt képes növelni és erősíteni az izmokat. Ráadásul a spenót méregteleníti a szervezetet és magas antioxidáns tartalma miatt, rákmegelőző hatása is van.
A tanulmány ideje alatt a kutatók hét napon keresztül nitrátot adagoltak kísérleti egerek vizébe, majd tesztelték az egerek izomerejét és tömegét és összehasonlították az eredményeket egy kontroll egér csoporttal, melyiknek nem adagoltak nitrátot a vizükbe. A vízhez adagolt nitrát mennyisége megfelelt annak a nitrát mennyiségnek, amit egy ember meg kapott volna 200 vagy 300 gr friss spenótból, vagy 2-3 db céklából.
Nagyon sok lágyszárú növény tartalmaz nitrátot, mint például a saláta is, viszont a legnagyobb nitrát forrás a spenótban és a céklában van. Az izomépítő hatásért, pedig egy anyagcsoport, a Phyto ecdysteroide a felelős. Hét nap után a kutatók megvizsgálták az egerek combizmait és azt állapították meg, hogy a tanulmányozott egerek combizmai jelentősen nagyobbak és erősebbek lettek a kontroll egércsoportéhoz képest.
A kutatók állítása szerint, a spenótban lelhető magas nitrát tartalom jelentősen megnöveli az izomtömeget és az izomerőt. Sőt, a tanulmány során az is kiderült, hogy a nitrát hatására az izmokban természetes formában lévő két proteinnek (CASQ1 és DHPR) is megnőtt az értéke. Ezek jelenléte nélkül lehetetlen az izmok gyors összehúzódása. Minél több kalcium szabadul fel a fehérjék közreműködésével, annál erősebb izom összehúzás érhető el. Vagyis, ha valaki spenótot fogyaszt, aminek magas a nitrát tartalma, akkor az elfogyasztását követően nagyobb fizikai teljesítményre képes például a súlyemelésben, vagy gyorsabban tud futni, kerékpározni… stb.…
Ezért olyan klinikai kísérleteket is végeztek, amelyekben izombetegségekkel élő emberek számára adtak nagy mennyiségű spenótot, illetve spenót kivonatot. A stockholmi Karolinska Intézet kutatásait világszerte óriási érdeklődés követte. Egyre több intézet kezdett foglalkozni a spenót élettani hatásaival. A kutatások során bebizonyosodott, hogy a spenót nitrát tartalma hatékonyabbá teszi a mitokondriumok munkáját, ezáltal javítja az aerob energiaellátást. A tesztszemélyeken megfigyelték, hogy a nitrát hatására a kerékpározóknál kisebb volt a combizmok oxigénfogyasztása, és a megerőltető edzések és versenyek után a sokszor tapasztalható izomláz, izomgörcs meglehetősen gyengült, vagy el is maradt. Ez annak köszönhető, hogy az aerob energiaszállítás hatékonyabb volt, ugyanakkor nem nőtt a laktát (tejsav) szint. Egy, a Rutgers egyetemen készült kutatás szerint a spenótkivonat 20%-ig emelte a fehérjeszintézist az izomsejtekben. Ez már egy havi spenót fogyasztását követően bekövetkezett. Egyre több testépítő szerben jelentek meg a spenótkivonatok, és ezek használata semmilyen későbbi káros következményekkel nem jár.
Ezek a kutatási eredmények azért is érdekesek, mert nagyon kis mennyiségű nitráttal érték el ezeket a nagy teljesítményeket.
Az emberek esetében annyi nitrát bevitelre lenne szükség, amennyi 1 kg nyers spenótban van, vagy 2-3 nyers céklában. Mivel ezt a mennyiséget elég nehéz napi szinten elfogyasztani, ezért a legjobb megoldás erre a szárítmányok fogyasztása, úgy spenótból, mint céklából. Egy kilogramm friss, zöld spenótból 7-8 dkg-nyi spenótkivonat készíthető. Az eljárás, feldolgozás módja nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a spenót ne ártson, hanem használjon.
A szárítmányok abban különböznek egyéb társaiktól, hogy a feldolgozásuk során a bennük lévő hatóanyagok nem károsodnak, színre, illatra, hatóanyag-összetételre nézve, illetve a vízzel való visszaoldásukat követően élvezeti értékben és hasznosságban ugyanazokat a tulajdonságokat mutatják, mint a friss növények.
Mivel sehol nem lehet kapni nitrát tartalmú táplálék-kiegészítőt, ezért aki testépítő és mindenféleképpen a szteroidok felé fordulna, annak is javasoljuk a spenót fogyasztását. Napi 10dkg por elfogyasztásával annyi hatóanyagot visz be ezekből a hasznos anyagokból, mintha friss spenótot fogyasztana.
Birtalan Katalin – természetgyógyász
