http://nepgyogyaszat.com/modules/mod_image_show_gk4/cache/banners.Maximmun-970x250gk-is-124.jpglink
http://nepgyogyaszat.com/modules/mod_image_show_gk4/cache/banners.Green-Mix-970x250-v1gk-is-124.jpglink
http://nepgyogyaszat.com/modules/mod_image_show_gk4/cache/banners.Maximmun-970x250-02gk-is-124.jpglink
«
»
Progress bar

Szerves kötésű szelén

A szelént 1817-ben fedezte fel Jacob Berzelius, és Szelénéről, a hold görög istennőjéről nevezte el. Sokáig toxikus vegyületnek tartották, és jelenleg is széles körben használják az iparban: többek között félvezetők, fénymásolók, rozsdamentes acél készítéséhez. A század közepén állatkísérletek segítségével azonban bebizonyosodott, hogy nélkülözhetetlen nyomelem.
 
 

szelenKutatások és mérések kimutatták, hogy földünk sok területén, így Európa legnagyobb részén is a talajok igen kis mennyiségben tartalmaznak szelént. Ez a szelén mennyiség, ami általában szervetlen (nátrium-szelenit) kötésben van jelen a föld talajában sajnos nem igen tud beépülni az élő szervezetekbe, igy a lakosság nagy része szelénhiányban szenved. A termőtalaj szeléntartalma hazánkban sajnos igen alacsony, és sokak szerint ez is szerepet játszhat abban, hogy Magyarországon olyan magas az infarktus okozta halálozások száma. Pedig ez a mikroelem sok emberi betegség kialakulását tudná megakadályozni, illetőleg több betegség kezelésében is lehetne alkalmazni.

A szelén csak nyomokban található meg az emberi szervezetben, legnagyobb részben a vesében, májban, lépben, hasnyálmirigyben és a herékben halmozódik fel. Újabb adatok szerint a sejtek és a pajzsmirigyhormon kialakulásához és működéséhez is szükséges elem. A szelén egy létfontosságú nyomelem, számos szelenoprotein és szelénfüggő enzim támogatja, melyek egészségünk szempontjából elengedhetetlenek. Ezek közül az egyik, a glutation-peroxidáz, mely részt vesz a szervezet antioxidáns védelmi rendszerében, gátolja a szabad gyökök DNS-molekulák károsító hatását, fontos védőhatást fejt ki a környezetből és a táplálékkal a szervezetbe kerülő mérgekkel szemben, valamint olyan biológiai folyamatokat támogat, melyek különböző életfolyamatok fenntartásához fontosak: a pajzsmirigy, immunrendszer megfelelő működése, sejtvédelem, egészséges spermiumképzés, egészséges, haj, bőr és körmök. Szervezetünkben a szelén különböző nehézfémekhez kötődik, oldhatatlan formában, melyek végül így kiürülnek a szervezetből.

Szervezetünkben a szelén kétféle formában található meg:
Szelenometionin (a metionin helyett különböző fehérjékbe van beágyazódva) és szelenocisztein. A szelenometioninhez kizárólag étkezés során juthatunk, mivel szervezetünk nem képes előállítani. A szervezetünk azonban a szelenometionint képes szelenociszteinné alakítani, melyhez szintén az étkezéssel, se-metilselenocisztein formájában juthatunk. A szeleno-metil-cisztein és szelenocisztein például rákmegelőző szerepűek, s a sejtek oxidatív stressz elleni védelmében antioxidáns hatásúak.

Milyen szelénforrásokat ismerünk?
Az étel szeléntartalma attól függ, hogy mennyi szelén van a talajban vagy hogy kapott e szelén-kiegészítést például a tyúk és ezáltal tartalmaz e a tojása is. Abban az esetben, amikor a táplálékkal kevés szelént viszünk be, szervezetünk képes felhasználni a testben tárolt tartalékait úgy, hogy átalakítja a szelenometionint, melyek a különböző fehérjékhez kötötten fordulnak elő. A növények számára a szelén nem esszenciális elem, ezért hiánytüneteik nem fordulnak elő, s a talajból felvehető szelén mennyiségének függvényében igen nagy eltérések mérhetők a szelénkoncentrációjukban.

A szelén szerves formában olyan ételekben található meg, mint a: brazil dió, (paradió-ebben található a legnagyobb mennyiség) mandula, mogyoró, halak, hús, tojássárgája (ha a tyúkok szelénben gazdag táplálékot kaptak), tengeri algák, moszatok, foghagyma, medvehagyma, hagyma, sörélesztő, szelénnel dúsított táptalajon termesztett csiperkegomba, vagy teljes kiőrlésű gabonák. Az élelmiszerek közül általában azok dúsak szelénben, amelyek nagy fehérjetartalmúak, ezért a gyümölcsök, főzelékfélék és zöldségek többnyire kis, vagy nagyon kis mennyiségben tartalmaznak szelént.Azt is kell tudni a finomított élelmiszerekkel kapcsolatban (fehérliszt, olajok), hogy a finomitási tehnológia során ezeknek a végtermékeknek a szelén tartalma 63%-kal is csökkenhet) és az ételek főzésével is igen nagy mennyiségü szelén vesződik el az élelemböl. Ebből az derül ki, hogy minden élelmet természetes és nyers formában a legjobb elfogyasztani.

Azoknak, akik nem fogyasztják ezeket az ételeket, ajánlatos a szerves szelén étrend-kiegészítő szedése, azért hogy, szervezetük megfelelő mennyiséghez juthasson ebből a tápanyagból. Az ajánlott napi bevitel (RDA) szelénből 50-70 μg (országonként eltérő lehet), azonban a férfiaknak valamivel több szelénre van szükségük, mint a nőknek.

Miért jobb a szerves kötésü szelén mint a szervetlen?
A talajban a szelén szervetlen formában található meg. Először a növények hasznosítják (és végül az állatok), és szerves kötésű szelénné alakítják át. A szelén, amelyhez mi végül az étkezés során jutunk, lehet aminosav kötésű, mint például a metionin és cisztein. A szelén az étrend-kiegészítőkben is lehet szerves és szervetlen kötésben is. Köztudott, hogy a szerves kötésű szelén sokkal könnyebben szívódik fel és épül be a különböző szelén-függő enzimekbe és szelenoproteinekbe a szervezetünkben mint a szervetlen változat. A szerves szelén hatékonysága nem csökken, ha más vitaminokkal együtt alkalmazzák, ellentétben a szervetlen szelénnel.

A patikában lelhető táplálékkiegészítők általában szervetlen kötésű szelént tartalmaznak és legtöbb esetben más szervetlen, szintézissel kinyert vitaminokkal vagy ásványianyagokkal társítják. Ezek a táplálékkiegészítők általában szelén-metionont és nátrium-szelenátot tartalmaznak, melyek kis mennyiségben nem toxikusak ugyan, viszont csupán 30%-ban szívódnak fel a szervezetben. A szerves kötésű szelén, amit már előzőleg egy másik élő szervezet feldolgozott (legyen az növényi vagy állati eredetű) szinte teljes mértékben beépül az emberi szervezetbe és hasznosul. Sajnos nagyon sok helyen árusítanak olyan úgymond "bio szelén" készítményeket, amelyek korántsem szerves eredetűek, hanem szintézis által kivont szervetlen kötésü sók kombinációi, melyet ugyan csak szintézis által kinyert vitaminokkal dúsitanak. Ezek a készítmények korántsem érik el a várt hatást és igazábol mondhatnánk azt is, hogy kidobott pénz.

A szerves kötésben található szelént inaktivált sörélesztőből vonják ki és sok helyen kapszulázott standardizált formában is meglehet találni. Ezekben a készítményekben a szelén szeleno-aminosavak formájában van jelen, mint: metionin és cisztein. Általában 50 – 100 mcg szerves, természetes eljárással kivont szelént tartalmaznak és ebben a formában sokkal gyorsabban jut a szervezet jó minőségü szelénforráshoz, mint bármilyen más készítménny fogyasztásával, azonban nagyon jól meg kell nézzük mit ír a dobozon. Mindig olvassuk el miből van kivonva a szelén és milyen kötésben található meg a kapszulában. Azon a dobozon, amelyiken ezek az információk nincsennek feltüntetve, azt jelenti, hogy abban a termékben a szelén szervetlen formában van jelen és túladagolás esetében mérgező is lehet.

Mint már fennebb is írtam a legjobb, ha a táplálkozásunkkal visszük be a kellő mennyiségü szelén adagot, megtámogatva esetleg napi pár kiskanál inaktivált sörélesztővel, de ha ragaszkodunk a kapszulázott formához, akkor ebből a változatból 3 éven felüli gyerekek 100 mcg vehetnek be naponta, felnöttek, 200-300 mcg-ot, szoptatás közben pedig napi 400 mcg-ot. Daganatos esetekben pedig orvosi felügyelet alatt 700 mcg-ot is lehet szedni, arra vigyázva, hogy a készítmény csakis szerves kötésű szelén legyen. Szerves formában ez az adag nem mérgező, viszont szervetlen formában ez a mennyiség már mérgező lehet. Egy kúra általában 60-90 napot tart, 15-30 nap szünettel, ami után a kúrát újra lehet folytatni. A szerves szelént nem csak rákmegelőzésre ajánlja a szakirodalom, hanem kutatások sorozata kimutatta, hogy jó eredményekkel lehet alkalmazni a rákos megbetegedések kezelésében is.

Magas antioxidáns tartalmának köszönhetően az inaktivált sörélesztőből kivont szerves szelént immunerősítőként is lehet alkalmazni, amikor a szervezet le van gyengülve sorozatos meghűlések, bakteriális, vírusos fertőzések, műtétek, orvosi beavatkozások, vagy gyógyszeres kezelések után. Ezekben az esetekben napi 300 – 400 mcg szerves szelént vigyünk be a szervezetbe.

Figyelmeztetés: Nagy adagban (2400 mcg felett) a szervetlen kötésű szelén mérgező lehet. Ilyenkor a lehellet, vizelet és izzadság fokhagyma szagú lesz, anélkül, hogy fokhagymát fogyasztottunk volna. Extrém esetekben emésztési rendellenességet, hajhullást, vagy súlyos idegkárosodást is okozhat.

Szerző: Birtalan Katalin