Karob vs. Kakaó

 

vs

Karob vagy más néven Szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua)
A hüvelyesek rendjébe (szója, bab, lencse, lupin, borsó), a pillangósvirágúak családjába tartozó fás szárú növényfaj. Vadon termő fa, de egyes helyeken termesztik is tápláló terményei miatt. A mediterrán térségből honos nagytermetű fa a 20 m-es magasságot is elérheti, de meghonosodott az arab térségben, Braziliában, Argentinában, Horvátországban, Kínában, Európa különböző országaiban, valamint hazánkban is.

Az emberiség több ezer éve ismeri és felhasználja ennek az értékes fának a különböző részeit. A szegények kenyerének is nevezték, mivel terményeit, magjait főtáplálékként használták régen a szegény emberek, nedvét pedig édesítésre. A legenda szerint keresztelő Szent János ennek a fának a tápláló szárított termését ette sivatagi bolyongásai során. A sötétbarna színű, kissé édes ízű magokból, szárítás után lisztszerű őrlemény készül, melyiket karobpornak neveztek el.

A reformkonyhában, a karobot a kakaó és csokoládé helyettesítőjeként használják, amiből hamis csokoládét készítenek. Íze édeskés, nem annyira keserű, mint a kakaóé viszont vannak, akik jellegzetes íze miatt mégis a kakaóra voksolnak. Héjának őrleményéből erjesztett italokat, kávépótszert készítenek. Igen pontos súlyú magvaival egykor gyémántot és aranyat is mértek (1 mag ~ 1 karát). A magokból nyert szentjánoskenyér-liszt E410 néven ételsűrítő-anyag, tejtermékek és péksütemények stabilizátora. Gyermekek és felnőttek egyaránt fogyaszthatják önmagában vagy gyógykészítményként. Gyógyhatású készítményként hasmenéses betegségek, emésztési problémák ellen ajánlott. Nyálkaanyaga, a magbelső kipréselt leve sűrítő tulajdonságú és hányás ellen hatásos, nem emészthető, ugyanakkor csökkenti az éhségérzetet.

A szentjánoskenyérfa alapú készítményeknek mindezidáig semmilyen káros vagy mérgező hatása nem ismert. Túladagolás esetén azonban bélelzáródás következhet be.

A kakaó (Theobroma cacao)
A kakaó vagy kakaófa (Theobroma cacao) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj. Gyümölcse, a kakaóbab, az élelmiszeriparban fontos szerepet tölt be, a kakaóvaj, a kakaópor és a csokoládé alapanyagaként kerül felhasználásra.

Dél-Amerika esőerdőiből, főként az Amazonas és Orinoco vízrendszerének ártereiről származik. A természetben akár 15 m magasra is megnőhet, az ültetvényeken viszont nem nő 3 m-nél magasabbra. Egyes források szerint Kolumbusz, mások szerint Cortez volt, aki legelőször behozta a kakaót Európába és innen került tovább Afrikába. A világtermelés kétharmada Afrikában: Elefántcsontparton, Ghánában, Nigériában és Kamerunban terem, a harmadik harmadot pedig Brazilia és Ecuador állitja elő.

A kakaó fő hatóanyaga a teobromin, amiből 100 g csokoládé mintegy 100 mg-ot tartalmaz. Diuretikus hatású, akárcsak rokon vegyületei, a koffein és a teofillin. A hatás intenzitása koffein-teobromin-teofillin sorrendben nő. Az úgynevezett xanthin-származékok a központi idegrendszert is befolyásolják: serkentő, izgató hatásúak, emelik a vérnyomást.
Itt a hatás intenzitási sorrendje éppen fordított: teofillin-teobromin-koffein.

Félkész termékek
Kakaóvaj: A kakaóbabból vagy a kakaóbab részeiből nyert zsíranyag. Fontos tulajdonsága, hogy 30 °C-on kemény, 36,5 °C-on (testhőmérsékleten) viszont teljesen megolvad.
Kakaópor: Tisztított, hántolt és pörkölt kakaóbabból nyert por, aminek (szárazanyagra számítva) legalább 10% kakaóvajat kell tartalmaznia.

Párhuzamok a karob és a kakaó között
1.)  Karob: A sötétbarna színű és kissé édeskés ízű karobport a fa hüvelytermésében található magok szárítása és őrlése révén állítják elő, semmilyen adalékot nem tesznek hozzá, így kerül forgalomba. 100% tisztaságú őrlemény
   Kakaó: Nem 100%-os tisztaságú. Az erjesztés, szárítás, pörkölés és porítás után, tartalmazhat állati szőrmaradványokat és állati eredetű fekáliákat.
2.)  Karob: Fehérje (4-8%), Cukor (43-52% ), Zsír ( 0,65%), Rostok (39%), 222 kcal %, Na (35%), K(827mg%), Fe (3-13mg%), Mg (54mg%)
   Kakaó: Fehérje (20-23%), Cukor (11,5%), Zsír (22-26% -telített zsír, magas pálmasav tartalommal),Rostok (8-10%), 355kcal%, Mg (100-520mg%), tartalmazhat többek között, néhány mg% Pb, Ni, Sn
3.)  Karob: Bázikus kémhatása révén lúgosítja a szervezetet és nem változtatja meg a gyomorsav kémhatását.
   Kakaó: A kakaópor savasítja a szervezetet. Koffein és hisztamin tartalma miatt serkenti a gyomorsav termelődést, sok esetben gyomorégést vagy savtúltengést okozva.
4.)  Karob: Nagyon magas az antioxidáns értéke: (91.500 ORAC/ 100 gr.termék), ami 10-15%-al nagyobb a kakaóporénál és ami nagyon fontos, feldolgozás (szárítás, őrlés) után nem veszít semmit az eredetiből.
   Kakaó: A kakaónak is magas az antioxidáns értéke, de kisebb a karobénál (80.933 ORAC/ 100gr. termék) érték, ami sajnos a feldolgozási folyamatok (fermentáció, pörkölés) után igen lecsökken.
5.)  Karob: Íze édeskés, ezért nem kell édesítőszert adjunk hozzá ahhoz, hogy élvezhető legyen, a fruktózhoz hasonló természetes cukrokat tartalmaz. Nem tartalmaz glutént és laktózt sem!
   Kakaó: Íze keserű. Ahhoz, hogy íze élvezhető legyen cukrot, édesítőszert, különböző tejtermékeket (savót) kell adjunk hozzá.
6.)  Karob: Glikémiás indexe: 15 (nagyon kicsi)
   Kakaó: Glikémiás indexe: 20 (kicsi)
7.)  Karob: Nem tartalmaz purint
   Kakaó: Purint tartalmaz
8.)  Karob: Nem tartalmaz oxálsavat és csak kis mennyiségben tartalmaz Omega3 és Omega9 zsírsavakat.
   Kakaó: Oxálsavat tartalmaz, almasavat, ecetsavat, kaprilsavat, borkősavat, caprinic savat, valeriánsavat, amik tulajdonképpen savas kémhatást kölcsönöznek neki. Hogy javitsák a kakaópor pH-ját elég nagy mennyiségű savkorrektort K2CO3 (2-3%-ot) adnak hozzá.
9.)  Karob: Értékes kálcium forrás: Ca (348mg%-ot) tartalmaz, és nagyon kevés foszfort (79mg%), ami a kálciumnak egy nagyon jó felszívódási arányt biztosít (Ca/P>1,7- ez a legjobb Ca felszívódási arány), nem tartalmaz xanthin bázisokat, lúgos kémhatású.
   Kakaó: Kivonja a kálciumot a szervezetből, mivel kevés kálciumot tartalmaz (51mg%) és nagyon sok foszfort (685mg%), ezért a felszívódási arány nagyon alacsony (Ca/P˃1,7). Három xanthin bázist tartalmaz: teobromint, koffeint és teofilint. Ezekből mindegyik kivonja a kálciumot a szervezetből. Ezért mondhatjuk, hogy a kakaópor egy nagyon savas kémhatású élelmiszer, ami savasítja a szervezetet.
10.)  Karob: Hipoallergén élelmiszer. Asztmás betegek, allergiás, autoimmun és rákos betegek is biztonságban fogyaszthatják (nyákoldó és köhögéscsillapitó anyagot tartalmaz)
   Kakaó: Hiperallergén élelmiszer. Hisztamint visz be a szervezetbe, nem beszélve arról, hogy elég magas a Nikkel tartalma. Asztmában, allergiában, rákban vagy autoimmun betegségben szenvedő egyének el kell kerüljék magas ívben a kakaót tartalmazó élelmiszereket.
11.)  Karob: Pektint tartalmaz, ami megakadályozza a Refluxot.
   Kakaó: Xanthin bázisokat tartalmaz, amik refluxot okoznak.
12.)  Karob: Meggátolja a patogén baktériumok elszaporodását a bélrendszerben (E.coli) és magas tanin, galluszsav és penktintartalma helyreállítja a bélfal helyes működését. A galluszsavról köztudott hogy, erős antioxidáns, fájdalomcsillapító, baktériumölő és anti allergén hatással is rendelkezik.
   Kakaó: A kakaóban található hisztamin stimulálja a szervezet hisztamin termelését, a visszamaradt szennyeződések pedig lepedékeket képeznek, ezzel stimulálva a patogén baktériumok szaporodását a bélrendszerben. A hisztamin és xanthin bázisok mivel serkentik a bélfal működését sok esetben hasmenést is okozhatnak, vagy a tápanyagok rosz felszívódását (főleg gyerekeknél). Nem csak a bélrendszerben fog több nyák termelődni, hanem a légutakban és a tüdőben is, fokozván a köhögés és aszmatikus rohamokat is.
13.)  Karob: Nem izgat, nem irritál. Segíti az emésztést, meggátolja a puffadást és hasmenés ellen is használják.
   Kakaó:Teofilin, teobromin (1-2,4%) és koffein tartalma miatt (0,1-0,5%) serkentő és irritáló hatást válthat ki.
14.)  Karob: Nem okoz függőséget.
   Kakaó: Szerotonint, dopamint, anadamidet, feniletilamint (AEP) tartalmaz és ha még cukorral is vegyítik, akkor annyira képes stimulálni az agy endorfintermelő központját, hogy csokoládéfüggőséget is okozhat.
15.)  Karob: Csökkenti a vér koleszterinszintjét, főleg az LDL szintet és a Spirulinával együtt azok közé a kevés növények közé tartozik melyek nagyon kis mértékben ugyan, de tartalmaznak koleszterint (3mg%).
   Kakaó: A következő állítások csakis a zsírtalanított kakaóporra érvényesek.
Csökkenti a vér koleszterin szintjét ( emeli a HDL-C, csökkenti az LDL-C-t), értágító. Nem hiába Svájci és amerikai kardiológusok a 70%-os csokoládét édes aszpirinnek is nevezik.
16.)  Karob: Magas lignan tartalma miatt sokszor fitoösztrogén hatást is kiválthat.
   Kakaó: Tiramint és triptamint tartalmaz (mint a tejtermékek), amik sok esetben heveny fejfájást is okozhatnak. Ahhoz, hogy finom, krémes csokoládét kapjunk, a kakaót összeszokták keverni különböző Omega6 olajokkal, melyek igen megemelik a végtermék kalória indexét. Erős arcbőrgyulladást is okozhat főleg ha cukrot és tejet is adunk hozzá.
17.)  Karob: Ha sokat eszünk belőle és túladagoljuk, nem fog semmilyen mellékhatást kiváltani, szervezetünk csak megfogja nekünk köszönni. Azon az elven adagoljuk, hogy MINNÉL TÖBB, ANNÁL JOBB!
   Kakaó: Ha sokat eszünk belőle és túladagoljuk, egészségünk megsinylelheti, allergiás reakciók, fogszuvasodás, túlsúly, krónikus betegségek, vagy degenerativ betegségek alakulhatnak ki. Azon az elven adagoljuk, hogy: MINNÉL TÖBB, ANNÁL ROSSZABB!.
Sajnos az egyre inkább elterjedő agresszív média reklámok háttérbe szorították az évezredek óta használt karobot, előtérbe helyezve a kakaó alapanyagú készítményeket. A kakaó észrevétlenül befurakodott az életünkbe úgy hogy a mai kor embere már el sem tudja képzelni az életét csokoládé nélkül, a karob fogalma pedig teljesen kitörlődött a köztudatból és feledésbe merült.

Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szentj%C3%A1noskeny%C3%A9rfa
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kaka%C3%B3_(n%C3%B6v%C3%A9nyfaj)
https://vimeo.com/drcalinmarginean/videos.

Szerző: Birtalan Katalin - Természetgyógyász