Kökény

Kökény (Prunus spinosa)
Kökény (Prunus spinosa)

Kökény

Kökény (Prunus spinosa)

Népies elnevezés: ekeakadály, tövisfa, kökönye, boronafa, kökényszilva. A kökény a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Európai, elő-ázsiai flóraelem. Hazánk egész területén megtalálható. Igénytelen faj, gyógynövényfajtája nincs. Erdőszéleken, legelőkön előforduló cserje. Ágai 1-2 méteresek, levelei tojásdad alakúak, rövid nyelűek, 2-3 cm hosszúak, virágai hófehér színűek, termése kb. 1 cm átmérőjű, csonthéjas, fanyar ízű termés, melyet a fácánok is nagyon kedvelnek. A virágokat lombfakadás előtt, március-áprilisban gyűjtik. Termését is gyűjtik. Szárazanyagtartalma csak érett, dércsípett állapotban nagy és csak vízzel macerálva, darálva préselhető. (A lé kihozatal így 50%-os.)


Hatóanyagai: A növény virágában megtalálható glikozidák, a termésében lévő cukor- és almasav-, valamint cseranyag adják a fő hatásait.

Hatásai: Melius J. Péter Herbáriuma szerint: „ha a kökényvirágnak vizét vészed, az öklelést, oldalfájást, nyilallást meggyógyítja.” Drogját virágai és termései adják. A drog flavonoidokat és procianidineket tartalmaz. A szárított virágokból készített forrázat vízhajtó és enyhe hashajtó hatású, valamint húgyúti betegségek ellen használható. C-vitaminban gazdag terméseit október végén szedjük, ha már kissé megcsípte a dér. A termésekből készített lekvár, bor, pálinka vagy likőr betegségek után kiváló roboráló szer, immunrendszer- és idegerősítő. Zsírcsökkentő hatású, fogyókúra esetén nélkülözhetetlen. Méregtelenítő és vértisztító hatása miatt bőrkiütések megszüntetésére is alkalmazhatjuk. Fájából sétapálcát és golfütőt készítenek. Terméséből kökénypálinkát készítenek. Cseranyagai miatt összehúzó hatással rendelkezik.

Érdekesség: „Közhaszna is van: Ha a kökényt nyersen szeded, mozsárban megtöröd és ezen tört kökényt nyúlós borba kevered, a bort helyrehozza.”

Kék a kökény, zöld a petrezselyem,
Tótágast áll bennem a szerelem.. ’’
(magyar népdal)

Forrás:

  • A gyógynövények hatása és használata – Dr. Zelenyák János Lekéri Plébános, Budapest 1908.
  • Gyógynövény ABC – Németh Imréné Éva – Puedlo Kiadó Felelős kiadó a Puedlo Kft. vezetője www.konyvnet.hu ISBN: 978 9639 673 014 – 2008
Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: whatsapp
WhatsApp

Szólj hozzá, vitassuk meg:

Kapcsolódó, hasonló cikkek:

Szappanfű

Szappanfű

Szappanfű (Saponaria officinalis L.) Népies neve: lábmosófű, tajtékzófű, mosó- vagy tajtékgyökér, legénycsalogató, szappanvirág, habzófű, császárszakáll, festőfű, koporsó-virág, patikai tajtékzófű, kacsaszappan.

Tovább olvasom »
Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria)

Réti legyezőfű

Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) Népies neve: Szent János kenyere, legyezőbajnóca, varjúmogyoró. Rózsafélék családjába tartozik. Ázsiában honos, egész Európában megtalálható. Magyarországon

Tovább olvasom »
Ánizs

Ánizs

Származása: Keleti mediterrán terület, vagy Nyugat-Ázsia. A növény a Földközi-tenger környékén őshonos, már az ókori egyiptomiak fűszerként és népszerű orvosságként

Tovább olvasom »



Tetejére görgetés