Az élet fő alapszabálya az egyensúly.
A megnyilvánult világ alapvető törvénye a dualitás.
A fény és árnyék, hideg-meleg, egészség-betegség, csakhogy egy pár példát kiragadjunk a végtelen sorból.
Az élőben lezajló legalapvetőbb folyamatok alapja az egyensúly:
• rend-káosz • redukció-oxidáicó • regeneráció-degeneráció • negatív entrópia-entrópia • antioxidáns-szabadgyök • lúgosság-savasság Az ellentétpár között húzódó kis nyelv, a mérleg nyelve maga az élet fenntartása.
Máris érzékelhető, hogy a tárgyalt kérdésben nem egyfajta ellenségeskedésről van szó, hanem inkább az egyensúlyi kérdésről. A káoszból emelkedik ki a rend, az oxidáció nélkül nincs létezés, a savak nélkülözhetetlenek az emésztésben, a degeneratív és regenerációs baktériumok nélkül nincs élet a földön, nincs oxigén és nincs fotoszintézis. Fejezetünkben az antioxidáns-szabadgyök háború kialakulásának körülményeit vizsgálnánk ki, nagyobb hangsúlyt fektetve az antioxidánsokra, hiszen az alábbi gondolat-társításokból is kiderül, hogy a fatalság, és a hosszú távú egészség egyik legfontosabb kulcsa az antioxidáns. Antioxidáns = redukció = az örök fatalság titka
Szabadgyök = oxidáció = lebomlás-elmúlás
Az életet úgy tervezték, hogy egy igen hosszú (a mi léptékeinben) fiatalos, egészséges, örökké megújulni képes szakasza legyen. Ezt követően hosszabb-rövidebb idő alatt elfáradjon-megöregedjen. A fatalon maradás illetve a megöregedés kitolódásának időszaka szoros összefüggésben van szervezetünk antioxidáns képességével.
Testünk antixodiáns képessége a kor előrehaladtával folyamatosan csökken • csecsemőkorban 100%
• 18-25 éves korig 70%-os • 26-35 éves korig 60% • 36-45 éves korig 50% • 50-70 éves korig 35% • 70 éves kor felett 15%
A szervezet saját antioxidáns képessége abban különbözik a kívülről bevitt antioxidánsokétól, hogy képes önmagát újból revitalizálni-regenerálni-reprodukálni. Ugyanakkor a kívülről pótolt antioxidánsok töltéseiket (redukciós potenciáljukat) leadva maguk is ádáz szabadgyökké válhatnak.
Itt is – mint az egészség megőrzés bármely területén – a szervezet saját antioxidáns képességét kell támogatni, illetve olyan antioxidánsokat kell a szervezetbe vinni, amelyek ezen képességgel saját komplexitásukban (összetevőiben) rendelkeznek. Szabadgyökök: Az elmúlt három évtizedben számos kutató jutott arra az eredményre, hogy az úgynevezett szabadgyökök a felelősek számos degeneratív (életmódhoz kötődő) betegség kialakulásáért és magáért az öregedés folyamatáért. A szabadgyökök olyan molekulák, amelyek párosítatlan elektronnal rendelkeznek. Ezért a szabadgyökök arra törekszenek, hogy „elraboljanak” egy elektront egy közeli molekuláról. Így egy másik molekula is szabadgyökké válik, és maga is ugyanígy tesz majd. A folyamat láncreakcióként működik. A szabadgyökké vált molekulák kémiai szerkezete végérvényesen megváltozik. A módosult molekulák megtámadhatják a test egészséges sejtjeit is: szó szerint szétszakítják azok sejtfalait, károsíthatják a sejtmagot és a DNS-t. A folyamat sejt mutációk hoz, illetve akár halálhoz is vezethet.
Miért vált ennyire kardinális kérdéssé az emberiségnek az anti oixidáns stratégiát kidolgozni a szabadgyökök visszaszorítására?
A frissen elfogyasztott, organikusan termesztett zöldség, gyümölcs katalitikus antioxidánsokkal rendelkezik. Minél szennyezettebb, mesterségesen előállított táplálékokról beszélünk, ezek már nem antioxidánsok, hanem nagyrészt szabadgyök források. A gyógyszerek lebomlásakor szabadgyökök keletkeznek, de ez eltörpül az mellett, hogy mentális úton milyen tömegben hozunk létre szabadgyököket.
Mentális szabadgyökök és antioxidánsok
A létezés, az élet nem anyagi jellegű, így a fizikai testbe vájkáló kutatónak nincs sok esélye megérteni a metafzikai síkból eredő élet titkát. Minden betegséget a gondolat hoz létre, ezért a gondolatot kell először gyógyítani. Erről szól a teljes VII. fejezet, amelyet szíves figyelmükbe ajánlok.
Ez csak egy csokor volt, egy fejezetet lehetne írni ezekből a párosí-tásokból. Amikor a megfelelő antioxidáns státusz létrehozásáról beszélünk, egyértelműen elsősorban a pozitív mentális életérzéseit, életszemlélet fenntartását tartjuk alapvetőnek. A második az életvitel és a táplálkozás. Antioxidáns életvitel alatt értjük a rendszeres mozgást, a megfelelő légzést, a tisztálkodást, a természet rendszeres felkeresését. A savbázis egyensúly végtelenül fontos, hiszen a savas miliő megmarja a hormontermelő mirigyeket.
|
A természetben két egymás ellen ható erő létezik. Ezek a legszélesebb értelemben a regeneráció és degeneráció erőiként írhatók le. Az előbbi, a regeneráció ereje jellemző módon mindennek életet és életerőt ad, segíti és meg-tartja az egészet, jó közérzetet, és egészséget teremt. Produktív, hasznos és életet megtartó. Más szavakkal ez az élet ereje.
Ezzel ellentétben a degeneráció a rombolás dinamikus ereje. Elősegíti a bomlást és a szétesést, szennyeződést és fertőzéseket, betegségeket okoz, és sínylődést, végezetül pusztulást. Kontraproduktív, beteges és elhaló. Miért kellenek hatékony antioxidánsok?
Az emberiség jelenleg olyan körülmények között él, ahol a környezetszennyezés, az élelmiszer fertőzötsége és a túlzott gyógyszerhasználat következtében extrém oxidáció áll fenn. E sajnálatos helyzet megváltoztatásának kulcsa az antioxidáció, mert gyakorlatilag minden betegség okát azáltal lehet megszüntetni, hogy rendszeresen naponta nagy mennyiségű anti oxidánst jutatunk szervezetünkbe. Amint egyszer felfogtuk, hogy csak erős oxidáció feltételei mellett léphet fel a betegség, akkor azt is megértjük, milyen fontos az a lehetőség, hogy az anyagokat „antioxidáljuk” (redukáljuk), illetve az oxidációt gátoljuk. Felismerjük, hogy a betegségek megelőzése és gyógyítása is abban áll, hogy átadjuk a testnek azt a képességét, hogy széleskörűen és hatékonyan antioxidáljon. Az antioxidáció képessége megegyezik azzal a képességgel, hogy az oxidációt meggátoljuk. Mivel egész földkerekségünk jelenleg egyetlen oxidációs állapot felé mozog, egészségünk érdekében feltétlenül szükséges, hogy fejlesszük és javítsuk az antioxidációs lehetőségeket. A katalitikus antioxidánsok, amelyek nem károsodnak a kémiai reakcióban, hanem képesek önmaguk regenerálására.
„Annak, aki egyfolytában igen nagy izgatottság, idegesség és feszültség állapotában van, nagy esélye van a rákos megbetegedésre, mert az erős lelki teher egyidejűleg egy nagyobb mennyiségű aktív oxigént termel, amely megint károsan hat a DNS-ére. Állandóan azt mondják, hogy társadalmunkban nem lehet a stressztől megmenekülni. Mindenüt ki vagyunk annak téve. Ilyen körülmények között biztosan ki lehet jelenteni, hogy egész szoros összefüggés van a stressz mértéke és a rákos megbetegedések magas száma között, vagy más úgynevezett felnőttkori megbetegedések között, melyek egyre gyakrabban lépnek fel”
Teoro Higa A békés lélek antioxidáns hatása
Amikor a test meditatív egyensúlyi állapotban van, alfa és teta hullámok keletkeznek az agyban. (Megközelítően a Schumann rezgéstartományban). Ekkor a sejtközöti térben lévő víz rendeződik – aktiválódik. A rendezett struktúrák egészséges antioxidáns státuszt képesek fenntartani. Így függ össze a békés lélek és az antioxidáns hatás. |
A boldogság, örömtermelő hormonjaink nélkül hogy lehetne mentális antioxidánsokat létrehoznunk?
A lúgosítás = boldogság fogalma újabb értelmezést nyer.
A napi rendszeres kardió mozgás (szívünket magasabb pulzusszámra késztető) hozzásegít szervezetünk öntisztító folyamatainak beindulásához, aktivizálja a vérkeringést, a nyirokrendszert, az emésztést, utoljára, de nem utolsó sorban, stimulálja a mirigyműködést, így sokkal több hormont termelünk. Saját boldogság hormonjaink nem okoznak függőséget, mint a drogok, az alkohol vagy a gyógyszerek.
A mozgáshoz energia kell, az energia égetéssel jár, aminek a velejárója az oxidáció. A keletkezett szabad gyökök beindítják a szervezet antioxidáns rendszereit. Érdekes a problémával foglalkozni, hiszen az „izommotor” rendszeres használata nem öregít, hanem fatalít. Sejtjeink mitokondrium rabszolgái segítségével (akik az őstengerekben még szabad baktériumok voltak) energiát termelnek. A normális sejtlégzés az energiaraktárak feltöltésében (ATP) sok oxidáns keletkezik. A mozgás annak ellenére, hogy szabadgyök termelő folyamat, mégis élettanilag antioxidáns hatást eredményez.
A mozgás izzadással, elektrolit vesztéssel jár. A verejtékezés kapcsán jelentős mennyiségű savasító, oxidatív, tehát szabadgyök képző anyagtól is megszabadulunk.
A sejtek közötti víztárolók megtisztulnak kémiai anyagoktól, ez azt eredményezi, hogy csökken a kémiai irritáció. Ennek következtében mérséklődik a víz szerkezetében az entrópia. Az víz egyre tömörebb, úgynevezett kvázi kristályos szerkezetet vesz fel.
Ha a víz belső szerkezetében nem dúlnak feszültségek, nyugalomban van, akkor a szabad töltések a hidrátburok külső felületén helyezkednek el. A szabad töltés antioxidáns státuszt eredményez, így támogatja a mozgás a szervezet antioxidáns státuszát.
A jelenség hasonló ahhoz, amikor friss, lúgos vizet fogyasztunk, amelynek magas a redox, tehát redukciós potenciálja.
A lúgosítás = boldogság fogalma újabb értelmezést nyer.
A napi rendszeres kardió mozgás (szívünket magasabb pulzusszámra késztető) hozzásegít szervezetünk öntisztító folyamatainak beindulásához, aktivizálja a vérkeringést, a nyirokrendszert, az emésztést, utoljára, de nem utolsó sorban, stimulálja a mirigyműködést, így sokkal több hormont termelünk. Saját boldogság hormonjaink nem okoznak függőséget, mint a drogok, az alkohol vagy a gyógyszerek.
A mozgáshoz energia kell, az energia égetéssel jár, aminek a velejárója az oxidáció. A keletkezett szabad gyökök beindítják a szervezet antioxidáns rendszereit. Érdekes a problémával foglalkozni, hiszen az „izommotor” rendszeres használata nem öregít, hanem fatalít. Sejtjeink mitokondrium rabszolgái segítségével (akik az őstengerekben még szabad baktériumok voltak) energiát termelnek. A normális sejtlégzés az energiaraktárak feltöltésében (ATP) sok oxidáns keletkezik. A mozgás annak ellenére, hogy szabadgyök termelő folyamat, mégis élettanilag antioxidáns hatást eredményez.
A mozgás izzadással, elektrolit vesztéssel jár. A verejtékezés kapcsán jelentős mennyiségű savasító, oxidatív, tehát szabadgyök képző anyagtól is megszabadulunk.
A sejtek közötti víztárolók megtisztulnak kémiai anyagoktól, ez azt eredményezi, hogy csökken a kémiai irritáció. Ennek következtében mérséklődik a víz szerkezetében az entrópia. Az víz egyre tömörebb, úgynevezett kvázi kristályos szerkezetet vesz fel.
Ha a víz belső szerkezetében nem dúlnak feszültségek, nyugalomban van, akkor a szabad töltések a hidrátburok külső felületén helyezkednek el. A szabad töltés antioxidáns státuszt eredményez, így támogatja a mozgás a szervezet antioxidáns státuszát.
A jelenség hasonló ahhoz, amikor friss, lúgos vizet fogyasztunk, amelynek magas a redox, tehát redukciós potenciálja.
Elsavasodás és a szabadgyökök
Ha megnézzük az elsavasodás és a szabadgyökök által okozott betegségek listáját, nem lehet nem észrevenni a hasonlóságokat, az átfedéseket. Miért is csodálkoznánk, hogy a savasodás, belső rozsdásodásunk, oxidatív folyamat? Az elsavasodás nemcsak a gombák, paraziták melegágyát idézik elő, hanem testünk belső korrózióját, szabadgyök reakcióit is felgyorsítják.
Az ember kooperációs partnere a földnek. A föld beteg, így saját antioxidáns képességét folyamatosan elveszti. Ez vezet a szántóföldek termőértékének leépüléséhez.
Az ember kooperációs partnere a földnek. A föld beteg, így saját antioxidáns képességét folyamatosan elveszti. Ez vezet a szántóföldek termőértékének leépüléséhez.
Már az elfogyasztott friss táplálék is hiányában van antioxidánsoknak, hiszen a földnek is, ahol megtermet, antioxidánsokra lenne szüksége.
A talaj hosszú távú életképességének fenntartásához növelni kéne antioxidációs képességét. Ez segítene a degenerációs törzsek élettevékenységének visszaszorításában. A talajban a műtrágyák, a vegyszerek, és a savas esők képviselik a szabadgyök támadásokat. Az erős oxidatív hatások miatt a degeneratív mikroorganizmusok szaporodnak. Lerobban a föld immunrendszere, csökken az életereje. Az ebben a földben megtermelt táplálék vitalitása táplálná az ember életerejét. A degeneratív baktériumok képviselik a föld betegségét, ezáltal olyan baktériumtörzsek szaporodnak el és betegítenek meg bennünket, amelyekről korábban azt hittük, hogy ártalmatlanok, hiszen ezek jelentéktelen mennyiségben fordultak elő, illetve mivel korábban a talajban a regeneratív baktérium törzsek domináltak, ezek a ma kártékonnyá fejlődött törzsek a jókat követték.
Ugye már sejtjük, hogy a regeneratív baktériumtörzsek az antioxidánsok szinonimái. Az antioxidánsokhoz hasonlítanak, amíg a dege ne ratív törzsek az oxidatív szabadgyökökhöz. Már az elfogyaszott friss táplálék is hiányában van antioxidánsoknak, hiszen a földnek is, ahol megtermett, antioxidánsokra lenne szüksége.
Nézzük meg környezetünket, hogy a korrózió milyen mértékben felerősödött az elmúlt évtizedekben. A magyar parlament lassan 30 éve fel van állványozva. Mire végeznek az omladozó kőfelületek teljes cseréjével, máris újra hozzákezdhetnek a felújításnak. Köztereinken a márványszobrok porladoznak, a múzeumok szélmalomharcot folytatnak a festmények és az ősi tárgyak megőrzése érdekében. A fémek egyre gyorsabban és intenzívebben korrodálnak, mindezt a szabadgyökök miatt elharapodzó oxidáció számlájára írhatjuk. A radioaktív sugárzás, az ultraibolya fény a legerősebb szabadgyök forrás. Ha a radioaktív sugárzás behatol az emberi testbe, villámgyorsan terjed, a legveszélyesebb oxidált fomában hatol be a mélyebb szövet és szerv rétegekbe. Gondolkoztak-e már azon, hogy testünket hányféle elektromágneses – radioaktív – ionos földsugárzás éri? A rákos betegeknek adott sugárkezelés egy szabadgyök katasztrófa. Valószínűleg ezért is adnak ma egyre gyakrabban megadózisú C-vitamint a kezelt betegeknek. Zöldségeinkben egyre jobban elszaporodnak a degeneratív patogén törzsek. Ezeket amikor megszárítják – sok esetben – a gyártó cégek sugárkezelésnek vetik alá. Egyél-igyál bátran szárított, sugárkezelt gyógynövényeket, szárított zöldséglevest. Nem őrület ez az egész önpusztító folyamat, amit magunk ellen végzünk? Az emberi faj egyre gyakrabban találja magát szembe megmagyarázhatatlan betegségekkel, erőtlenséggel. Épp testben épphogy élek.
A betegség hiánya még nem jelenti a test kicsattanó életerejét, kitartó teljesítőképességét.
A fejezet elején tisztáztuk: az élet a redukcióról és az oxidációról szól, illetve a regenerációról és a degenerációról. A regeneráció vagy antioxidáns folyamatok mindenkinek az életképességet, életerőt, egészséget, a jó közérzetet biztosítják. Ezzel szemben a degeneráció, a szabadgyök efektusok, a rombolás, az agresszív erejét képviselik. Ennek következménye az erózió, a rendszerek szétesése, a szennyeződések, fertőzések, betegségek kialakulása. Az emberiség nem él, csak sínylődik, és végső soron ha nem változtat alapvetően életvitelén, a természethez való viszonyulásához, akkor kipusztul. Ezért merészeltem kijelenteni, hogy az emberszennyezés 25. órájában vagyunk. Joggal megkérdezhetné, hogy hogyan kerülnek ide. A túlzott oxidáció az egész földre jellemező, a talajra, amelyben a táplálékaink nőnek, a savas eső, ami a föld magját is elszennyezi, mind arra inspirált, hogy az élet bölcsőjének „szabad polgárait”, a baktériumokat megvizsgáljam ebben a helyzetben. A baktériumok nélkül nincs élet, nincsenek anyagcsere folyamatok, nem lenne oxigén a földön, azok a biológiai kapcsolatok, amelyekről szerves kötések kapcsán lúgosító zöldek fejezetben beszéltünk, nem léteznének baktériumok nélkül. A baktérium, az ondósejt táltos paripája, hiszen az ondósejt ostora, amivel hajtja magát, egy megszelídített baktérium. A sejtjeink energiatermelő „rabszolgája” a mitokondrium úgyszintén baktériumból alakult ki. A baktériumok egészségi állapota reprezentálja a föld, az élővilág, a légkör és a tápláléklánc csúcsán pöfeszkedő ember életkilátásait.
Ahogy lent, úgy fent elvét fgyelembe véve, az életkilátásaink nem rózsásabbak, mint a talajban található velünk szinergizmusban élő regeneratív baktérium kolóniák helyzete. Lehet, hogy vad ötletnek tűnik, de az egész föld ökológiai rendszerének, a természeti törvények helyreállításának első lépcsőjének annak kell lennie, hogy a termőtalajban helyre kell állítani a regene-ratív és a degeneratív mikroorganizmusok arányát. A jótékony baktériumok átveszik az irányítást, a termőföldeknek visszatér az életereje, ezzel együtt antioxidáns státusza. A termelt növények vitalitást biztosítanak elfogyasztóinak és véleményem szerint az élőkben, így a mi testünkben is helyreáll az egyensúly. Ehhez természetesen a talajművelést azonnal és alapvetően meg kell változtatni, a műtrágyákat és a vegyszereket örökre száműzni kell a mezőgazdaságból. Permetlé helyett regeneratív baktériumokkal és azok táplálékával kell a földet ellátni. Az új honfoglalók rövid időn belül visszafoglalják életterüket. Ez a folyamat láncreakciókat indít be és az egészséges föld egészséges életeket fog táplálni. Két apró kérdés még hátravan, az elsavasodás illetve a víz kérdése. A savas eső a föld gyomrában ugyanúgy a patogén törzseknek kedvez, mint az ember emésztőrendszerében a savasító táplálék. A környezetszennyezés, a fosszilis energiahordozók használata, a radioaktív terhelést fokozó tevékenységek (atomerőmű) az elektroszmog (rádiótelefonok) mind az oxidatív savasító folyamatokat erősítik földünkön. Nem csak mi iszunk vizet, hanem állataink, növényeink is.
Ma már sok egészségtudatos háztartásban találhatunk prof vízszűrőket, de mit csináljanak az alacsonyabb életformák, amelyeket szeny-nyezett vízzel locsolunk?! Az égből érkező eső is savas, esetleg radioaktív, illetve halálos üzenetet hordozó információval rendelkezik.
A ma oly sokat emlegetett baktériumok teste is 70%-ban víz, növényeink éltetője is a víz. A tápláléklánc végén a felgyülemlett mérgekkel telített húst, növényeket mi fogyasztjuk el. Testünkben a mérgek tovább koncentrálódnak. Az antioxidáns kérdést nem lehet csak az antioxidáns státusz támogatásával fenntartani. Így nem lennénk jobbak, mint azok a betegek, akik a pirulákra is pirulákat szednek. Az orvostudományra, kutatásra az emberiség jövedelmének jelentős hányadát költi, ugyanakkor a gyógyítási eredmények messze elmaradnak a befektetett pénztől és energiától. Egyre újabb betegségek lépnek fel, mégsem jutnak el odáig, hogy a betegség kialakulásának komplex vizsgálatát elvégeznék. Az antioxidánsok kapcsán jutottunk el erre a következtetésre, hiszen látjuk, hogy az antioxidáns-szabadgyök háború már a termőtalaj egyetlen grammjában is elkezdődik, az ott élő mikroorganizmusok milliárdjainak státuszában, életminőségében. Remélem, ezzel az átfogó, talán újszerű megközelítéssel nem untattam Önöket. Mielőtt a szabadgyökök és betegségek összefüggésére rátérnénk, szeretnék egy kérdést Önöknek feltenni. Mi a szabadgyökök, illetve az egész életünket és környezetünket romboló extrém oxidáció kiváltó oka?! Az ELSAVASODÁS. A föld ökológiai egyensúlyának felborulása eredményezte az emberi test sav-bázis egyensúlyának megbomlását is. A föld elsavasodása eredményezte a szabadgyökök és antioxidánsok egyensúlyának kibillenését is, ahol ma még az antioxidánsok önfeláldozó küzdelemben tartják állásaikat. Amikor a barikádokat elsöprik, a szabadgyökök, az élet elpusztul a testben, és itt a földön is. Szabadgyökök és antioxidánsok
A betegségek, amelyek kialakulásában a szabadgyökök szerepet játszanak:
Szívinfarktus, agyvérzés, érbetegségek, rákbetegségek, cukorbetegség, Parkinson-kór, Artheosclerosis, Alzheimer-kór, gyulladásos betegségek. Érdemes a fenti összeállítást egybevetni az Az elsavasodásunk a bölcsőnktől a koporsónkig című fejezet végén lévő elsavasodási táblázattal. A szabadgyökök olyan oxigén vagy nitrogén alapú molekulák, amelyek kémiai tulajdonságaik révén megtámadhatnak különféle kulcsfontosságú fehérjéket vagy akár a DNS-t. A szabadgyökök szerepének megértése valóságos forradalmat jelent az orvostudományban, és alapjaiban változtatta meg a betegségek kialakulásával és kezelésével kapcsolatos felfogásunkat. Napjainkban a laikus közönség is fokozottan érdeklődik a szabadgyökök iránt, táplálkozási aspektusokból, az öregedés élettanával összefüggésben, valamint a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatosan. Az antioxidánsok és a szabadgyökök libikókája
Homeosztázis, egyensúlyi állapot
Szabaggyök képzők Antioxidánsok
A szervezetben a molekulákat alkotó elemeket páros számú elektronokból álló kötések kapcsolják össze, amelyek a molekula stabilitá-sát biztosítják. Ezek a molekulák a békés egymás mellett élés elveit követik, nem reagálnak más molekulákkal, vagy csak nagyon jól szabályozott körülmények között. Bizonyos esetekben azonban „vadabb”, reaktívabb molekulák is termelődnek. Ezek a páratlan elektront tartalmazó molekulák, amelyeket szabadgyököknek nevezünk, rendkívül labilisak, reaktívak és a páros állapot visszaállítására törekednek. E célból más molekulákkal gyorsan és előszeretettel lépnek kapcsolatba. A folyamat végeredményben ahhoz vezet, hogy a szabadgyök megsemmisül a reakcióban, de a szabadgyök-reakció a célmolekula struktúrájában és funkciójában változást okoz.
A szabadgyököknek két nagy csoportja van, az oxigén és nitrogén eredetű szabadgyökök. Oxigén eredetű szabadgyök például a szuperoxid gyök, amely többek között a mitokondriális légzés során az oxigénmolekulából származhat, és a hidroxil gyök, amely egyebek mellett a szövetekben lejátszódó gyulladásos reakciók során keletkezhet. A nitrogén eredetű szabadgyökök legfontosabb példája a nitrogén-monoxid szabadgyök (NO). Vannak olyan vegyületek is, amelyek nem rendelkeznek párosítatlan szabad elektronnal, de mégis reaktívak, és képesek biológiai molekulákkal reakcióba lépni (pl. a hidrogén-peroxid, a hipoklórossav vagy a peroxi-nitrit nevű vegyüle-tek). A szabadgyökök és oxidánsok egymásba átalakulhatnak és esetenként önfenntartó szabadgyök-láncreakciókat is beindíthatnak. A szabadgyökök alapvetően a szervezetben végbemenő anyag-csere-folyamatok során keletkeznek, vagy speciális fehérjék (enzimek) által, vagy biokémiai reakciókban. Oxidánsok és szabadgyökök külső forrásból is bejuthatnak a szervezetbe, például környezeti ártalmak (kipufogógáz, ionizáló sugárzás, dohányzás, erős napfényhatás, számos méreg és gyógyszermérgezés során stb.) révén. A szabadgyök-reakciókat a szervezet minden sejtjében leírták, de a legfontosabb célszervek közé a szív és az erek, az agy és az idegek, a bél, a vese, a máj és a tüdő tartozik. Szabadgyökök szerepe betegségek kialakulásában
A szabadgyökök gyakorlatilag minden szervben okozhatnak károsodást, járulhatnak hozzá betegségek kialakulásához. A szervezet speciális mechanizmusokkal rendelkezik a szabadgyökök semlegesítésére. Az életfontosságú folyamatok egyensúlya két esetben bomolhat meg: ha az antioxidáns rendszerek károsodnak, vagy pedig ha a szabadgyökök kórosan túltermelődnek. Mielőtt azonban az antioxidáns rendszereket ismertetném, szeretném hangsúlyozni, hogy szabadgyökök normális, egészséges szervezetben is termelődnek.
Fontos hangsúlyozni, hogy a normális sejtlégzés melléktermékeként viszonylag sok oxigéntartalmú gyök és oxidáns is keletkezik (pl. szuperoxid). A sejtlégzésben és a sejtek energiaraktárának, az ATP-nek a felépítésében és szinten tartásában a mitokondriumok játsszák a fő szerepet.
A mitokondrium egy specializált sejtalkotó elem, amely az evolúció során épült be a magasabb rendű élőlények sejtjeibe, és valószínűleg korábban egy önálló élőlény (baktérium) volt. „Baktérium korából” számos jellegzetességét megtartotta: például van saját genetikai állománya (bakteriális DNS) és képes fehérje termelésére is. A magasabb rendű sejtek a baktériumot (mitokondriumot) saját szolgálatukba állították, és azt lehetne mondani, hogy arra használják, hogy energiát termeltessenek vele. A mitokondriumokban zajlik ugyanis az oxidatív foszforiláció. A szervezet antioxidáns védekező rendszere
A szervezetnek sokrétű antioxidáns védekezőrendszere van a szabadgyökök károsító hatásának kivédésére. Alapvetően kétféle típusú véde kezőrendszer van: egyrészt nagyobb molekulák (antioxidáns enzimfehérjék), másrészt kisebb molekulák (antioxidánsok és vitaminok).
Ezen mechanizmusok arra szolgálnak, hogy megvédjék a szervezet sejtjeit a szabadgyökök által okozott károsodásoktól, anélkül, hogy önmaguk káros anyaggá válnának. Az antioxidánsok saját elektronjaikat adják át a szabadgyök-molekuláknak, így a romboló folyamatokat lassítják vagy meggátolják. Az antioxidáns enzimek közül az egyik legfontosabb a szuperoxid-dizmutáz nevű enzim, amely a szuperoxid gyököt semlegesíti. Egy másik enzim, a kataláz, a hidrogén-peroxidot bontja le. Egy harmadik enzim, a peroxi-redoxin, a peroxi-nitrit lebontására specializálódott. A kismolekulájú antioxidánsok közül megemlítjük a C-vitamint, az E-vitamint és az A-vitamin előanyagát (béta-karotin), valamint a glutationt. Ezen antioxidánsoknak a jelenléte vagy hiánya nagymértékben meghatározhatja, hogy a sejtekben milyen mértékű oxidatív károsodás alakul ki. Például azokban a sejtekben, amelyekben a glutation szintet kísérletesen lecsökkentettük, sokkal nagyobb mértékű fehérje- és DNS-károsodás alakul ki, mint a normális sejtekben. Ugyanakkor, kísérletesen, glutationnal vagy antioxidáns fehérjékkel vagy antioxidáns vitaminokkal meg lehet védeni a sejteket a különféle oxidatív károsodásoktól. Szinte nincs olyan betegség, amelyben a szabadgyökök káros hatásait ne mutatták volna ki – vagy azért, mert a gyökök túltermelődnek, vagy azért, mert a védekező mechanizmusok károsodtak. Sokszor ez a két folyamat egymásra erősítőleg hat (pozitív visszacsatolásos körnek hívjuk ezt a jelenséget), mert a szabadgyökök képesek arra, hogy az anti oxidáns enzimrendszerek működését gátolják, illetve a szabadgyökök elfogyaszthatják, lecsökkenthetik a szervezet rendelkezésre álló anti oxidán sait, és ezáltal érzékenyíthetik a szervezetet egy későbbi, második oxidáns károsodásra. Ha ezek a pozitív vissza csatolásos körök beindulnak, a sejtek „már nem gondolkoznak racionálisan”, és öngyilkos folyamatok indulnak be, amelyek a károsodást tovább fokozzák.
A szabadgyökökkel kapcsolatos betegségek közül gyakran említik a szív- és érrendszeri betegségeken belül az agyvérzést és a szívinfarktust. A szabadgyököknek fontos szerepe van az érelmeszesedés kialakulásában is, ahol az érfalat károsító zsírmolekulák egyaránt forrásai és célpontjai a szabadgyök-reakcióknak. Már említettük a cukorbetegség kialakulása során azokat a folyamatokat is, amelyek a mitokondriumokat túlhajszolják, és emiatt fokozott mitokondriális szabadgyöktermeléshez vezetnek. Amennyiben a cukorbeteg sejtekben a mitokondriumok túlzott működését normalizáljuk (úgynevezett szétkapcsoló fehérjékkel), ezzel megelőzhetjük a cukorbetegség szív- és érrendszeri szövődményeinek kialakulását. A rákbetegség kialakulása szempontjából lényeges DNS-mutációk létrejöttében is jelentős szerepet tulajdonítanak a szabadgyököknek, de az még mintegy 30 év kutatás után is élénken vitatott, nem eldöntött kérdés, hogy antioxidánsokban gazdag táplálkozással csökkenthető-e a rákbetegség kialakulásának kockázata. Az ionizáló sugárzás során is jelentős szerepe van a szabadgyököknek, amelyek károsító hatása ez esetben a sugárzás vizet hasító hatásával és a felszabaduló hidroxil gyökök DNS-károsító hatásával kapcsolatos, ezért használnak gyökfogó szereket a kórházi gyakorlatban a sugárterápia káros mellékhatásainak csökkentésére. Gyakran felmerülő kérdés, hogy ezek a gyökfogó anyagok vajon nem csökkenthetik-e a sugárkezelés ráksejteket elpusztító hatását is. Szervezetünk az antioxidánsok egy részét nem tudja előállítani, ezért külső forrásból, elsősorban a táplálékból kell fedezni a szükségletet. Az bizonyos, hogy a már említett vitaminokban (C, E, A) gazdag táplálkozás egészségvédő hatású. Ezen hatások feltehetőleg részben ezeknek a vitaminoknak az antioxidáns hatásaival hozhatók összefüggésbe, de nem szabad elfelejteni, hogy mind a három vitaminnak az antioxidáns hatásokon kívül is vannak fontos biológiai hatásai. A C-vitamin az immunvédekezés és a molekuláris szintű kémiai folyamatok szempontjából is jelentős. Az E-vitamin a sejtfal védelmében játszik nagy szerepet, gátolja a zsírok oxidációját. A vitaminok együttes jelenléte a táplálékokban is nagyon fontos, mivel az antioxidáns rendszer több alkotóeleme egymás hatását erősítve növeli a szervezet ellenállóképességét. A C-vitamin regenerálja az E-vitamint, az E-vitamin pedig megvédi a béta-karotin kémiai kötéseit a szabadgyökök károsító hatásával szemben. Sokkal előnyösebb a vitaminok hatása szempontjából, ha a vitaminokat természetes formában (pl. zöldségekben, gyümölcsökben) fogyasztjuk, mint ha vitaminpirulákban. A zöldségekben és gyümölcsökben ugyanis számos olyan anyag van, amelyeket ugyan nem nevezünk vitaminnak, mégis fontos biológiai védőanyagok és rendelkeznek antioxidáns hatásokkal. (Például miután Szent-Györgyi kivonta a C-vitamint a szegedi paprikából, később kivont és azonosított egy másik molekulát is, amelyet P-vitaminnak nevezett el. Habár ez a molekulacsoport – amelyet ma bio favonoidokként ismerünk – nem került hivatalosan a vitaminok közé, kifejezett antioxidáns hatással rendelkezik, és kísérletekben jelentős védő hatásokat mutattak ki róla.) Az emberi kipróbálásban ígéretes eredményekről számoltak be nagyon magas adagban szedett (úgynevezett megadózisú) E-vitaminnal, C-vitaminnal. Angol és amerikai vizsgálatban előnyös volt az E-vitamin szedése: mintegy 25-50%-kal csökkentette a nem halálos szívinfarktus gyakoriságát. Embereken végzett kísérletekben bíztató hatásokat találtak nagy dózisú antioxidánsokkal, például nagy dózisú E-vitamin szedése néhány hónapon át előnyösen befolyásolta az erek rugalmassági mutatóit és funkcióit. A regenerációra képes antioxidánsok a hatékonyak.
Számos kutató azon a véleményen van, hogy a klasszikus anti oxidánsok (amelyek 1:1 alapon maguk is megsemmisülnek a szabadgyökkel való reakcióban vagy esetenként más, káros, másodlagos reaktív molekulát képeznek) nem eléggé hatásosak a szabad gyöktúlerővel szemben. Jelenleg fejlesztés alatt vannak olyan katalitikus alapon működő antioxidánsok, amelyek hasonlóan az autók motorjában levő katalizátorokhoz saját maguk nem változnak meg a reakciókban, hanem regenerálják magukat, és ezáltal egy molekula antioxidáns sok-sok molekula szabadgyököt képes semlegesíteni.
Fontos faktor az antioxidánsokkal kapcsolatosan a dózis kérdése. Állatkísérletes modellekben antioxidánsokkal drámai védőhatásokat lehet kimutatni számos betegségben a rákbetegségtől a cukorbetegségen és az érelmeszesedésen át a szívinfarktusig. Ugyanakkor ezen antioxidáns szerek dózisa emberre átszámolva legtöbbször az emberi megengedett dózis sokszorosa lenne. Például nyulakban az érelmeszesedés kialakulását nagy dózisú E-vitaminnal nagyon hatékonyan lehet gátolni, de emberben nem lehetséges hasonló adagolás, mert akkor a teljes táplálékbevitel 1-2 %-a E-vitamin lenne! Hasonló a helyzet a melatoninnal vagy például a zöldtea-kivonattal. Míg az állatkísérletekben a nagy adag melatoninnak vagy zöldtea-kivonatnak egyértelműen előnyös hatásai vannak, kérdéses, hogy az emberben a biztonságosan beszedhető melatonindózis ugyanezeket a védőhatásokat reprodukálhatja-e. Nem mindegy az sem, hogy milyen típusú oxidáns termelődik, mivel egyes oxidánsokat sokkal nehezebb semlegesíteni, mint másokat (pl. a hidroxil gyök gyakorlatilag azonnal megtámad valamilyen biológiai célpontot, és nagyon nehéz dolog antioxidánssal „röptében elkapni”.) Az sem mindegy a semlegesítés szempontjából, hogy hol termelődnek a szabadgyökök és oxidánsok, sejten belül vagy sejten kívül. Időnként antioxidánsokkal éppen hogy a várttal ellentétes hatásokat lehet kapni. Az ilyen paradox hatások hátterében az is állhat, hogy a szükségesnél jelentősen nagyobb mennyiségű antioxidánsok (pl. a C-vitamin) prooxidánssá (vagyis károsító vegyületté) válhat. Mint majdnem mindenben, az antioxidánsoknál is igaz lehet az, hogy fontos a mértékletesség, és a „sok” nem biztos, hogy több, mint az „elég”. Az élet minden téren kegyes hozzám. Valószínűleg azzal a képességgel érkeztem, hogy tudok „kérni”. A dolgok őseredete és ősoka nem anyagi, ezért kérni is másképp kell, mint az anyagi világban. A kilencvenes évek elején a természetgyógyászat felé fordult a fgyel-mem. A sors olyan emberek segítségét nyújtotta tálcán, mint Harald W. Tietze, Török Szilveszter professzor úr, Béky László. A sort folytathatnám a mai napig, hiszen mindennap új kihívást, új kérdéseket szül. Minél nagyobb a megszerzett ismeret, egyre kétségesebb a tudás. Itt az ideje, hogy a kérdésekre válaszokat kapjunk. Az antioxidáns fejezet megírását rá szerettem volna bízni Dr. Kéry Ágnes professzor asszonyra, aki ezt sajnos – komoly elfoglaltsága miatt – nem tudta teljesíteni, így magam álltam az „eke szarvához” legjobb megérzéseim szerint. (A tudás szót direkt kerülöm). Szinte ez volt az utolsó fejezet, amelynek az írásához kezdtem, mert az egész antioxidáns-szabadgyök kérdés folyamatosan újabb és újabb kérdé¬seket vetett fel bennem. Amikor épp elhatároztam, hogy leülök és írok a témával kapcsolatban, bekapcsoltam a tévét, és mit tesz isten, a Mindentudás egyetemen Dr. Szabó Csaba előadását hallhattam a kamikaze molekulák, a szabadgyökök befolyásolása a C-vitamintól a Viagráig című előadását. Gondolatilag csak kérnem kellett és jött a segítség. A fejezet további részében sok helyen idézek Dr. Szabó Csaba 2005. szeptember 26-i előadásából. Köszönetet mondunk Dr. Szabó Csabának értékes előadásáért, amit a Mindentudás Egyetemén tartott és köszönetet mondunk a Duna tévé elnökének, alelnökének, hogy lehetővé tette, hogy a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadás részletein közkinccsé tegyem. A Mindentudás Egyeteme mindenkinek hasznos, aktuális tudást tartalmaz. A Mindentudás Egyetemének előadásai megtekinthetők a www.mindentudas.hu honlapon. Az élelmiszer eredetű flavonoidok potenciális egészségvédő hatása
A flavonoidok az élelmiszerek nem tápanyag komponensei, vagyis nem jelentenek tápértéket az emberi szervezet számára. Szent- Györgyi és munkatársai már 1936-ban kimutatták, hogy a citrusfélékbõl származó flavonoidok csökkentik a kapillárisok törékenységét és permeabilitását. Ezért a flavonoidokat P-vitaminnak nevezték el (P – permeabilitás), illetve C2-vitaminnak, mivel számos flavonoid képes a C-vitamint stabilizálni. Később a flavonoidok vitamin elmélete megdőlt, és az 50-es években mindkét elnevezést elvetették. A hetvenes években rámutattak arra, hogy a növényekben az egyik leggyakrabban előforduló flavonoid, a kvercetin bizonyos körülmények között mutagén hatású lehet, ezért nagy figyelem irányult a flavonoidok karcinogenitására, melyet később nem sikerült egyértelműen bizonyítani. Napjainkban számos kísérleti munka eredménye támasztja alá a flavonoidok antioxidáns, antikarcinogén és gyulladáscsökkentő, összességében egészségvédő és betegségmegelőző tulajdonságait.
A flavonoidok igen széles körű kémiai és biológiai aktivitással rendelkeznek. A legtöbb flavonoid és polifenolos vegyület fenti kedvező tulajdonságait az A- és C-vitaminnal, valamint a tokoferolokkal együttesen fejti ki, azok hatását erősíti, ill. szinergizál velük, ezért nagy valószínűséggel képes számos betegség kialakulását visszaszorítani. (Az élelmiszer eredetű flavonoidok potenciális egészségvédő hatása, bevezető tanulmány, dr. Lugasi Andrea, részlet) Az orvostudomány hosszú évtizedek óta tudja, hogy a szervezet oxidációs, redukciós egyensúlyának fontos szereplői a flavonoidok. A témával több évtizede foglalkozik dr. Török Szilveszter professzor, tesztelésre átadtuk a kombuflavonoid készítményünket és az alábbiakban az ő véleményét ismerhetik meg a tisztelt olvasók.
Kombuflavonoid 9, a test külső-belső „rozsdátlanítója”
Ha a flavonoid készítmény színében barnás vagy barna árnyalat jelenik meg, akkor nagyon valólszínű, hogy a flavonoidok kémiai átalakuláson (oxidáció, bomlás) mentek át, kedvező hatásuk, aktivitásuk jelentősen csökkent, sőt az így létrejött oxidálódott anyagok élettani hatása egyenesen károssá válhat.
Immunrendszerünk állapotát jelentősen befolyásolja a szervezetünk védelmét és „méregtelenítését” szolgáló antioxidánsok és szabad gyökök egyensúlya, ami a szervezetműködés létfeltétele.
Szabad gyökök képződését belső és külső okok idézik elő. • Ha a belélegzett levegő oxigénje vízzé alakul át és a biokémiai folyamat köztes termékei a szabad gyökök (szuperoxidok, hidrogén peroxidok, hidroxilgyökök), csak csekély mértékben szabadulnak ki a folyamatból, akkor ezeket semlegesíti a belső antioxidáns rendszer. • Ha a folyamat egyensúlya megbomlik, a káros, patológiás szabad gyökök kijutása a folyamatból jelentőssé válik. Ez elsősorban legyengült, beteg szervezetek, idősebb korúak, dohányzók, mértéktelen fogyókúrázók, versenysportolók stb. esetében jellemző. A patológiás szabad gyökök közvetlenül vagy közvetve minden betegség létrejöttében alapvető szerepet játszanak: gyulladásos folyamatok, sejtrombolás (membránok, genetikai anyagok), szív- és érrendszeri betegségek (50% feletti halálok!), sejtregeneráció-akadályozás (testi, szellemi hanyatlás), immunrendszeri és autoimmun-betegségek, rák stb.
A természetes eredetű antioxidánsok képviselői a növényekben, a gyümölcsökben és zöldségekben előforduló ún. fitovegyületek. E fontos vegyületcsoport tagjai a fenolok, a ftoszterolok, a favonoidok, a glükózinolátok, az izotiocianátok, az izofavonok, a lignánok, a monoterpének, a szerves szulfdok, a tanninok. A természetes eredetű antioxidánsok legjelentősebb csoportját a favonoidok alkotják. A flavonoidok polifenoltípusú vázszerkezettel rendelkeznek, amelyen különböző helyeken hidroxil és/vagy metoxi csoport(ok) helyezkednek el, és így mindegyik ismert flavonoid biológiai, fiziológiai hatása különböző. Ezért a flavonoidok minél nagyobb számú jelenlétét kell biztosítani a betegségek megelőzésében, a gyógyítás fázisában (speciális diéták, táplálékkiegészítők, gyógyító tápszerek stb.). A flavonoidok legfontosabb élettani hatását a kutatók az ún. zsírsav (lipid)-peroxidációs (LPO) folyamatok gátlásában látják. Ez a folyamat elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában játszik főszerepet. A flavonoidok rendkívül reakcióképes, könnyen átalakuló, oxidálódó és ínaktiválódó vegyületek, ezért alapanyagaik kiválasztása, minősége, az előállításuk (kivonatolásuk) technológiája, a végtermék stabilitása, tárolása és felhasználása tudományosan megalapozott, szigorúan ellenőrzött feltételek és körülmények előírását és betartását igényli. A Kombuflavonoid 9 készítmény kombucha koncentrátumból és flavonoid fenolokat tartalmazó gyümölcslé koncentrátumokból készül. A felhasznált gyümölcs koncentrátumok: Fekete szeder, Kék áfonya, Meggy, Fekete ribizli, Kökény, Fanyarka, Bodza, Csipkebogyó, Szőlőhéj kivonat.
A gyümölcsök gazdag bioanyag tartalma mellett a kombucha mikrobiológiai romlást gátló hatása miatt (magas ecet, tejsav koncentráció, alacsony pH érték) a flavonoidok stabilitása nő, a termék hosszabb ideig, hűtés nélkül, hatóanyag csökkenés nélkül tárolható. A Kombuflavonoid 9 kombuchával készítmény a következő kedvező összetételt garantálja: • csak természetes, növényi- és biofermentációval előállított cukrokat, szerves savakat,
• színanyagokat tartalmaz a készítmény • a gyümölcsök mikro- és makro elemeit koncentráltan, a szervezet számára könnyen felvehető formában tartalmazza • a gyümölcslé sűrítmények tartalmazzák az esszenciális, növényi eredetű aminosavakat, fehérjéket • antioxidáns, szabadgyök megkötő hatású, elsősorban a flavonoid polifenolok hatásának köszönhetően • a gyümölcsök- és a kombucha vitaminokban gazdag A bioflavonoid-kivonatok, -koncentrátumok élénk rubin színe a készítmény minőségének egyik fontos jellemzője.
Az irodalomból ismeretes, hogy a kék szőlők flavonoid és resveratrol (antioxidánsok) tartalma felel a vörösborok közismert kedvező élettani hatásáért (l. Földközi-tengeri diéta, mediterrándiéta). A szakértők szerint a nyers gyümölcsökkel, zöldségekkel felvett polifenoltípusú flavonoidok ilyenkor polimer formában kerülnek be a szervezetbe és így nagyon kedvezőtlen a felszívódásuk. A vörösbor esetében a héjon való erjesztés során a polimer forma elbomlik, és egyszerű monomer vegyületekké válik. Ily módon jóval nagyobb mennyiségben kerülnek a vörösborba, ahol a 10% feletti alkoholtartalom kedvezően stabilizálja őket.
Dr. Panyik Gáborné vezetésével kifejlesztett „Kombufavonoid 9 kombucha koncentrátum gyümölcslé sűrítmény flavonoid tartalmával” elnevezésű készítménynél kilenc olyan alapanyagot (színes gyümölcsöt – meggy, fekete bodza, kökény, fekete ribiszke, arónia „fanyarka”, csipkebogyó, kék áfonya, fekete áfonya, kék szőlő) választottak, amelyeknek flavonoid tartalma közismerten a legnagyobbak közé tartozik. A jó minőségű alapanyagokból kinyert léből a hatóanyagokat leginkább megőrző technológiával természetes, stabil sűrítményeket állítottak elő, és hordozóanyagként élő kombuchasűrítményt alkalmaztak. Az alapanyagokat, a sűrítményeket és a végterméket ismételt műszeres vizsgálatokkal értékelték. A mérési eredmények igazolták a fejlesztők várakozását. A forgalomba kerülő készítmény, a Kombu-flavonoid összetétele a következő: Összes polifenol 12 000 mg/l
Antocianinok 2000 mg/l Leukoantocianinok 18 000 mg/l Katechinek 7000 mg/l Resveratrol TAS (antioxidáns) 80 felett A forgalomban lévő más flavonoidtartalmú készítményt is részletesen vizsgáltak, ahol is a legfontosabb mutató, a TAS értéke 15-nek bizonyult.
A mérések és a tárolási kísérletek bizonyították, hogy a Kombucha flavonoid 9 gyümölcs kivonatával a garanciális időn belül megőrzi a biológiailag aktív összetevők eredeti koncentrációját, de a bennük levő gyümölcssavakat és vitaminokat is. A készítmény stabilitását a természetes összetevők optimális koncentrációjának és pH-értékének köszönheti. A Kombuflavonoid teljesen természetes összetételű, konzerválószert, adalékanyagokat nem tartalmaz. Hatóanyag-koncentrációja többszöröse a forgalomban lévő hasonló készítmények TAS (antioxidáns) értékeinek. Az egészség megőrzése vagy visszaszerzése érdekében mindenkinek ajánlom a Kombufavonoid kipróbálását. Győződjön meg arról, hogy a legjobbhoz, a legértékesebbhez a legolcsóbban juthat hozzá! Prof. dr. Török Szilveszter A flavonoidok és a kombucha házasítása = kombuflavonoid
A kombucha alapja a teafőzet, amelyen érlelődik maga a zuzmó (merthogy a kombucha nem gomba), így számos frissítő, immunrendszert erősítő komponenst tartalmaz, készítése során a kombinált fermentációban, gombák és baktériumok szimbiózisának eredményeképpen a cukor, mint tápanyaguk segítségével számos élettanilag fontos szerves savat, nitrogén-tartalmú vegyületet (aminosavak, fehérjék, polipeptidek stb.), vitaminokat, enzimeket hoznak létre. A kombucha tehát az említett esszenciális és természetes úton előállított anyagokat tartalmazza a szintén fontos mikro- és makroelemek, valamint a vitaminok (elsősorban B-vitaminok) mellett. Mivel biofermentáció során készül, így a szervezet számára káros, mérgező melléktermékeket nem tartalmaz, sőt összetétele az élő szervezetek számára megfelelő arányú. A termékben található gyümölcsök összetétele hasonló anyagokból épül fel, mint a kombucha, de természetesen arányaik mások. Kellemes aromájuk mellett számos polifenolt, színanyagot tartalmaznak. A kombucha koncentrátum alacsony pH-ja kedvez a flavonoidoknak, amelyek ebben a környezetben megőrzik hosszú távú természetes élénk mélyvörös színüket. A flavonoid termékeknél alapvető tesztelési szempont legyen, hogy a gyógyító színek harsány erejét tükrözzék a készítmények. Csak az élénk szín megtartása mellett garantálja minden flavonoid készítmény a hosszútávú természetes antioxidáns hatást.
A Kombuflavonoid készítmény kombucha koncentrátumból és flavonoid fenolokat tartalmazó gyümölcslé koncentrátumokból készül. A gyümölcsök gazdag bioanyag tartalma mellett a kombucha oxidációt, mikrobiológiai romlást gátló hatása miatt (magas ecet, tejsav koncentráció, alacsony pH érték) a flavonoidok stabilitása nő, a termék hosszabb ideig, hatóanyag csökkenés nélkül tárolható. Dr. Panyik Gáborné |
A globális elsavasodás, az óriásira nőt radioaktív sugárzás, a savas eső az emberi emésztőrendszerhez hasonlóan a földünk elvesztete életerejét. A termőtalajban elszaporodtak a pathogén mikrobák. Ezek a baktérium hordák kirabolják a talajt természetes termékenységéből. Nem hasonlít ez a folyamat ahhoz, amit a globalizáció tesz a gyenge, eleset nemzetekkel?
Az emberi faj ismeretlen és megmagyarázhatatlan betegségeinek és fogyatékosságainak az elterjedése, mindenféle fém egyre nagyobb hajlama a korrózióra, híres és omladozó épületek és márványszobrok serege, minden anyag gyors kopása, mindezt a szabad gyökök miatt elharapódzó oxidációnak kell a számlájára írni. Természetes formában az ultraibolya fény a legerősebb szabadgyök, az ember által létrehozott formában pedig a radioaktivitás. Ha a radioaktivitás behatol az emberi testbe, villámgyorsan terjed, a legveszélyesebb oxidált formában hatol be a mélyebb szövet-és szervrétegekbe és a testet tönkreteszi. Miközben teljesen igaz az állítás, hogy a talaj a mikroorganizmusok annyi milliárdját tartalmazza, hogy lehetetlen számukat pontosan meghatározni, az is igaz és rendkívül fontos tudni, hogy többségük természetükből adódóan oppurtunista, azaz határo-zott „kövesd-a-vezért” viselkedést produkál, amely révén a csoportban lévő domináns törzsek viselkedéséhez alkal-mazkodik. Más szóval a talajban lévő domináns mikroorganizmusok csoportja az, amely meghatározza, hogy regeneráció vagy degeneráció történik. Folyamatos küzdelem folyik a fölény megszerzéséért a kisszámú domináns törzs közöt és a fennmaradó mikroorganizmusok milliói várnak a harc végeredményére, hogy alkalmazkodjanak a győztes tulajdonságaihoz.
Hasonló folyamat, vagy harc az elsőbbségért, ha úgy tetszik, folyik az emberi belekben is. Megközelítőleg száz különféle mikroorganizmus törzs található a bélrendszerünkben, de egyedül a Lactobacilus bifdus képviseli a „jókat” és néhány anabolitikus pathogén mikrobatörzs képviseli a „rosszakat”. Közötük állandó harc folyik az elsőbbségért és az alárendeltek követik a győztest. Ez az oka annak, hogy mindaddig, amíg elegendő mennyiségű Lactobacillus bifdust fogyasztunk, a gyomrunk egészséges marad és nem kell aggódnunk a többi száz fajta mikroorganizmus miat. Hasonló elv alapján csupán a megfelelő életkörülményeket kell megteremteni, hogy az anabolitikus mikrobatörzsek uralkodjanak és szaporodhassanak. Amennyiben az anabolitikus törzsek kerültek ki győztesen, az összes többi mikroorganizmus utánozni és követni fogja őket. Teoro Higa A tudósok korábbi álláspontja szerint az élet a Földön akkor alakult ki, miután viharfelhőkből eredő roppant mennyiségű csapadékból elegendő víz származott ahhoz, hogy a kihűlt bolygón óceánok keletkezzenek, de ez a nézet már nem tart¬ható. Mi van akkor, ha a Földet benépesítő első teremtmények képesek voltak az 500 °C fok vagy magasabb hőmérséklet elviselésére, oxigén nélkül éltek, viszont virultak a széndioxid, metán, ammónia és hidrogén-szulfid alkota gázelegy közepette? MI van akkor, ha olyan hihetetlen mennyiségben burjánzottak, hogy előidézték a szén-dioxid megkötését, és az ezt kísérő nitrogén, oxigén és víz fejlődését? Az így felszabadult szén-dioxid hatásaként lecsökkent volna a Föld hőmérséklete, más szavakkal visszafordíthatta Földön lévő kezdetleges „üvegház hatást”, lehetővé téve ezáltal a bolygó 100 °C fok, vagy az alá történő lehűlését.
A szabadgyökök jótékony tulajdonságai
Annak ellenére, hogy a szabadgyökök hatásai kémiai reaktivitásukból kifolyólag szabályozatlannak vagy szabályozhatatlannak tűnnek, a szervezet megtalálta a módot arra, hogy a szabadgyököket felhasználja saját céljaira. Az oxigén eredetű szabadgyököket például a szervezet arra használja, hogy elpusztítson velük a szervezetbe behatoló káros mikroorganizmusokat. A fehérvérsejtek odasietnek a behatoló mikroorganizmusokhoz és hirtelen nagy mennyiségű oxidánst, szabadgyököket és más reaktív vegyületeket szabadítanak fel a célsejt szomszédságában (oxidatív burst) amely a célsejtet megöli, de sokszor a fehérvérsejt sem éli túl a folyamatot. A nitrogén eredetű szabadgyökök közül a nitrogén-monoxid kevésbé sejtkárosító hatású, és a biológiai életideje is viszonylag hosszú (másodpercekben mérhető), ezért ezt a molekulát a szervezet másodlagos hírvivőnek, vagyis biológiai jelzések közvetítőjének használja fel a szív- és érrendszerben, de az agyban és az idegrendszer számos területén is. A NO-ot egy specializált enzimcsalád, a nitrogén-monoxid-szintetáz (NOS) termeli. Az erek, abban az esetben, ha a belső faluk épségben maradt, az acetil-kolin nevű hormon hatására értágulattal válaszolnak, míg ha az erek belső falát megsértete, akkor ez az értágító hatás elmaradt. Az erek belső falában van egy speciális sejtréteg, amelyet endotélnek hívunk. Ezen sejtek képesek a nitrogén-monoxid szabadgyök termelésére, amely az értágító hatást közvetíti az erek falát alkotó izomsejtekhez. Az endotél a nitrogén-monoxid szabadgyök termelése révén az ereket folyamatosan nyitot állapotban tartja, valamint megakadályozza azt, hogy a vérben keringő sejtek (fehérvérsejtek, vérlemezkék) hozzátapadjanak az erek belső falához.
Mindebből látszik, hogy az endotélsejtek működésének minősége alapvető fontosságú a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából. Számos betegségben károsodik az endotélsejt működése – ilyen például a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a dohányzás, a cukorbetegség (ahol önmagában a vér emelkedet vércukorszintje károsítja az endotélsejtet). Az endotél károsodása érszűkületre, vérlemezkék kóros aktivációjára és értorlaszok kialakulására hajlamosít, és ezáltal szívinfarktust és agyvérzést okozhat.
A szabadgyökök fontos szerepet játszanak a sejtek öregedésében, és alátámasztják azokat a véleményeket, amelyek szerint antioxidánsokkal az öregedés bizonyos aspektusai ellen fel lehet venni a küzdelmet.
Glutation
Fontos szerepe van az enzimek aktiválásában, sejtképzési folyamatokban. A szervezetben termelődő leggyakrabban előforduló antioxidáns, a szeléntartalmú glutation peroxidáz enzimmel együt fejti ki hatását. Meg kell említeni a híres vörösbor-effektust (vagy francia paradoxont), amelynek lényege az a statisztikai megfigyelés, hogy a közismerten sok vörösbort fogyasztó franciák védettek a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben. Az utóbbi évek kutatásai arra a következtetésre jutottak, hogy e mögött a védettség mögött a vörösborban található antioxidáns molekulák állhatnak. Ezen molekulák közül a resveratrollal foglalkoztak legrészletesebben, amely gyakorlatilag csak a vörösborban (és esetleg még a földimogyoróban) fordul elő az emberi táplálkozásban. A resveratrol egyrészt képes arra, hogy az oxigéntartalmú szabadgyököket semlegesítse, hogy egy, az endotélsejtekből felszabaduló, érösszehúzó hormon, az endotelin termelődését gátolja, és ezáltal a vérnyomást kismértékben, előnyösen csökkenti. Mint sok növény és növényi kivonat esetében, az előnyös hatásokért nem feltétlenül egyetlen molekula, hanem molekulák kombinációja (a vörösbor esetében pl. a resveratrol, a quercetin, a C-vitamin, az E-vitamin és kismértékű szelénium) lehet felelős A méreganyagok útja a szervezetben
A táplálék az emésztőrendszerből a vérkeringés segítségével jut el a hipofízishez. A hipofízis érzékeli a vér méreganyag tartalmát. Ha túl magasnak találja a méreganyag szintet, aktivizálja a pajzsmirigyet és a mellékvesét, amelyek parancsot adnak a májnak és a veséknek a fokozott kiválasztásra. A máj és a vese, az elsődleges kiválasztó szerveink túlterhelése esetén, ami a folyamatos méreganyagbevitel miat következik be, a másodlagos kiválasztó szervek lépnek működésbe: a bőr és a tüdő. Főbb méreganyagforrások 1. toxikus nehézfémek (kadmium, ólom, higany) 2. élelmiszeradalékok (tartó-sítószerek pl. nitrit, nitrát, nitrózamin stb.) 3. rádioizotópok 4. növényvédőszerek, vegyszerek, tisztítószerek (mosogatószerek, szappan, sampon stb.) 5. állattartásban felhasznált gyógyszerek (pl. antibiotikumok) és hormonok 6. gyógyszerek 7. légtisztítók, rovarírtók, dezodorok, parfümök 8. sugárzások hatására képződő anyagok (mikrohullám, röntgen stb.) 9. helytelen tárolás következtében keletkező anyagok (penészgomba stb.) 10. a helytelen táplálkozás következtében, a testünkben felhalmozódott emészthetetlen, pangó, rothadásnak indult anyagok a legveszélyesebb mérgek– szabadgyökök–savasítók. A betegségek kapcsán a tisztítókúráknál ezektől az anyagoktól próbál szervezetünk megszabadulni. Ez utóbbi méreganyagforrás a legfőbb az összes közül. A legtöbb esetben a betegség a szervezet méreganyagoktól való szabadulása. A tisztítókúrák ezt a kiválasztási folyamatot támogatják. Az élelmiszerek sugárkezelésével járó veszélyek Az élelmiszeripar is vizsgálja, hogyan lehet a friss termékeket, a húst és a szupermarketekben árult egyéb, nem főtt élelmiszereket sugárral kezelni. A veszélyes sugarakkal (akár 4,5 rad gammasugárzással, mely tízszerese az emberre nézve már halálos dózisnak) az élelmiszerek tar-tósíthatóak, de a besugárzás megöli az élelemben lévő összes enzimet és a többi létfontosságú alkotóelemet.
A flavonoidok kutatása kapcsán, a következő területeken folynak vizsgálatok:
A sejtmembránokon lipid-peroxi dációs folyamatok befolyá-solása révén gátolják, lassítják az érelmeszesedés kialakulását, csökkentik a car dio vascularis halálozás rizikóját. Agyi ischaemias károsodások megelőzése, stroke kockázatának csökkentése, vagy adot esetben rehabilitáció segítése. Gátolják a vérlemezkék összetapadását, fokozzák az érfalak stabilitását, így csökkentik a trombózis kialakulásának veszélyét. Szerepük felmerült a daganatos betegségek prevenciójában is. Megfgyelések szerint az emelt flavonoid-tartalmú táplálkozás mérsékli a kemo-és raditerápiás kezelésekkel járó mellékhatásokat. Gyulladáscsökkentő hatás. Antivirális, antibakteriális kockázatcsökkentő hatás. Antiallergén hatás. Diabetes mellitus hosszú távú szövődményei. Idegsejteket védő, neuro protectív hatás, így szerepet kaphatnak Alzheimer-kórral, vagy Parkinson betegséggel kapcsolatban is. Dr. Dinya Zoltán A flavonoidok bemutatása, alkalmazási területei, részlet Az antioxidáns termékek hatása abban nyilvánul meg, hogy önmaguk oxidálódnak először, így védik meg környezetüket az oxidáció káros hatásaitól. A flavonoid készítményekkel szembeni legfontosabb elvárásunk, hogy minél tovább megőrizze az alap-anyagokban található természetes összetételt, formát, vagyis ne kerüljenek oxidált, kondenzált, polikondenzált formába, mert így hatékonyságuk, felszívódó képességük jelentősen csökken. A jó minőségű készítmények élénkpiros, bordó színűek, de vannak kivételek, hiszen a csipke feldolgozása után barnásvörös színű, ennek ellenére magas antioxidáns képességű, melyet összetételének köszönhetünk magas C-vitamin tartalma mellett. Illatuk, ízük a friss gyümölcsre emlékeztetnek. Ha nem megfelelő a gyümölcsök feldolgozása, akkor az alapanyag már oxidált, barna, nehéz, fáradt illatú, ízű, tehát biológiailag már hatástalan. Az oxidált flavon formák már nem rendelkeznek antioxidáns hatással, nem védik meg a szervezetet az oxidáló hatásoktól, kedvező, érrendszerre ható értisztító hatásuk is elmarad. A Kombufavonoid 9 kilenc gyümölcs sűrítményéből és héjkivonatából készült, melyek a következők: meggy, fekete bodza, fekete ribizli, kékáfonya, fekete áfonya, arióka, csipke, kökény, kékszőlő, melyek változatos színanyagaikon kívül számos gyógyhatású anyagot is tartalmaznak. Készítményünk antocianin tartalma 2000 mg/l, leuko-antocianin tartalma 16-18000 mg/l, katechintartalma közel 7000 mg/l, míg antioxidáns képessége (TAS) 80-90 érték közöt található. Természetesen ez, a gyümölcsök évjáratonként változó minőségétől függ.
Dr. Panyik Gáborné Egy flakon (2 dl) Kombu flavonoid 9-ben hány kiló gyümölcs kivonatát találjuk meg? A Kombuflavonoid 9 készítményben a gyümölcs és színanyagok kivonatok tartalma 50 százalék, így kb. 1-2,5 kg friss gyümölcs héjának felelnek meg. Természetesen a gyümölcsök szárazanyag-tartalma jelentősen eltérő.
Többször említetük már, hogy a Kombufavonoid 9-ben van a piacon lévő összes flavonoid készítményhez képest a legmagasabb antioxidáns (TAS) érték. Hogyan kell ezt értelmezni, mi az a TAS érték és mi az a viszonyszám, amiről beszélhetünk?
A TAS érték a teljes ant-ioxidáns tartalmat jelöli, melyet a flavonoid, polifenol-tartalom értékekből lehet számolni. Csak az oxidációmentes formák jelentenek értéket, az oxidált fenolos vegyületek már hatástalanok, tehát csak az összpolifenol tartalomban jelennek meg. Dr. Panyik Gáborné Az antioxidációra való képesség életfontosságú a regenerációs folyamat számára. Az antioxidáció segít a degeneráció megakadályozásában, ami a felfokozot oxidáció következménye és egy erős immunrendszer kifejlődését segíti elő. A közvetlen környezetünkből állandóan bombáz bennünket nagy számú degeneratív mikroorganizmus. Hogy mi ezt ennek ellenére túléljük, főként 2 tényezőn múlik: az antioxidáción és az immunerőn.
Az az erő, amely a degeneratív mikrobák és az oxidáció támadásait elhárítja, maga az életerő. Valójában azonban ez az életerő az utóbbi időben minden szinten romlott. Egyre több ember szenved különféle allergiás reakciókban, ismeretlen betegségek keletkeznek, és olyan baktériumok áldozatául esünk, melyek korábban nem jelentetek veszélyt. Tudjuk, hogy a betegeknek fontos a kiegyensúlyozot táplálkozás, de elgondolkozunk valaha is azon, hogy mit etek előte és első sorban mitől lettek betegek? Azt hiszem, lassan it van az ideje, hogy megértsük azt, hogy összefüggés van a táplálkozásnál a termesztés módja és aközöt, hogy a helytelen termesztési mód következtében megbetegedhetünk. Ebben az összefüggésben klasszikus példaként azokra az agrártermékekre szeretnék utalni, melyeket műtrágyákkal és hatalmas mennyiségű vegyszerekkel állítottak elő, és olyan állatokra, valamint halakra, melyeket antibiotikumokkal és sok más gyógyszerrel neveltek.
A gyomirtás fő problémája éppen a hatásmechanizmusában rejlik, ugyanis a növényeket egy erőteljes oxidációnak teszi ki és a gyom ezáltal pusztul el. Ez a folyamat nagy mértékben árt a talajoknak, mert ezzel egyidejűleg az abban élő apró élőlények milliárdjai is elpusz-tulnak. Ez egy pyrrhoszi győzelem a gyom fölöt, sok áldozat árán. A túlzot oxidáció során kilúgozott talajok végül sivatagokká válnak és az ezeken termesztet növények gyengék lesznek, betegségek támadják meg, mert ellenállóképességük drasztikusan csökkent.
|