|
Először is nézzük meg, hogy mit jelent az, hogy valami sav vagy savas vegyhatású.
Azokat a vegyületeket, amik saját magukról vizes oldatban hidrogén-ionokat bocsátanak be a közegbe, savaknak hívjuk. Az, hogy valami mennyire savas, abból tudjuk megítélni, hogy hány darab hidrogén-iont bocsát a vizes oldatba. Minél többet, annál savasabb az anyag. A savasság méréshez az úgynevezett pH értéket használjuk. A pH érték a hidrogén-ion koncentrációjának negatív logaritmusa. Semleges oldatban, mint pl.: a desztillált víz, hidrogén-ion koncentráció tíz a mínusz hetediken, így a pH-ja hét. Hogyha e számérték hét fölé emelkedik, akkor az azt jelenti, hogy a hidrogén-ionok összmennyisége csökken – mivel negatív logaritmusról van szó -, az oldat lúgosabbá válik. Hogyha a pH számértéke alacsonyabb, mint hét, akkor ez azt jelenti, hogy a hidrogén-ionok koncentrációja növekszik, vagyis az oldat savassá válik. Az emberi folyadéktérnek az átlagos pH-ja 7,4, tehát enyhén lúgos.
Ez a pH érték nagyon szűk határok közt elmozduló adat, mert mindössze 7,32-től 7,45-ig képes a szervezet működni. Ha a pH érték e határokon kívüli értéket vesz fel, abban a tartományban a szervezet már nem életképes. Mivel a pH érték nagyon szűk határok között mozoghat, a szervezet mindent megtesz annak érdeké¬ben, hogy a pH-t e keretek között tartsa. Azokat a rendszereket, amik a pH-t stabilan tartják, pufer-rend-szereknek hívjuk. A pufer olyan, mint a vasúti kocsi ütközője, valamiféle tompító hatást gyakorol. A puffer-rendszerek komplex módon működnek a szervezetben azt a célt szolgálva, hogy a pH-t stabilan tartsák. Hiszen bármit eszünk, bármit iszunk, annak a tápláléknak vagy folyadéknak, amit elfogyasztunk, mindig van saját pH értéke, ami a szervezet pH-jához hozzáadódik. Ugyanakkor a szervezet nem engedheti meg magának azt, hogy a pH értéke elmozduljon. Ezt a tompító, csillapító hatást végzik el a puffer-rendszerek. A pufer-rendszerek a savasító anyagokkal „felveszik a harcot” és olyan vegyületeket halmoznak fel, amelyek lúgos vegyhatásúak és így képesek a pH-t egyensúlyban tartani. Ezeket a lúgosító vegyületeket összefoglaló néven bázisfeleslegnek hívjuk.
A bázisfelesleg egy olyan hatalmas nagy „zsák”, amelyben rengeteg különböző anyag van, de mindegyiknek egyforma a tulajdonsága, lúgosítja a szervezetet és a savas irányba tolódó pH-t megtartja a normál tartományban. Teljesen érthető, hogy a bázisfelesleg mennyisége jelentősen nő, minden olyan esetben, amikor a szervezetben savas anyagok halmozódnak fel.
Mindössze a pH értéket mérni félrevezető lehet, hiszen az mindig állandó határok között mozog.
Ugyanakkor a bázisfelesleg mennyiségét mérni nagyon is érdemes, mert teljesen érthető, hogy ha a bázisfelesleg mennyisége nő, az azt mutatja, hogy a szervezetben savas anyagok vannak. Minél magasabb a bázisfelesleg értéke, annál több savas anyag van a szervezetben, mert annál több savat kell közömbösíteni ahhoz, hogy a pH stabilan tudjon maradni. A puffer-rendszerek másik fontos tevékenysége a felesleges savak eltávolítása a szervezetből.
A savasodás hatására két fontos mechanizmus indul be a szervezetben. Az egyik az, hogy a vizeletben nagyobb mennyiségű sav halmozódik fel, és így nagyobb mennyiségű sav ürül ki. Ezért mondja Török Szilveszter professzor úr Önöknek, hogy a vizelet pH-ját mérjék gyakran, mert ha a vizelet pH-ja folyamatosan savas vegyhatást mutat, az azt jelenti, hogy a szervezet nagyobb mennyiségben ürít savakat és ezzel próbálja egyensúlyban tartani a saját pH-ját. Ezt a mérést otthon bárki el tudja végezni, csak indikátor papír és egy kis tégely szükséges hozzá. Tehát ez az egyik mechanizmus mindenki által jól objektivizálható. A másik mechanizmus, ami már kevésbé jól objektivizálható otthon, de laboratóriumi körülmények között minden további nélkül jól mérhető, a légzés megváltozása.
A légzésnek nemcsak az a feladata, hogy oxigént lélegzünk be, hanem arról is szól, hogy szén-dioxidot lélegzünk ki. A szén-dioxid szervezetünkben vizes közegbe kerül és ugyanaz történik vele, mint amikor Önök otthon a szódapatront becsavarják a szódás szifonba: a szén-dioxid oldódik a vízben és szénsav lesz belőle, ami egy sav, hiszen hidrogén-ionokat bocsát ki a környezetébe. Ha valakinek savas anyagok szaporodnak fel a szervezetében, a légzés igyekszik a szénsav mennyiséget azáltal csökkenteni, hogy a kilélegzett levegőben megnöveli a szén-dioxid tartalmat. Laboratóriumi körülmények között jól tudjuk mérni, hogy a kilélegzett levegőben mennyi a széndioxid tartalom és minél magasabb, annál inkább arra tudunk következtetni, hogy a szervezet igyekszik megszabadulni a savas anyagok legalább egyikétől, a szénsavtól. Amikor a szervezet pH értékéről beszélek, akkor nem a vér pH-ját, vagy a vizelet pH-ját értem alatta.
Mind a vér, mind a vizelet pH értékéből csak következtetni tudunk a szervezet egészének savas-lúgos állapotára. Ami a legpontosabb információt adja, az a szervezet összes folyadékterének átlagos bázisfelesleg mennyisége. A szervezet folyadékterei lényegesen nagyobbak, lényegesen tömegesebbek, mint a vér. A vér a szervezet össz-folyadékterének 10-15%-át képviseli mindössze, a napi vizelet mennyiség még ennél is kevesebb. Igazán nagy mennyiségű folyadék a sejtekben és a sejtek között található. Ezeket a folyadéktereket is meg kell mérnünk ahhoz, hogy meg tudjuk mondani, a szervezet elsava-sodott állapotban van-e vagy sem. A módszer, amit a Mantra Alternatív Természettudományi Szabadegyetemen dolgoztunk ki, a szervezet össz-folyadékterének átlagos bázisfelesleg mennyiségét méri. Honnan származnak az elsavasodást okozó anyagok?
A környezetünkből származó olyan anyagokról van szó, melyek lerakódnak a kötőszövetes térben, vagy a zsírszövetben, esetleg még mélyebben, a csontszövetben.
Magukból folyamatosan hidrogén-ionokat eresztenek a szervezet folyadéktereibe és így savas vegyhatást hoznak létre.
Arról, hogy ez milyen bajok, betegségek forrása lehet biztosan sokat olvastak és hallottak már Török Szilveszter professzor úrtól vagy Jakab István barátomtól. Én most egy másik szintről, a kínai medicina analógiái segítségével szeretném elemezni a szervezet elsavasodásának következményeit. A savasság egy olyan energo-információs minőséghez tartozik, amit a kínaiak úgy írnak le, Szárazság Qi. Mivel az elsavasodás és a Szárazság Qi analógiában vannak egymással, így az elsavasodás tüneteit jellemezhetjük úgy, mint a Szárazság Qi okozta betegség tüneteit. Az első nagyon fontos tünet a szervezet összmennyiségének csökkenése, ami azt jelenti, hogy bizo¬nyos anyagok elfogynak a szervezetből.
Ez nem feltétlenül a zsír összmennyiségére vonatkozik, tehát ez nem egyfajta egészséges lefogyás, hanem a szervezet szerkezeti sérülése. Úgy fogynak el anyagok, hogy a szervezet felépítése megsérül. Ezt azonnal észrevehetjük azon, hogy a bőr ráncosodni, vékonyodni kezd, rajta fekélyek jelenhetnek meg. A szervek egy picit elmozdulhatnak helyükről, mert az őket tartó szerkezet sérül és tűnik el, így szervsüllyedések, sérvek alakulnak ki. Csontritkulás kezdődik. A szervek működése is beszűkül. A szervezet működése minden szinten lelassul és gyengül, amit legelőször az érzékszervek működésének csökkenésén fogunk észrevenni: romlik a látásélesség, romlik a hallás, a szaglás. A szervek kevesebb munkát végeznek, kevesebb szükséges anyagot, pl.: emésztő enzimeket, hormonokat termelnek. A savasodás értékelése az ősi kínai orvoslás szemszögéből.
A Szárazság Qi képletesen a szervezet határait, kereteit jelenti, ezért teljesen nyilvánvaló, hogy egy tényező – jelen esetben az elsavasodás –, ami többlet Szárazságot hoz létre, megsérti a szervezet határait.
A szervezet határai védekeznek mindenféle olyan tényezővel szemben, ami a külvilágból származik és nem kívánatos, hogy belépjen a testbe. Tehát nyugodtan feltételezhetjük azt, hogy a savas anyagok felhalmozódása segíti, hogy a külvilágból kórokozók lépjenek a szervezetbe, telepedjenek meg és maradjanak ott tartósan. Feltételezhetjük azt is, hogy a külvilágból mérgező anyagok – toxinok – kerülnek a szervezetbe és a szervezet nem tud kellő hatékonysággal megszabadulni tőlük. Így az elsavasodás mértéke fokozódhat. Jakab István barátom szokta azt mondani, hogy a savasság biztosan összefüggésben áll azzal, hogy nehézfémek halmozódnak fel a szervezetben. Ezt azért is állíthatjuk biztosan, mert minden, nem a szervezetbe való anyag felhalmozódhat, hiszen a test többlet Szárazság állapotban van, vagyis határait nem tudja kellő intenzitással védeni. Így a határokon belül bármi elképzelhető. A Szárazság – jelen esetben az elsavasodás – csökkenti azokat a működéseket, amelyek az érzelmi és a tudati tényezőinket jellemzik.
A kínaiak azt mondják, hogy a Szárazság csökkenti az életkedvet, csökkenti az optimizmust, csökkenti az örömérzést, csökkenti a boldogságérzést és csökkenti azt a fajta igényt, hogy kapcsolatokat alakítsunk ki és tartsunk fenn.
A Szárazság sokkal inkább befelé fordulóvá teszi az embert, aki saját maga köré húzza a határait, és nem mozdul ki onnan. Ha arra gondolunk, hogy a Szárazság Qi életkora az életnek azon időszaka, amikor az ember aktivitását nyíltan valami vagy valaki korlátozza, pl.: a nyugdíj kezdete, akkor állíthatjuk, hogy az elsavasodás olyan állapotot eredményez, mint ami az idős emberekre jellemző.
Azt is állíthatjuk, hogy az elsavasodás olyan külső megjelenést hoz létre, mintha az illető idősebb lenne a saját koránál, és továbbá nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy a savasodás felgyorsítja azt a folyamatot, ami a gyorsabb öregedés felé vezet. Sorolhatnék még számtalan tünetet, de úgy gondolom ennyi is elég, hogy a szervezet elsavasodásának jelentőségére és veszélyeire felhívja a fgyelmünket.
A savasodás mérésének módszere
Az elsavasodás pontos meghatározásához – mint már említettem – nem elegendő a vér vagy a vizelet pH-ját megmérnünk, hanem tudnunk érdemes a szervezet egészének átlagos bázisfelesleg mennyiségét.
Ezt laboratóriumi módszerekkel rendkívül nehéz lenne elvégezni, hiszen a szervezet minden folyadékából, pl.: sejteken belüli folyadék, kellene mintát vennünk. Az ilyen széleskörű mintavétel gyakorlatilag kivitelezhetetlen, így marad az, hogy a vér, illetve a vize¬let méréséből következtetnek a szervezet egészének állapotára. A módszer, amit a Mantra Szabadegyetemen alkalmazunk, a radionika módszere.
A radionika Amerikából származó tudomány, mindössze 150 éves múltra tekint vissza. A módszer alkalmas arra, hogy bármilyen emberi mintából – és ez a bármilyen minta valóban szó szerint értendő, tehát nemcsak vér vagy vizelet, hanem lehet egy darab bőr, egy darab köröm, egy picike tincs haj, egy csepp nyál stb. – teljesen objektív módon, számmértékekkel meghatározhatunk mindenféle működést. Kollégáimmal kidolgoztunk egy olyan radionikus mérési módszert, amivel az össz-folyadéktér átla¬gos bázisfelesleg mennyiségét tudjuk mérni, és az elsavasodás állapotát egyetlen számértékben meg tudjuk h atározni.
Ebből a számértékből következtetni tudunk arra, hogy a szervezetben milyen mennyiségű lerakó¬dott, fölöslegesen ott tárolódó savas anyag található.
A mért érték alapján meg tudjuk mondani bárkinek, hogy szüksége van-e arra, hogy bármiféle lúgo-sító készítményt, lúgosító technikát alkalmazzon. A kontrollmérésekkel pedig követni tudjuk azt, hogy ha az illető valamit tesz az elsavasodása ellen, akkor azt milyen hatékonysággal teszi. Az alábbi címen további felvilágosítást kaphatnak a savasság és a nehézfém-terhelés mérésekkel kapcsolatban:
Mantra Szabadegyetem Titkársága: Tel.: 06 1/343-5574, 343-5575, E-mail: titkarsag@csend.hu |
A szervezet elsavasodása és annak mérése – Dr.Földes László
Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: google
Google+
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest