Út, melyen mellettetek járok

 
Út, melyen mellettetek járok

Csak igaz írjon törvényt,
Csak megtisztult lélek vezessen,
Csak tiszta víz fodrozzon hullámot,
Csak gyógyult beteg gyógyíthasson engem.
 
   A természet megvan (megvolt és meglesz) az ember nélkül, de az ember nem létezhet a természet nélkül.
   Az ember része a természetnek, bár sokan azt hiszik, az ember birtokolhatja a természetet.
   Paradigmaváltás közepén élünk. Lassan sokak fejében változnak a gondolatok, ítéletek, Földünk, életünk sorsáról.
   Változás kell! A változáshoz egy dolog kell, hogy az ÉN megváltozzon. Ha változásokat akarsz, először változtass önmagadon!
   A megváltozott ÉN-nek a megváltozott ÉN-ek sokadalma hozhatja az új világot. Reményeim szerint ez a világ zöld-élhető-boldog lesz. Világunk ilyen méretű korrodálása, beszennyezése, besavanyodása nem következhetett volna be, ha a korunkban domináló szellemiség nem erre az útra terel bennünket.
   Minden a fejekben dől el! Lúgosíthatunk, méregteleníthetünk eredmény nélkül, ha életmódváltásunkat nem kíséri szellemiségünk, gondolkodásmódunk, világnézetünk alapvető átalakulása, átértékelése.
   A XXI. század elejére áthúzódott egy-két feladat, amit a XX. században kellett volna még megoldanunk. A materializmus rátelepedett életünkre, a tudomány, a vallás (igen, ez is), az orvoslás elérte határait. Nem tud tovább lépni, mindenkinek rá kell ébrednie, hogy az érzékelt világ még nem a valóság.
   Ahhoz, hogy új világban élhessünk, nagy tömegek fejében gondolati síkon ennek meg kell jelennie. A gondolat ha akarják, ha nem reklámperc/díj nélkül terjed. A közös gondolati mezőnek vagy mondhatnánk morfogenetikai mezőnek az anyag feletti dimenzióban van kiterjedése, ahonnan a dolgok erednek. A gondolat terjedése megállíthatatlan.

EZ A GONDOLAT FORRADALMA!!!

   A mai napig lelkileg megnyomorított, háborúba terelt, félelemben tartott őseink gondolata által teremtett rabszolga birodalomban élünk.
   Már nincs hová meghátrálnunk.
   Egy villanás alatt hullik szét a káprázat, globalizációs félistenek dőlnek saját kardjaikba! A hazugok kórusa egy pillanat alatt elnémult. Vége a vérszívók báljának, fény gyullad a horizonton! Megtisztult patakokban fürdőzhetünk, hiszen felszabadítottuk önmagunkat.
   Amikor megértjük az anyag fölötti rendező elvet, rájövünk az élet mozgatórugójára.
   Végre felfogjuk, hogy a lélek – a testbe zárva – betegség képében a zárka ajtaját döngeti. Képesek leszünk megérteni és gyógyítani a betegségeket. A placebo hatás nem más, mint a beteg bizalma a gyógyulásban és a gyógyítóban. A gyógyulásnak általában köze nincs az elfogyasztott kémiai szerekhez.
   Leomlanak a távolságot tartó vallások, amelyek éket vertek az ember és isteni lénye közé. Gondolataink képében újra lesznek csodák.
   Újra lesz teremtő képzelet, vége az anyag zsarnokságának, ostoba önhittségének. Az idea valóban az anyag fölé emel.
   A tudomány új dimenziókat nyitogathat, megvalósulhat az időutazás, teleportáció, hiszen az anyag csak átmeneti állapot és nem végső valóság.
   Végre rájövünk, hogy a test mellett a lelket is táplálni kell. A kisdednek fontosabb a mindennapi szeretet, mint az étel. Szeretet nélkül elpusztultak a csecsemők, amikor csak testüket táplálták. Szeretet nélkül mi is megfulladunk, csak agonizálunk egy életen át. Az igazi válaszokhoz transzcendentális gondolkodásmódra van szükség, ami egyébként távoli őseink alapértelmezett felfogásához tartozott. Az elsavasodás-besavanyodás kóros gondolataink anyagszintű vetületei. A fizikai lúgosítással megszabadulhatunk megkövült gondolkodásmódunk materializált béklyóitól.
   A megtisztult testben szépül a lélek.
   Hamvas Béla megszívlelendő gondolataival szeretném nyitni könyvünket:

„Az érzékelés még nem ismeret.
A nézés még nem látás.”
   Az érzéki tapasztalat csak annyi, hogy valaminek felszínes jelenségét pillanatnyilag megállapítom, egyéb semmi. Ha valaki a Nílust látja, csak látja, de még nem ismeri. Ahhoz, hogy valaki tudja is, hogy mi a Nílus, tudnia kell: ez a Nílus itt a Földön az égi Nílus mása. Az egész Föld az égi Föld mása, ahogy a földi ember az égi ember elliptikus duál mása.
   A dolgokat csak az ismeri, aki tudja, hogy az eredeti, a láthatatlan metafizikai világban van. Aki a dolgokat csak érzékeivel látja, csak a felszínüket érinti. Az archaikus ember analógiákban élte át a földrajzot éppen úgy, mint az anatómiát, a kozmológiát, a kémiát, a fizikát, a pszichológiáról nem is szólva. Az analógiás látás transzcendentális realizmus, amely az érzéki dolgok természetfölötti és tapasztalaton túli megfeleléseiben élt. A természet megértése „isteni” és nem emberi látásmódot kíván.
   Isteni látásmód: transzcendens látásmód, látni azt az elemet, melyből a világot származtatják, mely a méreteiben lenyűgöző, mélységeiben mérhetetlen kozmikus analógia alapján érthető meg.”
Ez a könyv több üzenetet hordoz, szeretném, ha meghallanád és élnél vele.

                    Szeretettel
                    Nekünk                    Jakab István
„Mohón lenyeljük a nekünk hízelgő hazugságokat, de csak kis kortyokban a keserű igazságot.”
Denis Diderot

Az emberiséget egy olyan férjhez hasonlíthatjuk, aki tudja, hogy a felesége hűtlen, de mégis kétségbeesetten győzködi magát, hogy ez nem igaz! Amikor a feleség hazajön, kérdőre vonja, hogy hol volt és kivel. A férj tudja az igazat, de kétségbeesve reménykedik, hogy a feleség magyarázata eléggé hihetőnek hangzik, hogy továbbra is áltathassa magát, hogy minden rendben van. Inkább hallana egy jó hazugságot, mint elfogadná a kényelmetlen igazságot. Ugyanígy a legtöbb ember nem akar szembenézni az összeesküvéssel és a kormányok korrupciójával, vagy megkérdezni, hogy az országok miért viselnek háborút védtelen polgárok ellen, beleértve a sajátjaikat is. Amikor a kormányok hazugságokkal, kifogásokkal igazolják groteszk teteiket, legtöbben hajlandók ezt elfogadni, mert azt akarják hinni, hogy a hazugságok igazak.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A lét és nem lét határán a Teremtőnek szüksége volt egy közegre, amelyen keresztül szervezni tudta az élő anyagot. Hosszú évezredek óta boncolják, kutatják, szabdalják az embert és keresik benne az éltetőt. Az életet sehol sem találják az emberben, mert az élet nem anyagszerű. Az ember kémiai sűrűségét tekintve nem sűrűbb, mint egy-két mokkáskanál só egy pohár vízben. A víz médium a Teremtő információ és az érzékelhető világ között.
 
 
 
 
 
 
 
 
 ’89-ben vettem először ingát a kezembe. Ekkor voltam 33 éves…
Mikor ezt a könyvet a kezetekbe adom, leszek 52…
Aki ismeri a számok nyelvét, tudja, hogy ez a dolgom…
Megpróbálom illő alázattal, legjobb megérzéseim szerint átadni a tudást, amelyet kaptam…
Kaptam Tőletek, barátaimtól, sorstársaimtól…
Ez a könyv 15 év munkájának esszenciája, javarészt barátaim munkásságát bemutatva.