Fókuszban a kókusz, az újra felfedezett természetes gyógyír


A kókuszvíz a leghatékonyabb lúgosító ital – A kókuszolaj a zsírölő zsír

   Bevezetésként e fejezet elé csak néhány gondolat, miért is szentelünk a fiatalodás és hosszú egészség oltárán sok-sok oldalt egyetlen növénynek.
   Olyan különleges csonthéjasról van itt szó, mely fontos szereplője kell, hogy legyen a mindennapi étrendünknek, még ha nem is a trópusokon élünk. Nélkülözhetetlen terápiát nyújt számos, igen elterjedt civilizációs betegségben minden mellékhatás nélkül, minden korosztály számára.
    A kókusz felbecsülhetetlen az immunrendszer védelmében, a cukorbetegségben szenvedőknek, bármilyen tisztító és egészségkúra esetén, a legtöbb gyomorbetegség terápiájában, a haj és bőrápolásban, az asztma, a rák, az allergiás betegségek kezelésében és megelőzésben.
 
   Bár a közhiedelemben a telített zsírok nem örvendenek a legnagyobb népszerűségnek, mégis érdemes megnézni és megérteni, miért is egészséges a kókuszzsír, miért fogyaszt és rákmegelőző, miért a legegészségesebb a főzéshez. Ez a közepes hosszúságú zsírsav közvetlenül felszívódik, nem terheli a májat, kevés epesav esetén is lebomlik. Így egyenletes vércukor szintet biztosít, ami a legfontosabb a cukorbetegség megelőzésénél. Egy igen különleges anyagot, a laurinsavat tartalmazza, amely csak az anyatejben (és a kombucha teában – a szerk.) fordul elő. Ez egy kiváló vírus és baktériumölő anyag, erősíti az immunrendszert. Mindezekkel együtt magas a rosttartalma, ami a vastagbél megfelelő működését segíti elő. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük mi is az a kókuszpálma!
A kókuszpálma

Egy kis szigeten álló kókuszpálma szép szimbóluma lehet egy álomnyaralásnak. A pálma csak trópusi klímán terem gyümölcsöt, de ültetik hidegebb területekre is parkokba, kertekbe, mint „hangulat teremtő” növényt.
A kókuszpálma (cocos nucifera) Ázsia legdélebbi részéről származik. Az óceán áramlatai és a modern betelepülők terjesztették el a világ összes trópusi vidékén. Külsejében nemes – akár 30 méter magasra megnő - és körülbelül 80 évig él. Egy megfelelő körülmények között élő kókuszpálma akár évi 150 diót is teremhet. Ez a faj a pálmák családjának gazdaságilag legfontosabb tagja. A legnagyobb kókusztermelő országok a Fülöp-szigetek, Indonézia, Brazília, India és Sri Lanka.
Gyökeréből gyógyszert készítenek vérhas ellen. A testápolásban is kiemelkedő szerephez jut. Megfgyelhetjük, hogy a kókusztermő vidékeken élő nők bőre sima, ránctalan, hajuk dús és fénylő. A kókuszzsír jót tesz a hajszálaknak, képes behatolni a haj szerkezetébe, némi rokonságot is mutat a proteinnel. Bársonyossá teszi és táplálja a bőrt, védi az erős napsugárzás ellen. Előszeretettel alkalmazzák test és hajápoló szerekben, masszírozó olajokban.
 
A legsokoldalúbban felhasználható fa

   Származási helyén a kókuszpálma az őslakosok számára az élet alapja: gyógyszer, egészséges étel és ital készül a gyümölcsből, rostok és háztartási felszerelések a héjból, kosarak és tetők a leveléből, a fája az egyetlen helyileg elérhető faanyag. A rügyeiből kipréselt nedvből édes szirupot, cukrot és szeszesitalt készítenek.
A csendes-óceáni szigetvilágban és a Fülöp-szigeteken az élet fájának hívják, Indiában pedig „kalpa vrisha”-nak, mely annyit jelent: minden, ami az élethez szükséges.

A kókuszdió

   A történelem során a kókuszdió volt az őslakosok egyik alapélelmiszere. A magbelet, vagy dióbelet kemény héj védi. Amikor a gyümölcs még nem teljesen érett, a magbél vizes és zselés anyag, könnyű emészthetősége miatt kedvelik. 100 éve, amikor a hidrogénezés technikájának elterjedésével a lehetővé vált, hogy növényi olajakból szilárd zsiradékot állítsanak elő, a kókusz lett az új termék, a margarin alapanyaga. A kókusz olaja jó és állandó minőségének valamint magas telített zsírsav tartalmának köszönhetően kiválóan megfelel erre a célra. Egészen a 1960-as évekig, amikor a szójabab népszerűsége megnőtt, a kókuszdió volt a világ vezető növényi olaj forrása.
   A trópusi vidékeken élő emberek általában nem aggódnak sokat az ételeik elkészítése miatt, mert mindig vannak friss hozzávalók a kertben, bokrokon, fákon, vagy beszerezhetők a helyi boltban, egész éven át. A gyümölcsöket csak időszakosan fogyasztják, a kókusz viszont egész évben érik.
   A jó kókuszdióterméshez sok napfényre van szükség. Évente több mint 3000 óra trópusi napsütés szükséges a megfelelő minőségű terméshez.
    Egyesek a pálmák gyümölcsét magnak, mások diónak hívják. Ez a könyv főleg a gyümölcs táplálkozás-egészségügyi oldalával foglalkozik, nem pedig a termesztésével, ebből adódóan diónak nevezzük a termést.
   A kókuszdió tulajdonképpen a pálmafa magja, ami meleg és nedves helyen kicsírázik. A kókuszdió öt–tizenkét termést tartalmazó fürtökben fejlődik a fán. A virágzástól számítva öt-hat hónapot vesz igénybe, hogy az édes kókuszvízzel és zselével teli kókuszok megjelenjenek. Ez a legjobb időszak arra, hogy frissítő és energiával teli italt nyerjünk belőlük. Hogy ezt megtapasztaljuk, el kell mennünk a trópusokra. Néhány területen megtalálható a kókusz zöld formában a héjától részben megfosztva és megformázva.
   Trópusi országokban a boltosok gyakran felvágják a puha, zöld kókuszt, hogy szívószállal meg lehessen inni. Úgy vágják ki a kókuszt, hogy az egyik darabot kanálnak használva a zselét is ki lehessen szedni belőle.
   A kókuszdió hat-hét hónap alatt eléri maximális méretét.
   Az érés második felében a víz/hús arány a majdnem teljesen vízről majdnem csak húsra változik. Az íz a hónapok elteltével az édes és ízletesről kesernyéssé változik. A héj folyamatosan erősödik.
   Tizenkét-tizennégy hónap kell ahhoz, hogy a kókusz teljesen megérjen. Amikor megérett, leesik a földre és a héj sokszor magától szétnyílik.
   A kókuszdióban ekkorra vastag, húsos fehér réteg keletkezik, és csak kis víz marad benne.
   Nem könnyű feladat kinyitni egy ilyen szőrös, kemény héjú termést. Az emberek különböző, érdekes ötlettel próbálkoznak. Hogy hozzájussanak a vízhez, egy lyukat fúrnak a héjon, de a hús elérése már nehézkesebb. Az egyszerű diótörő túl kicsi ehhez az „óriás dióhoz”, ezért sokan kalapácsot, szalagfűrészt, baltát, vagy bármilyen más, a házban, vagy a kertben elérhető eszközt kipróbálnak. A kókusz „prof módon” történő felnyitására még nem született általánosan elterjedt megoldás. Azonban még a legkeményebb diónak is van gyenge pontja. A kókusznak három „szeme” van, amelyek közül legalább egy puha, így egy hegyes eszköz, például egy csavarhúzó segítségével ki tudjuk szúrni és ezen keresztül ki tudjuk szívni a vizet.
Indiában úgy tartják, aki kókuszpálmát ültet, az egész életére gondoskodot a családjáról. Felhasználása ugyanis olyan sokrétű. Egy évben nemcsak egyszer virágzik, lehetőség van rá, hogy többféle módon és időpontban szüreteljenek róla a virágtól a dióig. Csúcsrügyeiből – ha kivágják – ínyenc saláta készíthető, egyébként ezt a részt nem szabad bántani, ha megsérül, elpusztul a fa. A virágszirmokat védő kócszerű anyagból szövetet készítenek. Ha a virágokat nem engedik kinyílni, édes könnyeket ontanak, ebből besűrítve barna cukor készülhet. Ha erjedni hagyják, sörhöz hasonló italt nyernek, további erjesztéssel pedig ecetesedik. A kókusz rostjaiból kötél készül, héjából művészeti tárgyak. Alig van olyan berendezési tárgy, amit ne lehetne elkészíteni belőle, a bútoroktól a csónakig. Házépítési anyag, vagy matrac, szőnyeg vagy hajókötél, minden jó minőségű. Világításnál pl. a lámpa alapanyaga, a kanóc és az olaj is kókuszból való. Főző és lámpaolaj is, hamuval keverve pedig szappanként használható.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyökeréből gyógyszert készítenek vérhas ellen. A testápolásban is kiemelkedő szerephez jut. Megfgyelhetjük, hogy a kókusztermő vidékeken élő nők bőre sima, ránctalan, hajuk dús és fénylő. A kókuszzsír jót tesz a hajszálaknak, képes behatolni a haj szerkezetébe, némi rokonságot is mutat a proteinnel. Bársonyossá teszi és táplálja a bőrt, védi az erős napsugárzás ellen. Előszere-tettel alkalmazzák test és hajápoló szerekben, masszírozó olajokban.
 
 
 
 
 
A kókuszzsírnak különleges tulajdonságai vannak. 24-25 C fokon olvad, ez is már kókuszolaj. Koleszterinmentes, egészségjavító hatású. Serkenti az anyagcserét, elősegíti a zsírégetést és gátolja a zsír lerakódását. Azonnali energiát ad, és elősegíti a fogyást. A kókuszzsír emésztéséhez nem szükséges lipáz enzim, ezért diétázók, gyomor, máj, epe, hasnyálmirigy betegségben vagy zsíremésztési zavarban szenvedők is használhatják. Laurinsav tartalma miatt erősíti az immunrendszert, amely az anyatejben is megtalálható. Mikrobák, gombák (pl. Candida), de infuenza-vírusok ellen is hat. Cukorbetegek diétájába jól beilleszthető és hasznos, mert fokozza az inzulintermelést és koordinálja a vércukor felhasználását. Tartalmaz magnéziumot, sok káliumot, cinket és vasat. Természetes E-vitamin tartalma is fontos a szervezetnek. Telítetlen zsírsavtartalma megakadályozza a szívbetegség kialakulását. Egy kókuszdióban annyi fehérje van, mint egy szelet bélszínben.

 A kókusz származása

   A kókuszpálmák a világ egyik fő élelmiszer ellátói. A többi ilyen mértékben használt élelmiszerrel összehasonlítva, a kókusz (még) nem génmanipulált, és nem kezelik vegyszerrel.
A kókuszpálmákat jó minőségű termőtalajba ültetik, ezért nagy mennyiségeket tudnak betakarítani. Azonban néhány területnek olyan kitűnő táptalaja van, ami nemcsak a növény növekedéséhez szükséges tápanyagban gazdag, hanem olyan nyomelemekben is, amelyek a gondos előállítást követően majd a késztermékben is megtalálhatóak lesznek.

Kókuszvíz vagy kókusztej?

A kókuszvizet gyakran kókusztejnek is nevezik. A kókuszvíz a kókuszban lévő lé. A kókusztejet a kókusz húsából nyerik. A legjobb kókuszvíz az éretlen zöld kókuszból nyerhető, amikor a hús még zselés állapotban van.
A nem trópusi országok többségében a zöld kókuszt nem ismerik, ahogy annak finom ízét sem.
A kókusztej nagyon könnyen emészthető, ezért csecsemők számára is kitűnő táplálék.
A zöld kókuszból származó víz intravénás alkalmazását egy szakértőkből álló csoport kutatta Indiában. Káliumban gazdag, így gyomorbélhurut és hasmenés esetén intravénás alkalmazásra ideális rehidratáló folyadék.
A fő ok, amiért a kókusz sok energiát jelent a szervezetnek, a fatalodást elősegítő (öregedést gátló) anyagok nagyfokú jelenléte: a lúgos ásványi anyagoké, a természetes egyensúlyban lévő kalciumé, magnéziumé, káliumé és nátriumé – a kókusz fehérjetartalma alacsony, viszont ez a fehérjéje azonnal felszívódik a szervezetben.

A kókusztej

A kókusztejet a kókusz húsából nyerik.
A kókusz húsát összezúzzák, és a folyadékot, a tejet kipréselik. A kókusztej sok ázsiai étel összetevője. A kókusztej 22-25% zsírt tartalmaz. Ezt nem mindig írják rá a csomagolásra.
A kókusztej alumíniumdobozban, papírdobozban és por formájában található meg a boltok polcain.
A minőség nagyon változó. Nem mindig a legfehérebb kókusztej a legjobb, mert sokszor fehérítő szereket használnak. Egy kis fekete folyadék, ami a héjból származik, normális. Gondos előállítás esetén kén alapú tartósítószerek, mint például az E224, általában nem szükségesek.
Ha kinyitunk egy doboz kókusztejet, jó illat és kellemes íz jelzi a megfelelő minőséget. A kókusztejet általában főzéshez használják, és a többi hozzávaló (só, ecet és fűszerek) nélkül nem túlságosan ízletes.

Kókuszkrém

A kókuszkrém a kókusztej kivonata. A tehéntej föléhez hasonlóan a kókusztej felszínén is hártya képződik.
A kókuszkrém a kókusztejhez hasonló kiszerelésben vásárolható meg. Az ázsiai konyha hasonlóan használja fel a kókuszkrémet, mint ahogy a nyugati a tejfölt, vagyis elsősorban csípős fűszerek „szelídítésére” és az étel ízletesebbé varázslására.

Kókuszzsír/kókuszolaj

Hogyha valaki trópusi országba utazik, és megismeri a kókuszolajat, ezt a kitűnő ételt és orvosságot, akkor valószínűleg venni is fog egy üveggel. Hidegebb éghajlatú országba átszállítva azt tapasztaljuk, hogy az olaj megszilárdul, és fel kell melegíteni ahhoz, hogy kiönthessük az üvegből.
A kókuszolaj és a kókuszzsír között valójában csak az olvadási hőmérsékletben van különbség, az olaj 24-25 Celsius fokon szilárdul meg.

Kókuszreszelék

Étvágycsökkentő hatása miatt nem meglepő, hogy népszerű csemege az olyan tinédzserek és felnőttek körében, akik odafgyelnek testsúlyukra.
Bizonyított, hogy jó a belek tisztítására, és a székrekedés, valamint a vastagbélrák megelőzésére.
Vegyszerek és tartósítószerek hozzáadása nélkül készül. Édességeket és desszerteket lehet belőle készíteni.

„A halál a vastagbélben lakozik!”
Hippokratész

Nem a modern orvostudomány felfedezése, hogy a súlyos betegségek és végül a halál a vastagbélben kezdődik. Korlátozza-e étkezését valamilyen ételallergia, emésztési probléma, érzékenység? Gondtalanul, örömmel fogyaszthatja kedvenc ételeit, vagy evés után kellemetlen tünetektől szenved?

A kókuszvíz táplálék és gyógyszer a csecsemőknek

A kókusz nagyon biztonságos étel, az anyatej után elsőként fogyasztható táplálék csecsemők számára.
A fejlődő országokban kókuszvízzel nevelik azokat a csecsemőket, akiket édesanyjuk nem képes szoptatni, vagy ahol egyszerűen csak sok gyerek van.
A zöld, éretlen kókuszdióban lévő víz és zselés anyag nagyon könnyen emészthető, és alacsony a rosttartalma. Banánnal keverve is kapják a csecsemők. Alkalmazzák a székrekedés, gyomorrontás és hányás kezelésére is, az aludttejet pedig gyomorpanaszokra. A kókuszvizet csecsemőtápszerrel is lehet keverni.
 
A kókuszvíz segít hasmenés esetén

A becslések szerint (ki tudna pontos adatot adni?) több százezer kisgyermek hal meg hasmenés miatt, főleg a harmadik világ országaiban. Egyetlen gyermek halála is túl sok lenne!
Jó időbe fog telni, amíg a megelőzés, a higiénikusabb környezet, az életszínvonal és a táplálkozás javulni fog.
Nem lesz többé kiszáradás okozta halál?
Tudjuk, hogy kényszerhelyzetekben egyes országokban kókuszvi-zet használtak vérszérum helyett.
A kókuszvizet sikeresen használták intravénásan is hasmenés és gastroenteritis esetében, ahol a komoly kiszáradás halálos fenyegetést jelentett.
Ezt sok, többek közt Indiából és Brazíliából származó tudományos tanulmány is alátámasztja.
Nem minden szívódik fel, amit megeszünk! Mit érnek a szervetlen kötésű táplálkozás-kiegészítők?
Gyakran félrevezető az ételek fehérje tartalmáról és más összetevő¬inek mennyiségéről szóló, reklámokban elhangzó adat és információ. Nem az számít, hogy az étel milyen mennyiségben tartalmaz valamely hasznos összetevőt, mint például vitaminokat és fehérjét, mivel ezt tartalmazhatja olyan formában is, amit a test nem tud felhasználni. Ugyanez az elv vonatkozik a táplálék-kiegeszítőkre is. Ki tudja, hogy mennyi szívódik fel a testünkben és mennyi megy egyenesen a WC-be? Ezért igazából senki sem tudhatja a hasznosítható tápanyag mennyiségét az adott termékben, habár a mennyiség fel van tüntetve.
A legjobb üveg pezsgő sem ér semmit, ha nem tudjuk kinyitni.
A kókusznak alacsony a fehérjetartalma, viszont fehérjéjének a minősége igen jó, ezért segíti az emésztést anélkül, hogy megterhelné.
Kálium – A kókusz káliumban gazdag, ami az elektrolitok szabályozása szempontjából hasznos. A káliumhiány okozhat szívrohamot és izomösszeomlást is.
Magnézium – A kókusz magnéziumban gazdag, ami elősegíti a B- és C-vitamin és bizonyos fehérjék felszívódását. Hiánya izom és szívproblémákat okozhat.

Energia

Manapság sok szó esik az energiáról, továbbá arról, hogy hogyan növelik bizonyos ételek és italok az energiánkat.
Ennek ellenére számos félreértéssel találkozhatunk az energiával kapcsolatosan. Amikor élelmiszert vásárolunk, elolvashatjuk a csomagoláson a tápértékre vonatkozó információkat. Ez az „összes” információt megadja, amit tudnunk kell, vagy inkább az összeset, amit a vállalatok a tudomásunkra akarnak hozni.
Az energiára vonatkozó adatokat általában a lista elején találhatjuk. Láthatjuk, hogy némely ételnek „nagyon magas energiatartalma” van, amelyet kJ – kilojules-ban adnak meg. De mennyi energiát ad ez nekünk a valóságban? Gyakran halljuk erősen túlsúlyos emberek panaszait, akik nagyon sok „energiát” esznek, még sincs energiájuk, fáradtak. Azt ugyanis elfelejtik, hogy ez az energia tornagyakorlatokkal ég el. Ami azt jelenti, hogy ha nem használjuk fel az ételben lévő „energiát”, ami csak kalória, akkor az hájat termel anélkül, hogy energikussá tenne – tehát inkább az ellenkezője történik, mint amit szeretnénk: letargikusak leszünk és rossz lesz a közérzetünk.

Az üdítő kókuszvíz

Igen, a kókuszvíz valóban üdítő ital. Ne felejtsük el, hogy rengeteg különféle üdítőital létezik! Az üdítőitalokat az alkoholmentes italok közé soroljuk, ami nem azt jelenti, hogy nem tartalmaznak alkoholt. Igen, furcsán hangzik, de (különböző szabályoktól és országoktól függően) az ital 0,5% alkoholtartalom alatt is üdítőnek minősül. Az üdítő italok legnagyobb része igen savas kémhatású. Ez könnyen belátható, ha csak a széndioxid tartalmat vesszük alapul. Ebből szénsav lesz, ami tovább savasítja a szervezetünkben sokszor amúgy is eltolódott egyensúlyt. Figyelembe vehetnénk mindezt és a lúgképző ételeket, italokat részesíthetnénk előnyben.
Jelenlegi ismereteink szerint a kókuszvíz a legjobb lúgképző és ezzel együtt az egyik legegészségesebb ital napjainkban
Az „üdítő italok”, amik rövidtávon talán rendelkeznek némi energiafokozó hatással (kofein tartalmuk következtében), de erőteljesen savasító hatásúak, emiatt károsak. A becslések szerint 32 pohár „erősen lúgos” (nem ionizált!) vizet kell meginni ahhoz, hogy hatástalanítson 1 pohár 2,5-ös pH értékű „barna” üdítőitalt! Ha a gyermeke üdítőt szeretne inni, kínáljon neki először 32 pohár csapvizet, hogy hatástalanítsa az üdítőt, amit inni kíván. Meglepődnék, ha újra kérne.
A kókuszvíz fogyasztása nemcsak azért ajánlatos, hogy megőrizzük egészségünket, állóképességünket és hogy jó eredményeket érjünk el a sportban, ideális ital betegség utáni lábadozás esetén is, főleg szív-és gyomoroperáció után.
 
Zsírölő zsír

Igen, zsír a fogyásért!

A modern élelmiszeripar által készített ételeknek a következőknek kell megfelelniük:

Jó külső megjelenés

Azoknak az ételeknek, amik természetesen készülnek mindennemű erőteljes vegyszerezés, permetezés nélkül, nem mindig tökéletes a külalakjuk. A feldolgozott étel külalakját könnyű vonzóvá tenni a csomagolás és a gyönyörű címkék segítségével.

Ízletesség

A mezőgazdaságban előállított élelmiszert a mennyiség alapján, és nem a tápérték szerint fizetik. Ha valami jó ízű, nem biztos, hogy tápanyagokban is gazdag.

Megfizethetőség

A tömegtermelés ezt lehetővé teszi. Termeljen a saját kertjében, és érezni fogja a különbséget.

Tartósság

Úgy tűnik, itt van a legnagyobb probléma. A feldolgozott ételnek tartósnak kell lennie. A tartósítás azt jelenti, hogy az ételben a természetes lebomlási folyamat leáll. Ha hőt és sugárzást használnak a tartósításhoz, akkor az érzékeny összetevők, például az emésztéshez szükséges enzimek elpusztulnak. Az étel nem tud megfelelően lebomlani, a test elraktározza azt.

A zsírsavak fajtái

A zsírsavakat kétféle módon osztályozhatjuk: telítettségük és szénláncuk hosszúsága alapján. Az első osztályozás alapján telített, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat határozunk meg, a molekulaméret alapján pedig rövid-, közepes-, és hosszúláncú zsírsavakról beszélhetünk. A telített zsírsav esetén a zsírsav molekula, amely szén, hidrogén és oxigén atomokból áll, annyi hidrogén atomot szállít, amennyit csak lehetséges. A telítetlen zsírsavak esetében számos hidrogén atom hiányzik a szénláncból. Ez teszi a telítetlen zsírokat érzékenyebbé a sérülésekre. Az egyszeresen telítetlen zsírsavaknak egy darab kettős kötése van, viszont a többszörösen telítetlen zsírsavak számos kettős kötéssel rendelkeznek a zsírsavláncban. Az Omega-3 és Omega-6 többszörösen telítetlen zsírsavak. Az esszenciális zsírsavak (EFA) mind többszörösen telítetlen zsírsavak.
Akár telítettek, akár telítetlenek, a zsírsavak mind tartalmaznak szénatomokat. A rövid láncú négy és hat közt, a közepes hat és tizenkettő, a hosszú láncú pedig tizennégy vagy annál is több szénatomot tartalmaz a szénláncban. A kókusz olaj 92%-ban telített zsírt tartalmaz, és leginkább közepes láncú zsírsavakból (MCFA) áll. Ez a fajta zsír – a közepes láncú telített zsírsav – különbözteti meg a kókuszolajat a többi fajtától. A kókusz igen fontos táplálkozásterápiai értéke ezen közepes láncú zsírsavakból adódik.
Ha a kókusz tényleg egészséges és segít a gyógyulásban, hogyan lehetséges, hogy majdnem mindenkitől azt halljuk, hogy a kókusz káros? Mert belénk ívódott az a tévhit, hogy az összes zsírsav ártalmas.
Még a zsírsavakkal foglalkozó szakemberek sem tudnak közös nevezőre jutni ebben a kérdésben. Mit tegyünk hát? Teljesen összezavarodunk, és inkább lemondunk arról, amit a kókuszolaj nyújtani tud nekünk?
 
A kókuszzsir, ami karcsúvá tesz?!

Végezze el saját kísérleteit, és tapasztalja meg, hogy a kókusz zsiradék fogyaszt, mivel lebontja a zsírt.
A zsír hízlal, igaz? Nem mindig. Ez a zsír fajtájától függ.
Viszont a hosszú láncú zsírsavak, amelyek általában a növényi olajokban találhatók, tárolják a zsírt. Ez az a hízlaló zsír, ami a köztudatban van.
 
A kókuszolajban lévő közepes láncú zsírsav serkenti a test anyagcseréjét

Mit tudunk az anyagcsere gyorsaságáról? Minél gyorsabb, annál több kalória ég el, ami súlycsökkenést eredményez. Erősen ajánlott a kókuszolaj használata azoknak, akik túlsúlyosak és lassú a pajzsmirigyműködésük, azaz pajzsmirigy elégtelenségtől szenvednek. Az ő anyagcseréjük annyira lassú, hogy akkor sem fogynak, ha diétáznak. Ugyanakkor mivel a kókusz olajban gazdag, a jóllakottság érzése hamarabb bekövetkezik. Éppen ezért elkerülhető a túlevés. Minél kevesebbet eszünk, annál kevesebb kalóriát viszünk be, és egyre több súlyt vesztünk. Ezt bizonyítják újra és újra a kókuszfogyasztó embereken és a kókuszolajjal táplált állatokon végzett epidemológiai tanul-mányok, ugyanakkor más növényi olajok (kukorica, repce, szója, sáfrány, napraforgó) fogyasztásánál ez a jelenség nem tapasztalható.
 
Méregtelenítés kókuszvízzel

A kókusz az egyik legjobb méregtelenítő szer!

A kókuszvíz olyan zsírsavat tartalmaz, amely képes kivonni a zsírszö-vetben elraktározódott higanyt. Ugyanakkor a kókuszvízben lévő kéntartalmú aminosavak megkötik a higanyt, és megállítják szétterjedését
a szervezetben. A sejtek nátrium-kálium anyagcseréjére gyakorolt pozitív hatásával képes megvalósítani az amalgám eltávolítását. A kókuszvíz segíti a sejtek tisztulását, méregteleníti az intracelluláris higanyt és megelőzi az idegsejtek közötti ingerület átvitelt csökkentő neuro-abiotrópiát.
 
„Kókuszdióhéjban” összefoglalva a kókusz a következő betegségek leküzdésében segít:

AIDS, allergiák, amalgámmérgezés, artéria problémák, ízületi gyulladás, bakteriális eredetű betegségek, operációk következtében visszamaradt vérrögök, hörghurut, rák, candida, cellulitisz, madárinfuenza, koleszterin problémák, vastagbélgyulladás, székrekedés, kiszáradás, depresszió, cukorbetegség, hasmenés, emésztési problémák, gyomorfekély, gonorrhoea, ínysorvadás, szívrendellenességek, hepatitisz, magas vérnyomás, hormonzavarok, emésztőszervi fertőzések, külső fertőzések, bélgyulladás, rovarcsípés, álmatlanság, vese rendellenességek, nemi vágy csökkenése, májrendellenességek, ideg gyengeség, fájdalom csillapítás, hasnyálmirigy gyengeség, paraziták, aranyér, kiütések, terhességi mérgezés, leégés, duzzanatok, galandféreg, pajzsmirigy problémák, fekélyek, magas savtartalmú vizelet, vírusos eredetű betegség, ráncok, gombás fertőzések.
 
A kókusz laurinsavban gazdag

A kókuszolaj 64%-ban tartalmaz közepes szénláncú zsírsavakat. Ezek többségét a legjótékonyabb hatású zsírsav – a laurinsav teszi ki. (Ez a kókuszolaj körülbelül 50%-a.) A laurinsav az anyatej egyik fontos összetevője. A trópusi olajok: a kókuszolaj, és a pálmaolaj a leggazdagabb laurinsav források.
A laurinsav testünkben egy monolaurin nevű monoglicerinné alakul át. A monolaurin bizonyítottan vírusölő, antibakteriális, antiprotozoa és gombaölő hatással rendelkezik
Amennyiben hasnyálmirigyünk nem termel elég lipázt, a zsírsav anyagcsere felborul. A laurinsav közepes hosszúságú zsírsav lévén epesav nélkül is felszívódik. Így kitűnő mindenfajta kezelés és diéta esetén, ahol zsíremésztési-, zsírfelszívódási zavar áll fenn.
Alkalmazhatjuk krónikus hasnyálmirigy gyulladás, májbetegségek, gyulladásos bélbetegségek, epebetegség, colitis ulcerosa és Crohn-betegség esetében is.
A monolaurin hatásos a lipid bevonatú vírusok, például a herpesz vírus, a hepatitisz C, a nemi úton terjedő herpesz, HIV/AIDS, infuenza, kanyaró, stb. ellen. Több mint 30 éven át a kutatók 300 lipidet és más anyagot teszteltek, erős mikrobaellenes hatást keresvén. Hosszú évek fárasztó kutatómunkáját követően megtalálták a megfelelően hatásos anyagot – a közepes hosszúságú telített zsírsavakat, amelyek a kókuszdióban/pálmában és az anyatejben találhatók. (A fenti tulajdonsága miatt tökéletes síkosító minden élethelyzetben.)
Herpeszvírus: a rejtőzködő vírus – A cytomegalovírus nevű herpesz vírussal a társadalmi-gazdasági tényezőktől függően az emberek 40-100%-a világszerte fertőzött világszerte. Sokan nem is tudnak fertőzöttségükről, amíg az immunrendszerük működése nem kerül veszélybe. A tünetek megjelenhetnek a terhesség során, ionsugárzás hatására, rákellenes kezeléseknél, szervátültetésnél (az immunrend-szerre gyakorolt gyengítő hatás miatt), és más vírusfertőzéseknél (pl. HIV). Röviden szólva, amikor az immunrendszer legyengül, megnő az esélye a herpeszvírus aktiválódásának.

Candida, ami túlszaporodhat a szervezetben

A Candida albicans normális körülmények között megtalálható a torokban, a belekben és a vaginában. Ez a gomba túlszaporodhat, ha a belekben lévő hasznos baktériumokat elpusztítják pl. az antibiotikumok. Az antibiotikumok a candidára nem hatnak, mivel ez egy gomba. A szteroidok (ide sorolhatjuk a fogamzásgátló tablettákat is), az immungyengítő terápiák, a krónikus legyengültséggel járó betegségek, a komoly alultápláltság, a cukorbetegség, a pajzsmirigy alulműködése, a nem megfelelő szájápolás és a B-vitamin hiánya mind előidézhetik a candida elszaporodását.
A candida túlszaporodását jelezheti pelenka kiütés, szájpenész, gyomor- és bélhurut, vaginális fertőzés, bőr-, köröm- és tüdőfertőzés. Ha nem kezelik, krónikussá válhat, az agyra, az agyhártyára, a szívre és a vesére is káros hatással lehet. Sok beteg tapasztal krónikus fáradtságot és depressziót.
Ha sikerül diagnosztizálni a candida fertőzést, általában gombaölő gyógyszereket javasolnak. Gyakoriak a visszaesések és a kezelési nehézségek. Sűrűn kell felülvizsgálatra járni. Néha elég nehéz diagnosztizálni.
Hogyan segíthet a szűz kókuszolaj a candida fékentartásában? A candida fertőzés leginkább a bélmikrofóra egyensúlyának felborulásából, vagy az immunrendszer rendellenességeiből fakad. A betegeknek probiotikumokat (hasznos baktériumokat) kell szedniük, hogy helyreállítsák az egyensúlyt, és kerülniük kell a cukorban gazdag ételeket, amelyek a candida táplálékául szolgálnak. A hasznos baktériumok viszont a magas rosttartalmú ételeket kedvelik, mint például a kókusz. A kókuszban lévő közepes hosszúságú zsírsavak csak azokat a gombákat és kórokozókat pusztítják el, melyek betegségeket okoznak a bélben. Ugyanakkor a kókusz összetevői csodálatos módon pótolják a hasznos bélbaktériumokat, amelyek segítenek egészségünk megőrzésében.
A kókuszolaj erősíti az immunrendszer működést, amely így hatékonyan ismeri fel és pusztítja el a kórokozó mikrobákat.

Kókuszolaj a bélpanaszokra

Bélrendszerünk együttműködik a hasznos baktériumokkal. Hasznosak, mivel segítenek az egészség fenntartásában és lassítják az öregedés folyamatát. A jó/hasznos/szimbiotikus baktériumok, mint pl. a laktobacillus, segítik az emésztés és a felszívódás folyamatát. Megelőzik a kártékony bélbaktériumok túlszaporodását, serkentik az immunrendszert, vitaminokat és proteint termelnek.

A rossz és kellemetlen baktériumok

A másik oldalon ott vannak a rossz/ártalmas/pathogenikus bélbaktériumok, amelyek mérgező anyagokat választanak ki, és olyan anyagokat, amelyek rákkeltőek és rothadást okoznak a bélben. Milyen hatással vannak a gazdaszervezetre? A korai öregedés mellett hosz-szan sorolhatnánk a káros hatásokat, például hasmenés, székrekedés, máj problémák, fertőzésekkel szembeni alacsony ellenállóképesség, autoimmun betegségek, rák, magas vérnyomás, stb. A tüneteket gyakran irritábilis bélszindrómaként (IBS), Crohn-betegségként vagy fekélyes vastagbélgyulladásként diagnosztizálják.

Egészséges vastagbél: az egészséges, hosszú élet titka

Tudjuk-e, hogy mennyire fontos fenntartani a bélfóra egyensúlyát a jó baktériumok segítségével? Ha az egyensúly a rossz baktériumok felé tolódik el, akkor károsodik a bélnyálkahártya, ami gyulladáshoz vezethet. Milyen következményei lehetnek ennek a pusztulásnak? Rossz tápanyag felszívódás, melynek következménye a szervezet legyengülése. Így bakteriális bélfertőzés, alkohol és ételallergia, mycotoxin felszaporodás, paraziták megjelenése, nehézfém-mérgezés, gyógyszeres kezelés és a kialakult élethelyzet okozta stressz jelenhet meg.
Van-e olyan tudományos vélemény, amely szerint az egészséges bélműködés a hosszú élet titka? Egy zseniális orosz tudós, dr. Mecsnyikof fedezte fel a fagocitákat (fehér vérsejtek, amelyek elpusztítják a kór-okozókat). 1910-ben a Pasteur Intézet igazgatója volt, 1908-ban megosztott orvosi Nobel-díjat kapott.
Ezzel felhívta a fgyelmet az immunrendszer fontosságára, melynek alapja a vastagbélben lakozik.
 
Az idő előtti öregedés oka

Prebiotikum, a probiotikumok tápanyagai

Tudatos táplálkozással, egészséges életmóddal, a stressz kerülésével és prebiotikumok fogyasztásával segíthetjük a bélfóra egyensúlyának kialakulását és megőrzését.
A prebiotikumok olyan nem emészhető élelmiszer összetevők, melyekre nem hatnak a gyomor és bélrendszer felső szakaszának emésztőenzimei, éppen ezért változatlan formában képesek eljutni a vastagbélbe, s ott serkenteni a jótékony hatású baktériumok sz-porodását, segítenek az egyensúly megteremtésében. Mindennapos fogyasztásuk azonban nemcsak a bélfóra helyreállításában, de az immunrendszer erősítésében is nagy segítséget jelent.
• Aloe vera gél
• Bab
• Borsó
• Póréhagyma
• Vöröshagyma
• Fokhagyma
• Articsóka
• Cikória

Prebiotikumok

A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek az emésztőenzimeknek ellenállnak és serkentik a bélfórában lévő hasznos baktériumok szaporodását. A leggyakrabban előforduló prebiotikumok az oligoszacharidok. Közülük is a legkiemelkedőbb hatásúak az inulin, laktulóz, fructo-oligoszacharida és a galacto-oligoszacharida. Ezek a vegyületek természetben a borsóban, babban, fokhagymában, hagymában, articsókában, csicsókában, cikóriában stb. találhatók meg.
A prebiotikumok kedvező hatása elsősorban a probiotikumok szaporodásának fokozásában van. Ezzel párhuzamosan gátolja a káros baktériumok megtapadását a bélben, valamint elősegíti egyes ásványi anyagok: kalcium, magnézium, cink, vas felszívódását.

A baktériumoknak is szükségük van táplálékra

A bélben lévő érzékeny mikrofóra egyensúlyának helyreállításával a kókuszolaj fontos szerepet játszik az öregedés késleltetésében és a gyulladásos bélbetegségek kezelésében.
A extra szűz kókuszolaj olyan hasznos étel, amely sokat tud segíteni a bélpanaszokkal küzdő betegeknek. Ne felejtsük el, hogy jelenleg a kezeletlen gyulladásos bélproblémákat elsősorban műtéti eltávolítással próbálják megoldani, ami sok betegnek nem túl vonzó lehetőség.

A táplálkozás szerepe a pajzsmirigy működés helyreállításában

   A kókuszdióban lévő MFCA-zsírok (közepesen hosszú szénláncú zsírsavak) különleges tulajdonsága, hogy a májban energiává alakulnak, nem zsírrá. A kókuszban lévő MFCA-zsírok könnyen emészthetők, jól felszívódnak, így azonnal felhasználható energiát szolgáltatnak, lökésszerűen beindítva az anyagcserét, ami viszont normális működésre készteti a pajzsmirigyet. Sok beteg megtapasztalta, hogy a pajzsmirigy alulműködés tünetei a kókuszdió olaj rendszeres fogyasztása következtében fokozatosan eltűntek. Néha még a kókuszolajjal végzett külsőleges bedörzsölés is a normális szintre emeli a testhőmérsékletet.

A betegség okát kezeljük, ne a tünetet!

A modern orvostudomány által alkalmazott három rákellenes kezelés: kemoterápia, sugárkezelés vagy sebészet. Ezzel a megközelítéssel próbáljuk megnevezni az okozót? Attól tartok nem. A kolumbiai közegészségügyi egyetem kimutatta, hogy a rákos megbetegedések 95%-nak okozója a rossz étrend és a környezet méreganyagai. Ebben az esetben tennünk kell valamit az étrendünk megváltoztatása és a káros anyagokkal való érintkezés elkerülése érdekében. A gyökerénél kell orvosolni a problémát. Másképpen továbbra is a rák marad a modern élet átka.

Hagyd, hogy a szervezeted harcoljon!

A környezet méreganyagai, a szabad gyökök felszabadításával rákot okozhatnak. Ezek a rendkívül reakcióképes oxigén fajták (ROS) a géneket a sejteken belül károsíthatják. Mivel a gének irányítják a sejtek növekedését, ezért a génhibás sejtek irányíthatatlan daganattá növekednek. Mindenfelé mérgek vesznek körül minket, így bármelyik nap megbetegedhetünk. Hogyhogy mégsem lesz mindenki rákos? Az immunrendszerünknek köszönhetjük, hogy megóv minket a ráktól. Az immun-sejtek egyik feladata a rákos sejtek elpusztítása. Amíg a szervezetünk fölényben van, az esélyünk a megbetegedésre minimális.
A rákot okozó oxidokat antioxidáns enzimekkel (glutation, szuperoxid diszmutáz, kataláz) és antioxidáns tápanyagokkal (A-, C-, E-vitaminok, favonoidok stb.) is el tudjuk fojtani. A fnomított élelmiszerek, többszörösen feldolgozott ételek, és a gyorsételek megfosztanak minket a szükséges antioxidáns vitaminoktól és nyersanyagoktól, és növelik a megbetegedés esélyét. Mindennapi táplálékunk a rákos megbetegedés felé billentheti, vagy épp ellenkezőleg, megóvhatja szervezetünk egyensúlyát.

Hol illik bele a kókusz a rákellenes étrendbe?

Mivel a kókusz telített és nagyon stabil, ezért antioxidánsként funk-cionál, a többszörösen telítetlen zsírsavakkal ellentétben a kókuszban megtalálható közepes szénláncú zsírsavak ellenállók a hővel szemben, így nehezen oxidálhatók.
Az oxidáció egy kémiai folyamat, amely során oxidok vagy szabad gyökök szabadulnak fel. A kókusz egy nyomelem, a szelén fontos forrása is, ami a szervezet hatékony antioxidáns enzimjének, a glutation peroxidáznak létrehozásában játszik fontos szerepet.
A glutation a májban alakul ki három különböző aminosavból: a glutaminsavból, a ciszteinből és a glicinből. A glutation testünk egyik legerősebb antioxidánsaként ismert, képes kisöpörni a szabadgyököket testünkből, és küzd azok károsító hatásai ellen. A tudósok egy csoportja szerint a test legerősebb gyógyító anyaga lehet a VCO kókusz olaj.
A kókusz immunrendszer erősítő hatóanyag, az egészséges immunrendszer gátat szab a rák növekedésének.
A kókusz erős vírusölő tulajdonsága csökkenti a valószínűségét a vírusos eredetű rák kialakulásának, mint a nasopharynx vagy a méhnyakrák. A kókusz magas rosttartalma csökkenti a béltartalom tranzit idejét, ezzel csökkentve a rák kialakulásának kockázatát a vas-tagbélben. Minél kevesebb időt vesz igénybe a béltartalom kiürülése, annál kevesebb az esélye, hogy a rákkeltő anyagok megkezdhetik a daganat kialakítását.
 
A kókusz jót tesz a szív egészségének

Várjunk csak! Hogy tehet jót a kókusz a szívnek, ha telített zsírokban gazdag? Nos, kezdjük ott, hogy nem minden telített zsír káros a szívnek. Az igazság az, hogy a hidrogénezett zsírok és a telítetlen zsírok az igazi bűnösök. Kimutatták, hogy a telítetlen zsírok tapadósabbá teszik a trombocitákat (vérlemezkéket), így elősegítik a véralvadást. Ennek a fordítottja igaz a kókuszolaj esetében. Megelőzi a vérlemezkék összetapadását.
Nem növeli a kókusz a vér koleszterinszintjét? Talán igen. Azonban van egy fontosabb tényező is, a teljes koleszterin és a HDL, vagyis jó koleszterin aránya. Ha ennek növekedése magas HDL koleszterinszintet mutat, akkor előnyös a növekedés, ami csökkenti a szív megbetegedéseinek kockázatát.
A kókuszevők esetében a jó koleszterin szint nő, míg a káros LDL koleszterinszint nem emelkedik, így az az évek előrehaladtával artériák rugalmassága megmarad.
Ellentétben más zsírokkal, a kókuszolajban lévő könnyen emészthető közepes láncú zsírsav azonnal a májba kerül, és pillanatok alatt energiává alakul át.

Főzzön kókuszolajjal az egészségért!

Úgy tűnik, hogy az olívaolaj, ez az egyszeresen telítetlen zsír a legnépszerűbb főzőolaj az egészségesen élők körében. De valóban az olívaolaj a főzőolajok királya? Nem igazán. Az olívaolaj kitűnő kísérő saláták tálalásakor. Ugyanakkor, mint bármelyik telítetlen zsír, ez is könnyen oxidálódhat, illetve károsíthatják a szabad gyökök. A kémiai felépítése (egy kétszeres kötés a szénláncban) miatt hő hatására köny-nyen sérülhet. A főzés során nem csak transzzsírokká, hanem más káros vegyületekké is átalakul.
Még rosszabb a helyzet az olyan növényekből származó olajok ese¬tében, mint a canola, a búza, a szója, a napraforgó vagy a pórsáfrány. Ezek a többszörösen telítetlen (több kettős kötés a szénláncban) zsírsavak még inkább károsodnak a főzés során, mint az olívaolaj. Nem lenne szabad főzésre használnunk ezeket az instabil, telítetlen olajokat, hiszen a transzzsírok és a szabad gyökök sok krónikus betegséget okozhatnak.
A kókuszolaj a legtelítettebb az összes, főzéshez használatos olaj közül, tehát ez marad a legstabilabb magas hőmérsékleten is, igen kicsi az esélye az ártalmas transzzsírok kialakulásának
Ellenálló a hővel szemben, nehezen oxidálható. Az oxidáció csak 198 Celsius fok fölött megy végbe. A kókusz olaj tehát a legegészségesebb főzőolaj, sokkal jobb, mint az olíva olaj. Mindenkinek ezt az olajat ajánljuk sütéshez, főzéshez!

Az öregedés = a savas hulladékok lerakódása

Ahogy a The Prolongation of Life című folyóiratban írta, Dr. Metchnikoff nézetei szerint „az ember természetes halálát nem az okozza, hogy a sejtek már nem képesek reprodukálódni, sokkal inkább a szervezetben lezajló önmérgezés. Az emberi vastagbél genetikai tulajdonságai és a civilizált emberek étkezési szokásai különösen kedveznek az önmérgezést kiváltó mikrobák szaporodásának”. Más szavakkal kifejezve a vastagbélben lévő kártékony baktériumok által okozott önmérgezés az egyik oka az idő előtti öregedésnek és halálnak.
Ha igaz az, hogy a korai öregség a szövetek önmérgezése miatt van, akkor egyértelmű, hogy azok a hatóanyagok, amelyek megakadályozzák a bél rothadását, egyidejűleg késleltetik az öregedést és a vele járó egészségügyi problémákat.
Nagyon lassan akarunk öregedni, idősebb korban is egészségesek szeretnénk maradni és békében átadni a helyet a következő generációnak, amikor eljön az ideje.
A mi fő problémánk nem élettartamunk kiterjesztése, hanem sokkal inkább életük minőségének javítása. Az elmúlt 50 év alatt az átlagos élettartam a nyugati országokban 10 évvel nőtt, ami 13%-ot jelent. Másrészről viszont néhány krónikus betegség, mint például az asztma és az allergia 100%-kal növekedett csupán az elmúlt 10 évben!
Az évek során szervezetünkben felhalmozódó savas szerves hulladék okozza a legtöbb egészségi problémánkat!
Az öregedés visszafordítása és az idős kori megbetegedések gyógyítása hosszú kezelést igényel. Mindenki szeretne egészséges maradni idős korában is. Számos terápiát, kezelést, diétát, gyakorlatot és más módszert alkalmazunk a hosszantartó élet érdekében, de én úgy gondolom, hogy merészebben kellene gondolkoznunk és az öregedés folyamatának visszafordítását kellene célul kitűznünk.
A savas hulladék lassú, de biztos felhalmozódásának visszafordítása megállítja az öregedést, mérsékli a hulladék képződését és fokozatosan csökkenti a tárolt savak mennyiségét – ez a visszafordított öregedés lassan, de biztosan felszámolja a „korhoz kötött” betegségek okozóit.
Egy anyag savasságát vagy lúgosságát a pH-val mérik egy 1-től 14-ig terjedő logaritmikus skálán. A szám a hidrogénion koncentráció logaritmusa.

Savasító vagy lúgosító hatású ételek

Az élelmiszereket savasságuk alapján kétféle módon is csoportosíthatjuk – lehetnek savas vagy lúgos ételek, illetve savasító vagy lúgosító hatású ételek.
Az étel savasságából az emberek gyakran rossz következtetéseket vonnak le. Például a lime (gyümölcs) 1,9-es pH-ja. Ugyanakkor ez a gyümölcs növeli a szervezet lúgosságát, tehát lúgosító hatása van. Ha valaki étellel akarja befolyásolni a szervezete pH-értékét, akkor nem az étel pH-értéke a fontos, hanem az, hogy hogyan reagál rá a szervezet.
Mi a különbség a kókuszolaj és a kókuszzsír között?

Ugyanarról a dologról beszélünk. Amíg a kókuszolaj folyékony halmazállapotra utal, addig a kókuszzsír szilárdra. A kókuszolaj készítése helyén, illetve kinyerésekor folyékony. A természetes kókuszolaj 24 ºC-on kezd megdermedni, tehát Európában nyár kivételével általában szilárd halmazállapotú. A hidrogénezet olajok esetén a 24 ºC-os fagyáspont feljebb tolódhat, vagyis az olaj már 25-26 ºC-on megszilárdulhat.
   A hidegen sajtolt kókuszolaj kellemes kókuszillatú és kissé kókusz ízű. Illat és aromája egyeseket a friss kókuszéra emlékezetet. Bőrünkre téve, hamar szívódik. A finomított kókuszolaj ezzel szemben szagtalan és íztelen, bőrünkön akár tíz perc múlva is olajos marad, nehezen szívódik fel. A fnomított kókuszolaj folyékony állapotban barnás színű, míg a hidegen sajtolt átlátszó, mint a tiszta víz.

A szárított kókuszhúsból készített reszelék ismert és közkedvelt. Általában süteményekhez, valamint reggeli müzlikhez használják. 6-10% fehérje, 64% zsír (a teljesen szárított esetén körülbelül 62,5%) és 15% rost található benne.

 
 
 
„Az vagy, amit megeszel” állítja egy régi mondás, de fogalmazhatnánk úgy is: az vagy, ahogy emésztesz.
Sok országban szokás jó étvágyat kívánni, amikor felszolgálják az ételt. Szeretek ilyenkor valami szokatlant mondani, és megfigyelni az emberek reakcióját, ezért amikor jó étvágyat kívánnak nekem, azt felelem: „Köszönöm, rendben van az étvágyam, Önnek pedig jó emésztést kívánok”. A legtöbb ember nem szeret arra gondolni, milyen változások történnek az ennivalóval, miközben keresztül megy testünkön, hogyan változik meg a szerkezetük az emésztés folyamata során. Ha úgy próbálunk meg kezelni egy betegséget, hogy a probléma okát nem szüntetjük meg, csak rövid életű sikerre számíthatunk. A beteg-ségek általában több okra is visszavezethetők. De kell-e félnünk a betegségektől, ha a bélflóránk kiegyensúlyozott, és a hasznos baktériumok fölényben vannak a károsakkal szemben? Bélflóránkban több mint 400 különböző baktériumfajta él. Ezek alkotják a „mikroflórát”, amik felnőt ember esetén mint-egy száz billió baktériumot, kb. 1-1,5 kg súlyt jelentenek. Ha ezeket a baktériumokat egy sor-ban egymás mellé fektetnénk, több mint kétszer körbeérnék a Földet. A mikroorganizmusoknak köszönhetjük a borokat, a sört, a sajtot, a joghurtot, a kefrt, a kombuchát, a savanyú káposz-tát. Ezek a jól ismert termékek nem léteznének a mikroorganizmusok munkája nélkül. A növények sem tudnának növekedni baktériumok nélkül.
Kókuszolaj energiává alakul és nem zsírpárnává! A sportolók elsőszámú energiaforrása
A kókuszolaj zsírsavjai szerkezetüket tekintve alapvetően különböznek a többi étkezési olaj zsírsavjaitól. Az étkezési olajak általában hosszú szénláncú zsírsavakból tevődnek össze. A hosszú szénláncú zsírsavak emésztése a szervezet számára bonyolult folyamat. A hosszú szénláncú zsírsavak a májból a véráramon keresztül áramolnak tovább, és lipoproteinek formájában tárolódnak a szervezetben. Ezek a kellemetlen zsírpárnáink alkotóelemei.
 
A kókuszolajat főként közepes szénláncú zsírsavak alkotják. Ezek a vékonybélből közvetlenül felszívódnak, így nem vesznek részt a zsíranyagcserében. Ehelyett közvetlenül felhasználódnak a harántcsíkolt izmokban (a mozgást végző vázizmok), így a hosszú szénláncú zsírsavakkal ellentétben nem rakódnak le zsírpárnaként. A szénhid-rátokhoz hasonlóan azonnali energiaforrásként szolgálnak. Fontos különbség azonban a szénhidrátokhoz képest, hogy a közepes szénláncú zsírsavak nem okoznak ugrásszerű emelkedést a vércukor szintjében. Így ez az energiaforrás akár cukorbetegek számára is teljesen biztonságos. A kókuszolaj ezért nagyszerű energiaforrás lehet a versenyszerűen sportolóknak is.
Zsírszegény zsír
A kókuszolaj további előnye, hogy grammonként kevesebb kalóriát tartalmaz a többi olajnál. Míg a szokványos étkezési olajak energiatartalma kb. 9 kcal/gramm, addig a kókuszolaj grammonként körülbelül 10%-kal kevesebb kalóriát tartalmaz. Így ha ételeink elkészítéséhez kókuszolajat használunk, eleve alacsonyabb lesz a kalóriabevitelünk.

A közepes szénláncú zsírsavak másik fogyást ösztönző tulajdonsága, hogy fokozzák a pajzsmirigyműködést, ezáltal gyorsítják az anyagcserét. Vagyis szervezetünk az energiát gyorsabban égeti el, ami szintén súlycsökkenést eredményez. A megemelkedett anyagcsereszint  következtében a közepes szénláncú zsírok fogyasztása következtében a test a hosszú szénláncú zsírokat is hatékonyabban égeti el. A kókuszolaj tehát táplálék-kiegészítőként fogyasztva már napi 1-2 kanál esetén is gyorsítja anyagcserénket – és ezáltal segíti a súlycsökkentést.
Hogy lehet, hogy a nyugatiak által „fejlődő országoknak” nevezett területeken, ahol emberek tartósítószer nélküli ételeket fogyasztanak, nem is igen hallottak a nyugatiak elhízással kapcsolatos civilizációs betegségeiről?
Hogy lehet, hogy azokban az országban, ahol az emberek sok kókuszzsírt fogyasztanak, nem híznak el, ugyanakkor a nyugati országok a címkék szerint „teljes tápértékű” élelmiszert fogyasztó lakossága túlsúlyos?

Telített zsírsavak: A zsírsavakban a szénatomok elektronjaikkal maximális számú hidrogén atomhoz kapcsolódnak, így az egymás mellet elhelyezkedő szénatomok között nem alakul ki kettős kötés.
Sokáig a telítet zsírsavakat okolták a szív- és érrendszeri megbetegedésekért. A tudomány mai állása szerint nyilvánvaló, hogy ez tévhit. Valójában a transz-zsírok a felelősek. Mi sem bizonyítja mindezt jobban, mint hogy a margarin és a növényi olajak bevezetése után ezen betegségek száma nem hogy csökkenni kezdet volna, hanem ugrásszerűen megnőtt.
 
 
 
 
 
 
 
Közepes szénláncú zsírsavak: A természetes zsírsavak általában páros számú szénatomokból tevődnek össze. A 14-24 atomból álló zsírsavakat hosszú szénláncú zsír-savaknak nevezik. A közepes szénláncú zsírsavak 8-12, a rövid szénláncúak pedig 2-6 szénatomot tartalmaznak. A zsírsavak hossza döntő fontosságú meghatározója, hogy a szervezet miként hasznosítja a zsírsavakat, illetve hogy azok milyen hatást gyakorolnak a szervezetre.
A közepes szénláncú zsírsavakat a kórházi gyógyászatban is alkalmazzák felszívódási zavarok, cisztikus fibrózis, epilepszia esetén, mivel ezek segítik a fehérje- és zsíranyagcserét, illetve az ásványi anyagok felszívódását, valamint kórházi tápszerekben súlyos égési sebeket elszenvedet betegeknél.
 
Transz-zsír: A transz-zsírokat az élelmiszeripar találta fel. „A könnyen romlandó telítetlen zsírsavak szerkezetét mester¬ségesen átalakítva, szilárdabb, stabilabb zsírokat – úgynevezett transz-zsírokat – hoztak létre. Ezek használatával a transz-zsírokkal készítet ételek (például péksütemények) szavatossági ideje is jelentősen hosszabb.
Ugyanezt persze elérhették volna a természetesen telítet trópusi olajokkal is, ám az lényegesen drágább lett volna, mint a helyben kémiailag módosítot telítetlen olajok. A gond az, hogy mivel a transz-zsírok szerkezeti változáson esnek át, nem rendelkeznek a természetes zsírsavakra jellemző tulajdonságokkal Ezért szervezetünk nem tudja őket hatékonyan feldolgozni. Olyan ez, mint dízel-olajat tankolni egy benzines autóba. A transz-zsírok megzavarják a normál sejtműködést. Ahelyet, hogy beépülnének a a sejtfalba, a szilárdabb transz-zsírok megzavarják a sejtfalon keresztül történő tápanyagáramlást. Mindenféle idegen és káros anyagot engednek a sejtbe áramolni, amelyek súlyos károkat okoznak sejtjeinkben. A transzzsírok idegrendszeri panaszokat, szívproblémákat, sejtosztódási diszfunkciót, érzékelési problémákat okozhatnak. Rombolják az értelmi stabilitást és a jó közérzetet. Vajon csakugyan ezt szeretné az ember, amikor éppen a „szívét védő” margarint vásárol?
   A transz-zsírok ezen kívül beavatkoznak az Omega 3 és Omega 6 esszenciális zsírsavakat komplexebb zsírsavakká alakító enzimek munkájába. Ezáltal a prostgalndin hormon termelődése is lejjebb esik. (Ez a hormon felelős a vérnyomás és a vér sűrűség egyensúlyban tartásáért.)
 
Sajnos transz-zsírokat tudtunkon kívül nap mint nap fogyasztunk. A legtipikusabb transz-zsír források a margarinok, amelyek átlagosan 35% transz-zsírt tartalmaznak. Ezért fnoman szólva ironikus, amikor Omega 3 és Omega 6 zsírsavakkal dúsított „szívbarát” margarinokról látunk hirdetéseket. A másik
legjelentősebb transz-zsír forrást a teljesen vagy részben hidrogenizált olajok jelentik. Ezek a leggyakoribb étkezési adalékanyagok is, amelyeket akarva-akaratlan más élelmi-szerek kísérőjeként fogyasz-tunk. A bolti és étermi ételeket is általában hidrogenizált olajokkal készítik. Nem jobbak a finomított növényi olajok sem, mivel az olaj kinyerésénél, illetve fnomításánál használt magas hőmérséklet is transzzsírt képez. Akkor is, ha az olajat nem hidrogenizálták. A konvencionális eljárással sajtolt növényi olajok átlagosan 15-19% transz-zsírt tartalmaznak. Csak a biz-tosan hidegen sajtolt olajak transz-zsír mentesek.
Hogyan tudom megkülönböztetni a fnomítot kókuszolajat a hidegen sajtolt, szűz kókuszolajtól?
A hidegen sajtolt kókuszolaj kellemes kókuszillatú és kissé kókusz ízű. Illata és aromája egyeseket a friss kókuszéra emlékeztet, bőrünkre téve hamar felszívódik. A fnomítot kókuszolaj ezzel szemben szagtalan és íztelen, bőrünkön akár 10 perc múlva is olajos marad, nehezen szívódik fel.
A finomított kókuszolaj folyékony állapotban sárgás-barnás színű, míg a hidegen sajtolt átlátszó, mint a tiszta víz.
Számos kókuszolajat kipróbáltam Afrikától Ázsiáig, melyek minősége eltérő volt. Egy thaiföldi gyártó avatot be az igazságba. Az igazi VCO – virgin coconut oil, szűz kókuszolaj 25 Celsius fok felett kezd el megolvadni. Bőrre kenve gyorsan felszívódik. A VCO-t hidegen sajtolják! A melegen sajtolt kókuszolaj már 20-21 Celsius fokon is folyékony, bőrfelületre kenve lassan szívódik fel, az illata meg sem közelíti a hidegen sajtoltét. Felszívódásához akár 15 perc is szükséges. Ezen idő alat bármihez nyúlunk, az olajos lesz. A melegen sajtolt olaj a másodlagosan kinyert kókuszolaj.
      Jakab István

A kókuszban lévő zsírsavak 50%-a laurinsav, amely egy olyan közepes láncú telített zsírsav, amelynek erőteljes anti-mikrobás tulajdonsága van.
A laurinsav az egyik legerőteljesebb közepes láncú triglicerid, ami a kókuszolajban található. Az emberi, vagy állati testben monolauránná alakul át, egy vírus-, baktérium- és protozoaölő monogliceriddé, amelyet az emberi és állati szervezet többek közt a HIV, a herpesz, az influenza, a patogenetikus baktériumok elpusztítására használ fel.
A laurinsav szintén nagy mennyiségben található az anyatej telített zsírjaiban. Ismeretes, hogy az anyatej alapvető immunológiai védelmet biztosít a kisgyermekek első életévében. Az anyatejen kívül a természet másik bőséges laurinsav-forrása a kókuszolaj, ugyanakkor meg szeretném jegyezni, hogy a kombuchában is magas a laurinsav mérték! (Erről bővebben a Kombucha, a csodálatos gomba című fejezetben olvashatnak.).
Igaz-e, hogy minél magasabb a hidegen sajtolt kókuszolaj laurinsav tartalma, annál jobb minőségű az olaj?
Nem igaz. A normál körülmények között, vegyszermentesen termesztet kókuszdiókból nyert kókuszolaj laurinsav tartalma általában 42-50% között mozog. Az ennél több laurinsavat tartalmazó olajoknál valószínűleg valamilyen trükköt alkalmaztak, hogy megtévesszék a vásárlókat; pl. hevítéssel csökkentették a többi természetes összetevő mennyiségét, ezáltal százalékosan megemelve a laurinsav szintjét. Ugyanakkor a többi fontos összetevő hiánya miat ez a fajta kezelt olaj nem olyan életani hatású, mint az eredeti. Vagyis előfordulhat, hogy egyes finomított kókuszolajak laurinsav tartalma magasabb a hidegen sajtolt kókuszolajénál. Kerülje az ilyen módon manipulált olajokat! Ragaszkodjon a VCO jelöléshez.

A többszörösen telítetlen növényi olajok kettős kötései rendkívül érzékenyek az oxidációra és a szabadgyök képzésre. A többszörösen telítetlen zsírok akkor oxidálódhatnak, ha oxigénnek, hőnek vagy fénynek (akár napfénynek, akár mesterséges fénynek) vannak kitéve. Ez azt jelenti, hogy már kinyerésüknél is tartalmazhatnak szabad-gyököket. Minél több finomításon ment keresztül egy olaj, annál nagyobb az esély arra, hogy oxidálódot. Ezért a legbiztonságosabb olajak a hidegen sajtolt olajak, mert ezek még tartalmazzák a növényben található természetes antioxidánsokat, amelyek természetüknél fogva gátolják az oxidációt. A többszörösen telítetlen zsírokban gazdag olajak tehát alkalmatlanok a hevítésre.
Ezekkel soha ne süssünk, vagy főzzünk! Tároljuk őket fénytől védet, hűvös helyen sötét üvegben, és fogyasszuk őket természetes állapotban. Sajnos sok helyen hallható, hogy a napraforgó- és oliva olaj egészséges alternatíva a főzésben. Minél hamarabb számol le Ön ezzel a tévhittel, annál többet tehet egészségéért.
A telítet zsírok hatalmas előnye a telítetlen zsírokkal szemben többek közöt az, hogy mivel nincs szénatomjaik közöt ketős kötés, nem hajlamosak az oxidációra, így szabadgyököt sem képeznek. A kókuszolaj tehát teljes biztonsággal hevíthető.
Mivel a kókuszolaj a legnagyobb mértékben telített zsírsavakat tartalmazó természetes olaj, ő áll legjobban ellen az oxidációnak, és a szabadgyökképződésnek, ezért sütésre a legalkalmasabb olaj a Földön.
 
A szívbarát margarin
Ha valaki a konyhában letenne a földre egy kis margarint, ahol egerek vannak, csodálkozva fogja tapasztalni, hogy azok nem nyúlnak hozzá, mert érzékelik, hogy az nem étel.
A koleszterinnel kapcsolatos általános tévismeretet a margarin gyárosok használták ki hatalmas piacok megteremtésére azzal, hogy a margarin sokkal egészségesebb, mint a vaj, mert az nem tartalmaz koleszterint.
Mindenek előtt is, a koleszterin nem egy ártalmas anyag, hanem az anyagcsere egyik pillére, amely nélkül emberi élet nem létezhet.
Másodszor, az ételben előforduló koleszterin nem tud a vérkeringésbe belekerülni, mert azt kizárólag a máj szabályozza. A máj a vérkoleszterint, ártalmas anyagok leküzdésére emeli fel, ha azok a szervezetbe kerülnek.
Az irónia ott van, hogy jóllehet a margarin nem tartalmaz koleszterint, de ha ez a szervezetbe kerül, a máj védekezésképpen fel fogja emelni a vér koleszterin tartalmát, tekintve, hogy a margarin egy ártalmas vegyi anyag.
Ahhoz, hogy a margarin mibenlétével tisztába kerüljünk, szükséges annak az előállításával megismerkedni.
A margarint a legolcsóbb olajból állítják elő, abból a szappanfőzéshez hasonlóan mindent kilúgozunk. Hátra marad egy természetellenes anyag, mely elveszítete az elektromos töltését, és Transfeti Acid néven ismeretes. Hogy megsűrűsödjön, és ne tudjon megromlani, félig hidrogénezik, majd különböző vegyi ízesítők és színesítők hozzáadásával a vajhoz hasonlóvá teszik. Így készül a margarin, ami végül is egy élelmiszernek álcázot vegyi termék.
A margarin négyféleképpen árt a szervezetnek:
1. Ahol az elektromos töl-tés nélküli margarin kerül a szervezetbe, ott leállítja az anyagcserét, és pangást okoz, így a legkülönbözőbb szervi problémák állhatnak elő. Ekkor a máj védekezésképpen felemeli a vér koleszterin tartalmát, hogy azzal a margarin káros hatását csökkentse.
2. Mivel a margarinnak nincs
elektromos töltése, ha az a
koszorúérbe kerül, azt az érfal visszalöki, mivel nem tudja felismerni és a margarinot helyben, le fog rakódni.
3. A margarin felborítja a
superhormonok egyensúlyát,
ennek következtében a Prostaglandin 2 és a Thromboxan 2 kerülnek túlsúlyba. Az előbbi érszűkületet, a másik pedig vércsomósodást fog előidézni, ami előrehaladott érelmeszesedés esetén szívinfarktust okozhat. A
margarin tehát nem annyira szívbarát, mint ahogy azt hirdetik.
Sőt, kimondottan káros és veszélyes!
4. Végül még a margarin kémiai rákokozó is lehet, ha az immunrendszer legyengül 70% alá.
Ezt Joanna Budwig Nobel díjas német biokémikus fedezte fel a múlt század végén.
Meglehetősen ironikus, hogy a margarint azzal hirdetik, hogy nem tartalmaz koleszterint, aminek még akkor sem lenne jelentősége, ha azzal a margarin telítve lenne. A máj viszont védekezésképpen fel fogja emelni a vér koleszterin-tartalmát, hogy a margarin káros hatásai ellen védekezzen. Felejtsük hát el a margarint, még ha az olcsóbb is, mint a vaj, és fogyasszunk vajat. Ezzel tartozunk az egészségüknek.
dr. Litsek Ákos, szalánki előadás
Étel Ca (mg) P (mg) Ca/P Lúgos/savas hatás
kókuszvíz 60 0,4 150 nagyon erős lúgosító hatás
Reteklevél 190 30 3,6 erős lúgosító hatás (3fölött)
répalevél 200 74 2,7 lúgosító hatás (2,99-2,00-ig)
tofu 160 86 1,9 gyenge lúgosító hatás
répa 47 60 0,78 gyenge savasító hatás
tojás 65 230 0,28 savasító hatás
napraforgómag 120 837837 0,14 erős savasító hatás

   Az egészségtudatos emberek évtizedek óta fgyelmeztetnek minket, hogy étrendünk túlságosan savas hatású és a modern betegségek a savas hatású ételek, például a cukor és a fnomliszt túlzott fogyasztásával vannak összefüggésben. Bevásárló listánk magyarázatul szolgál jó néhány civilizációs betegségre.
   Miből tudhatom, hogy egy étel savas vagy lúgos hatású?
   Azt, hogy egy étel savas vagy lúgos hatású, azt a kalcium/foszfor arány határozza meg.
   Vannak más tényezők is, amik a pH értéket befolyásolják, de a kutatók véleménye szerint ezek az esetek többségében elhanyagolhatóak.
   A kókuszvíz más lúgosító hatású elemekben is gazdag, mint a kálium és a magnézium, így ez az egyik, ha nem a legjobb lúgos hatású étel!

A kókuszkefír elkészítésének szokásos módja

Bélfóránk egészségének megőrzésére, illetve helyreállítására, igen jótékony hatásúak a kefrben élő mikroorganizmusok, főleg kókusszal kombinálva. Nézzük, hogyan készítsünk kefírt élő baktériumtenyészetből?

1. Öntsük át a doboz kefír tartalmát (a folyadékot és a baktériumtenyészetet) egy szűrőn.
2. Helyezzük a baktériumtenyészetet egy kókuszvízzel teli tiszta tálba. Kókusztej is megfelelő, ha 1:3 arányban vízzel hígítjuk, illetve 1:6 arányú hígításban a kókuszkrém is jó. Kókusztejport szintén lehet használni.
3. Takarjuk le a tálat és hagyjuk megszilárdulni vagy sűrűsödni. A folyamat 24-72 óráig is tarthat, ez a kókuszvíz, -tej, -krém arányától és a hőmérséklettől függ. A legideálisabb hőmérséklet a 28 Celsius fok. Az egyik, a trópusi Queenslandről származó recept a 6-24 óra között lévő erjesztési időt ajánlja. Minél tovább hagyjuk állni, annál fanyarabb lesz a kefír.
4. Öntsük a kefírt és a tenyészetet egy szűrőbe, és miután leszűrtük a kefírt egy edénybe, máris fogyasztható.
5. A szűrőben maradt tenyészetet hideg víz alatt mossuk tisztára. Tegyük bele friss tejbe, és folytassuk a második lépéstől.
A baktériumtenyészet a tej kazein tartalmának köszönhetően minden egyes leszűrés alkalmával szaporodni fog. Emiatt a kefír minden egyes alkalommal gyorsabban alakul ki, ez persze függ a hozzáadott tej mennyiségétől is.
A baktériumtenyészet egészen addig jól működik, amíg gondosan bánnak vele. Két héten keresztül lehet tejben pihentetni a hűtőszekrényben, illetve két évig fagyasztóban tárolhatjuk. Tartsuk tisztán az edényeket, de sterilizálni nem szükséges.
A legjobb erjesztési hőmérséklet 22-30 Celsius fok között van, de a hőmérséklet 18-40 Celsius fok közötti ingadozása is megfelelő.

Kefír az egészségért

Az egészséges bélfóra működése a kulcs a betegségek sikeres legyőzéséhez. Az antibiotikumok nem válogatják meg, hogy melyik baktérium mennyiségét csökkentik. Amikor antibiotikumokat szedünk, rövid ideig tartó gyógyulást észlelhetünk, hiszen az antibiotikumok megölik a nem kívánatos baktériumokat. Ugyanakkor megölik a számunkra szükséges baktériumokat is, és felborítják az egyensúlyt. A kiegyensúlyozatlan bélfóra káros hatással van a test immunrendszerére, és ezáltal még védtelenebbé válunk a betegségekkel szemben. Ezért aztán ismét antibiotikumot kell szednünk, és újra, és újra... Így ördögi kör alakul ki.
A kefr probiotikus táplálék, sok hasznos baktériummal, ami segít megőrizni az egyensúlyt a bélben és az immunrendszerben is.

Miben segítenek a hasznos baktériumok?

Allergia, izületi gyulladás, rák, bélműködési problémák, vastagbélgyulladás, köszvény, migrén, reuma, gyomorpanaszok esetén. Felépítik a test immunrendszerét és méregtelenítik azt, ezen túl kiemelkedően fontos szerepet játszanak a csecsemők egészséges emésztésének kialakulásában. Szabályozzák a kolesz¬terin szintet, és ezáltal megvédenek a szív és érrendszeri károsodástól.
Fokozzák a bélműködést. Néhány irodalom azt javasolja, hogy a székrekedés ellen csak 24 óráig erjesszük a kefírt, ettől úgy működik, mint egy enyhébb hashajtó. A 48 óráig erjesztett kefrnek kiegyensúlyozó hatása van a bélben.
Azok, akiknek bélrendszerében túlsúlyban van a candida, talán aggódnak a kefrben lévő élesztő miat. Tapasztalatok bizonyítják, hogy ezt a betegséget a bélfórában lévő egyensúly, és a szük¬séges baktériumok hiánya okozza. Az élesztő segít visszaállítani az egészséges bélfóra egyensúlyt, és harcol a candida túlszaporodása ellen.
A tejsav fokozza a tejtermékek emészthetőségét. Azok az emberek, akik egyébként nem tudják megemészteni a tejet, nyugodtan élvezhetik a kalciumban gazdag kefrt.
A kefír naponta fogyasztható, leginkább a reggeli étkezésnél ajánlott (önmagában, vagy édességként). Komoly betegség esetén legalább egy litert fogyasszunk belőle naponta. A keífr nemcsak gyógyszer, de egyben különleges táplálék is. Salátaöntetek és szószok helyett is használható. Jegyezzük meg: a 12 órás kefír enyhén hashajtó, a 36-48 órás pedig fogja a székletet. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a betegségeket és rendellenességeket, amikre mai tudásunk alapján a kefr jótékony hatással van.
 
 
   Idegi alapú panaszok esetén: 1 liter minden nap az étkezésekkor. Súlyos esetben életmentő lehet. Az alvászavarokat gyógyszeres kezelés nélkül elmulasztja. Az étvágy visszatér, a depresszió eltűnik.
Máj problémák esetén: 1 liter naponta. A beteg állapota javul minden gyógyszerhasználat nélkül.
Gyomorfekély: napi 1 liter a teljes gyógyulásig. A feljegyzések alapján a fekély kb. két hónap alatt elmúlik.
A vérsejtek bomlása esetén: napi 1 liter, súlyosabb esetben 2 liter.
Pattanás és ekcéma: fél liter naponta, ezen kívül dörzsöljük be az érintett területeket kefírrel. Hagyjuk a heget száradni, és ne érjünk hozzá. Másnap reggel tisztítsuk meg. Még a súlyos ekcéma is 4 nap alatt meggyógyul.
Meszesedés: napi fél liter. A legsúlyosabb szív-érelmeszesedést is tökéletesen elmulasztja.
Hólyaghurut: 1 liter naponta, amíg szükséges. Napi fél liter szabályozza a vérnyomást, és normalizálja a testsúlyt.
Magas vérnyomás: 1 liter naponta. 2 hónap után normalizálódik.
Epe problémák: Napi 1 liter kefr meggyógyítja. A tej és a tejszín ártalmas, és görcsöt okoz.
Vese: Napi 1 liter szigorú diéta mellett.
Hepatitisz: Napi 1 liter a 12 órás kefrből. Miután a gyomorműködés helyreállt, ugyanúgy napi 1 litert kell inni, de a 24 órás kefírből
 
Nyaralás?

A kókusz sokféle panasz kezelésére használható orvosság, pedig élelmiszerboltban megvásárolhatjuk, vagy ingyen gyűjthetjük trópusi szigetek pálmafái alatt.
Talán jobb lenne, ha a káros mellékhatásokkal rendelkező gyógyszerekre költött pénzünket egy trópusi nyaralásra fordítanánk. Élvezhetnénk a kókusz gyógyító hatását, miközben csodálatos emlékekkel gaz-dagodnánk, mellékhatásként pedig meghosszabbodna az életünk.

Kókusz a szépségért

A szappan volt az első kereskedelmi termék, amit ebből a növényből készítettek. A ráncok megelőzésére és a pattanások kezelésére használták az éretlen gyümölcs puha húsát.
Az egészséges embereknek gyönyörű bőrük van. A rossz emésztés bőrhibákat okozhat. Nők (és olykor férfak is) rengeteg pénzt költenek kozmetikai cikkekre, hogy bőrük rossz állapotát kezeljék. A kozmetikai cikkek használata azonban súlyosbíthatja a problémákat.

Mivel tápláljuk bőrünket? Biztonságos?

Amit nem tudunk megenni, miért kennénk a bőrünkre – a bőr tes¬tünk legnagyobb szerve, bizonyos fokig mindent elnyel, amivel kap¬csolatba lép.
Az alapozók és bőrápoló termékek készítéséhez több ezer kémiai alkotóelemet használnak. Kimutatták, hogy több kémiai vegyület és kozmetikai alkotóelem képes áthatolni a bőrön és belépni a testbe.
Előfordul például, hogy ösztrogén tartalmú kozmetikumokat hasz¬náló nők hormonális problémákat tapasztalnak, például a menstruációs ciklus zavarát.
A nátrium lauril-szulfát vagy a lauril tartalmú kozmetikumok, tisztítószerek eltávolítják a felesleges zsiradékot, de irritálhatják is az érzékeny bőrt.
Pattanások

Lett már kiütéses egy új alapozó használata után? Jelentek meg pattanások vagy más problémák a bőrén kozmetikumok használata után? Esetleg az ön által használt lemosók, hidratálók, alapozók, pirosítók vagy akár a napvédő krémek okozzák a pattanásokat?
Az adott bőrtípusnak nem megfelelő, például az adott bőrtípusnak túl „gazdag” kozmetikai szerek használata pattanások kialakulásához vezethet. Néhány kozmetikai cég tudatában van ennek a problémának és olyan alapanyagokat keresnek termékeikhez, amelyek nem okoznak mitesszereket. Azonban akár hat hónapot is igénybe vehet, mire a helytelen kozmetikai szerek használata megmutatkozik, így az összefüggés nem mindig észlelhető.

Allergia

Bizonyos összetevők irritáló hatásúak lehetnek, és allergiás tüneteket válthatnak ki. Fontos, hogy elolvassuk a kozmetikai cikkek címkéjét. Az alábbiakban megpróbálunk segítséget nyújtatni annak a megállapításában, hogy mely összetevők válthatnak ki allergiás reakciót. A legáltalánosabb allergiát kiváltó termékek valószínűleg a parfümök.
A kőszénkátrányból készült festék irritálhatja az érzékeny bőrt. A lanolint is gyakran említik a lehetséges allergiát okozó anyagok között. Tartósítószerek: parabén, propilén glikol, formaldehid, bórsav és imidazol-karbamid, hogy csak néhányat említsünk a leggyakrabban használt vegyszerek közül. A nátrium-lauril-szulfát és a lauril tartalmú tisztítószerek irritálóak lehetnek bármely bőrtípus számára.
 
 
A kókuszolaj külsőleg alkalmazva is rendkívül jótékony; használhatjuk arclemosóként, testápolóként, hajpakolásként, arckrémként, masszázs-olajként. Síkosítóként is nép-szerű, hiszen antibakteriális hatása miatt csökkenti a nemi úton terjedő fertőzés kockázatát. Hatékony ficamok, sérülések, rovarcsípések enyhítésére is. Sőt, könnye-dén elbánik a pattanásokkal is. Kitűnő védelmet nyújt UV sugarakkal szemben.
 
 
A kókuszolaj külső használa-tának jótékony hatásai:
(Juta Stepanovs ajánlásai sok évi kutatómunka alapján)
Minden alkalommal, amikor valami irritálja a bőrömet, kókuszolajat használok, és a viszketés elmúlik.
Használom arclemosóként, a bőr kiszáradása ellen hidratálóként. Időnként a kókuszolajat E-vitaminos krémmel keverem össze, és ezzel ápolom testem és kezeim, ez rendkívül hatékonynak bizonyult.
Végül, de nem utolsó sorban masszázs olajként is használom a bivalyszarvból készült Guasa masszírozómhoz az arcomon megjelenő ráncok eltüntetésére.
A száraz haj kezelésére egy evőkanál kókuszolajat teszek a samponomba. Ezzel a módszerrel nem kell külön kondicionálót használnom. Mikor a hajam már majdnem száraz, egy kis kókuszolajat dörzsölök a hajvégekbe a töredezettség elkerülése érdekében. Mióta a hajam kókuszolajjal kezelem, az állapota láthatóan javult.
Egy másik hatásos módja a száraz haj kezelésének, ha 3-4 evőkanál kókuszolajat dörzsölünk a fejbőrbe két órával hajmosás előt, és meleg törülközővel becsavarjuk.
A kókuszolaj megakadályozza a korai öregedést és a bőr ránco-sodását – tisztítja a problémás bőrt, megvédi a szabad gyököktől és az UV sugárzástól (a kókusz-olaj fényvédő faktora 2-3).
A kókuszolaj rendszeres használata még a régebbi nap okozta károsodásokra is jó hatással van. A leégést elkerülhetjük fényvédő szerek használata nélkül is, ha délelőt 10 és délután 3 óra közöti, különösen veszé-lyes UV sugárzás ellen sapká¬val, ruhával és napszemüveggel védekezünk. Mindenkinek a saját döntése, hogy hogyan védekezik a napsugárzás ellen.

Más összetevők is okozhatnak irritációt, például az alumínium, a bronz, a selyempor, a sellak, a nylon és a műselyem.
Az egészséges embereknek gyönyörű bőrük van.

Szintetikus anyagokkal táplálja bőrét?

Egyre több ember bőrén jelennek meg rendellenességek a modern életvitel és a stressz következtében. Felgyorsult életünkben nincs idő magunknak megtermelni az ételt és elkészíteni kozmetikumainkat. Szervezetünket folyamatosan mérgezzük vegyszerekkel és mesterséges pótanyagokkal, bőrünket pedig kozmetikai szerekkel fedjük. Nem csoda, hogy idő előtt öregszünk. A legtöbb kereskedelmi krém és arclemosó fnomított olajat tartalmaz, ami elősegíti a korai öregedést. Mindenkinek van választási lehetősége. Ha több időt szentelünk testünk és bőrünk élő, friss étellel való táplálásának, pénzt takarítunk meg, jót teszünk vele egészségünknek, bőrünknek és a környezetnek.
A bőr újra és újra ámulatba ejtő - ahogy változik percről percre, attól függően, hogy mit eszünk, milyenek az érzelmeink és hogyan képes regenerálódni.
A kókuszolaj egy csodaolaj, a szűsz kókuszolajat és ecetet használva még a régi pattanások okozta hegek és a pigmentfoltok is minimálisra csökkennek alig egy hónap alatt.

A kókusz egészét felhasználják a szépség érdekében

Az éretlen kókuszból származó víz hidratálja bőrünket.
A kókuszolaj segíti az emésztést és a szükséges tápanyag felszívódását, ami az egészséges bőr egyik feltétele.
A kókusz elősegíti a méregtelenítést és a mérgek kiürítését a szervezetből.
A kókusz héját természetes habkőként használják az elhalt bőrsejtek eltávolítására. A kókusz húsának barna részéből természetes lufát készítenek. Ezzel zuhanyozás vagy fürdő előtt átdörzsölik a bőrt, ami serkenti a vérkeringést és eltávolítja az elhalt sejteket. Az érett kókusz fehér húsával végigmasszírozzák a testet vagy az arcot, rajtahagyják 15 percig, majd lemossák.
A kókuszolaj antioxidáns és nagyszerű bőrpuhító és hidratáló.
Az antioxidánsok a bőr UV sugarak elleni védekezésében játszanak fontos szerepet. A kókuszolaj testhőmérsékleten elolvad, simítja és hidratálja a bőrt és a hajat, megőrizve természetes szépségüket. A kókuszolaj segít a bőr regenerálódásában és helyreállítja a savköpenyt, ami megvéd a fertőzésektől.
A kókuszolaj helyreállítja a bőr természetes pH egyensúlyát. A kókuszolajból származó zsírsav hasonlít a bőr által termelt faggyúhoz.
• Antioxidánsként működik, ami megvédi a bőrt.
• Segít a bőrszövet gyógyításában és javításában.
• Megakadályozza a korai öregedést és a bőr ráncosodását.
• Ideális olaj a száraz, érdes és ráncos bőrre.
• Gyógyítja a krónikus bőrbajokat, a pattanásokat, a bőrgyulladást, az ekcémát, a pikkelysömört és a korpásodást.
• A bőrproblémák kezelésére fontos a kókuszolaj belső alkalmazása is.
• Megelőzi a pusztító szabad gyökök képződését.
• Megelőzi az öregkori foltok és más bőrhibák kialakulását.
• Megvédi a bőrt az UV-sugárzás okozta károsodástól.
• Véd a gombás fertőzésektől, például a hüvelygombától, a lábgombától vagy övsömörtől.
• Kis molekuláinak köszönhetően a bőrön keresztül gyorsan felszívódik.
• Mélyre hatol a bőrbe és megerősíti az alsóbb szöveteket is.
• Megőrzi a bőr rugalmasságát és segít a bőr hajlékonyságának megőrzésében.
• Természetes bőrradírként a bőr felszínéről eltávolítja az elhalt sejteket.
• Simább, egyenletesebb bőrfelszínt eredményez.
• Felgyorsítja a gyógyulást kisebb sérülések, például égések, vágások, zúzódások és gyulladt izmok esetén.
• Sebgyógyító hatású, különösen hatásos a hegesedés megelőzésében.
• Bizonyos esetekben akár helyre is állíthatja a sérült vagy beteg bőrt.
• Kondicionálja a hajat, tartást és egészséges ragyogást kölcsönöz.
• Hüvely krémként használva megszünteti a gombás fertőzést.
• A szűz kókuszolaj nincs fnomítva, színtelenítve vagy szagtalanítva, színtiszta tápanyag a bőr és a haj számára.
Mindebből láthatjuk, hogy a természet olyan egészséges, bőrtápláló kozmetikumot, illetve gyógymódot kínál számunkra, amely mindenki számára hozzáférhető.
Vegyszer és tartósítószer-mentes, nem szennyezi a környezetet, mellékhatások nélkül alkalmazhatja idős és fatal egyaránt.

A kókusz különböző formában történő fogyasztását, a külső és belsőleg alkalmazott terápiáját jó szívvel javasoljuk mindenkinek. Az eredményt itt is a huzamosabb terápia és egészséges életszemlélet hozza meg mindenkinek!