Az ember, aki zöldeket beszél - Jakab István

 
 
Az életem egy végtelen zarándokút!
Ezen az úton soha nem érkezem meg sehova – ...
A végtelen utazás során mégis mindenüt othon vagyok...
Hiszen az út célja, az út maga.

Gondolatainkat megosztani másokkal ajándék, kitüntetés.

   Az életünk egy show műsor, egy végtelenített sorozat, ahol az epizódokban a koncepciónak megfelelően irányítanak érzelmileg-tudatilag.
   Mindig az a kérdés, hogy kinek a meséjében szerepelünk, mi a szerepünk a nagy mesemondó életében? Megérezni-megérteni a nagyobb összefüggéseket, ez a gondolkodás lényege.
   Másképp gondolkodó akkor leszel, amikor rájössz, hogy a mese nem rólad szól.
   Aki azt mondja, hogy megmenti a világot a szegénységtől, az a szegénység legközvetlenebb fenntartója.
   Az, aki papol az egészséges szép világról és eközben tudatosan mérgezi ételed-italod, környezeted.
   Ezek a mesemondók nem szeretnek bennünket igazán, vagy talán mégis?!
   Amíg lelkesen tapsolunk, békésen bégetünk, lehajtott fejjel adózunk. A jó birkapolgár minősítést kapjuk.
   Aztán jön az első kérdés. Minek is jöttem erre a világra?!
   Ha nem tetszik, ami itt folyik, hogy is lehetne ezen változtatni?
   Fel kéne állni a színpadra és elmondani:
   „Emberek, van más lehetőségünk is!”
   Ki a fene kíváncsi rá?! Le vele pont akkor beszél bele, amikor Alfredo elcsábítja a szobalányt?!
   Ez is igaz!! Senkit sem tudsz megváltoztatni.
   Akkor változtasd meg önmagad!
   Ez sem könnyű, valóban, csakhogy a sok másként gondolkodó egy idő múlva a gondolataik útján el kezdik a gondolatmezőt átformálni. Egyre szélesebb körben merül fel az igény a változásra.

   Ez a gondolat forradalma. Egyszer csak azt tapasztalod, hogy embertársad ugyanazt mondja, amit Te is gondolsz. Aztán remélhetőleg együtt is cselekedtek.

   A mesemondó birtokolja a médiát és a lelkeket. Ha a médiában megszólalsz véletlenül, elhallgattatnak vagy lejáratnak. Ott Alfrédó az úr!
   A saját gondolataid irányítását kell visszaszerezned, ami együtt jár azzal, hogy kezedbe veszed sorsod irányítását.
Ez a gondolkodó – másképp gondolkodó útja.
   Lassan húsz éve tudnak rólam, számos kérdést kapok időről-időre. Legjobb tudásomnak megfelelően adom a válaszokat, de ez a tudás még nem a teljes ismeret! A leggyakrabban feltett kérdésekre igyek¬szem most válaszolni lúgosítás–emberszennyezés–méregtelenítés témakörökben.
   A szeretetgyógyászat-gondolatgyógyászatról vallott nézeteim a hetedik fejezetben olvashatók
   Ha bekapcsoljuk a rádiót, kezünkbe veszünk egy könyvet a könyvesboltok polcairól, mindenhonnan az az információ árad felénk, hogy elsavasodott az emberiség.
Az elsavasodás az oka minden betegségünknek, rossz közérzetünknek, elhízásunk fő okaként jelenítették meg. Ez a probléma nem új keletű, miért csak most hallunk róla?

   2000-ben adtuk ki Magyarországon Harald W. Tietze: Fiatalodj, ne öregedj! című könyvét a lúgosításról. Nagyon sokan meghallották, nagyon sokan nem. (A könyv a 177. oldaltól olvasható – a szerk.)
   Az évtizedek óta tartó emberszennyezés nagyobb veszedelem az emberiség számára, mint az özönvíz. Az emberszennyezés belülről rombolja szét az emberiséget.
   A környezetszennyezés csak egy kis, látható része annak a borzalomnak, amit az ember magával művel. Mert amit lenyelünk, azt többé nem látjuk, azt hisszük, hogy azzal nincs is tovább dolgunk.
   A lúgosítás egy üzenet, amelyet vagy meghallunk, vagy nem. Sokan azt mondják, hogy „persze, megint egy úri huncutság”. Erre azt kell mondjam, hogy lúgosítani, méregteleníteni mindenáron kell, mert ennek hiányában az egész emberiség ki fog pusztulni. Ez jóval nagyobb veszedelem, mint az AIDS, a kokain vagy a marihuána, mert egy ideig teljes egészében tünetmentes, láthatatlan.
   Rombolja az életminőséget, a kollektív jó közérzetet, az emberiség általános egészségi állapotát.
Ma sláger lúgosítani. A szervezet sav-bázis egyensúlyának helyreállításával valóban azonnal helyreáll az egészség? A lúgosítás következtében automatikusan megszabadulunk a súlyfeleslegünktől?
   Ahhoz, hogy megértsük, miért kell szervezetünk természetes lúgosításához zöldeket fogyasztani, szeretnék egy kicsit a zöldekről „zöldeket” mesélni.
Mi emberek vagy az állatok hiába kezdenénk el ásványi anyagokban gazdag földet enni, az lenne az eredmény, hogy éhen halnánk. A földben lévő szervetlen ásványokat csak a növények képesek beépíteni testükbe a fotoszintézis révén, napsugár és víz segítségével. Ez egyedülálló képessége a növényvilágnak.
Mi emberek azzal a csodálatos képességgel rendelkezünk, hogy helyet tudunk változtatni, oda tudunk menni a sziklák tövébe, leszakítani egy marék friss füvet, vagy a gyümölcsfa ágáról letépni egy zamatos almát. Ez a mi kiváltságunk a növényekhez képest. A növények ugyanakkor sokkal jobban képesek a természetben található szervetlen kötésű anyagokat felvenni.
   A növények már bioaktív, biotranszformált formában hordozzák a szervezetünk számára szükséges ásványi anyagokat, vitaminokat, nyomelemeket, s hatóanyagokat. Ez jelenti azt a szerves kötésnek nevezett állapotot, ami az élő testben képes felszívódni és hasznosulni.
„Minden szerves anyagokkal kapcsolatos dolog olyan bölcs célszerűségre utal, amely valami felsőbbrendű értelemtől származik.”
Jöns Jacob Berzelius

Mi a különbség az intelligens és a vegyi lúgosítás között?
   Az intelligens lúgosítás alatt azt a módszert értjük, amikor a szerve-zetbe juttatott speciális, a természetben megtalálható zöld növények keverékével képesek vagyunk lúgosító raktárainkat feltölteni. Ezekhez a tartalékokhoz tud nyúlni a test, amikor savasító ételeket, gyógyszereket, stresszingert vagy bármilyen más savas hatást előidéző irritációt érzékel. A passzív kémiai lúgosítók sok esetben károsíthatják a gyomorsav „védőárkát”, ugyanakkor gyors tranzitidővel távoznak a szervezetből. Tehát addig fejtik ki hatásukat, amíg az emésztőrendszerben találhatóak. Az előbb említett puferhatást nem képesek erősíteni.

Mi a „zöldek zöldje?”
Azon kívül, hogy lúgosítanak, miért érdemes zöldeket fogyasztani?
A zöldek nemcsak lúgosítanak, hanem testünk természetes ásványi anyag-, vitamin-, nyomelem- és enzimkészleteit is pótolják. Ezért, aki a zöldek komplex tárházát rendszeresen fogyasztja, biztos lehet benne, hogy jelentősen hozzájárul teste sav-bázis egyensúlyának helyreállításához.
Milyen lúgosító zöldkeverék fogyasztása javasolt?
A lúgosító zöldkeverék 9, 13, vagy 25-féle lúgosító zöld esszenciáját tartalmazó por vagy kapszula. Ezt a port keverhetjük reggeli első italunkba (kb. 2 dl langyos, cukormentes teába, paradicsomlébe, feketeribizlilébe, Kombufavin 9 készítménnyel ízesített vízbe). A reggeli első lúgosító zöldkeverék lehet egy 5 grammos tasak, vagy 6-8 db kapszula is, természetesen a kapszulákat lenyeljük és nem keverjük bele az italunkba. Érdemes a felkeverést követően azonnal elfogyasztani zöld italunkat.
De mi a helyzet akkor, ha étkezési szokásainkat változatlanul hagyjuk?
   Egyrészt főleg savasító ételeket fogyasztunk, másrészt agyonfőzött, enzimmentes halott táplálékokat. Az étkezéseket követően fél órán belül érdemes elfogyasztani egy tasak lúgosító zöldkeveréket. Ilyenkor azonban nem szervezetünk hosszútávú sav-bázis egyensúlyát korrigáljuk, hanem pillanatnyi étkezési kihágásainkat próbáljuk egyensúlyba hozni. Az étkezést követő két óra múlva elfogyasztott lúgosító ital viszont már szervezetünk sav-bázis puferjait tölti. Testünk kémiai laborja leginkább éjjel aktív. Ilyenkor történnek a legnagyobb elvonások a lúgos puferek helyreállítása érdekében. Ha megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre a lúgosító anyagok, akkor hatékonyabban tudjuk őket pótolni. Reggel korábban, frissebben, energikusabban ébredünk.

Kell-e a sportolóknak és a kismamáknak lúgosítani?
   Az intenzív sportot űzőknek, akik a hétköznapokban együtt élnek, együtt táplálkoznak velünk, ugyanakkor versenynapokon, verseny szezonban nem mindennapi teljesítményeket kell nyújtaniuk. A sportolóknál a savasodás jelzései mindennaposak: izomfájdalom, izomláz, végtagok merevedése formájában jelentkeznek. Ha a sportoló nem fgyel oda sav-bázis egyensúlyára, annak következményei hamarosan visszaütnek. Nemcsak az életkor előre haladtával, hanem már a sportolás közben is.
   A sportolóknál általában nem jellemző az, hogy komolyabb zsírpárnákat képeznének, hiszen rendszeresen égetik azt. Óriási előny náluk az átlagos emberhez képest, hogy naponta intenzíven izzadnak. A bőr alatti zsírszövetekből, ahol a toxinokat és a savas lerakódásokat tárolja a szervezet, az izzadás folyamán rengeteg savasító anyagtól képesek megszabadulni. Egy japán mondás szerint: az az ember, aki minden nap legalább egyszer alaposan megizzad, az legalább száz évig fog élni.
A sportoló egy kicsit hasonlít a várandós kismamához. Az éjszaka folyamán testük rendezi energetikai rendszerét, feltölti raktárait, hogy lúgosító puferjaiba megfelelő mennyiségű anyagot szállítson. A máj ilyenkor rakja zsírszövetekbe a savas bomlástermékeket. Tehát látszólag éjszaka csak pihenünk, de óriási harmadik műszak folyik testünkben. Amikor a kismama a reggeli felébredést követően szédül, az azt jelenti, hogy vére savas irányba tolódott el, és amíg nem indul be rendesen a keringése, addig ezzel a savas vér pH-val kell számolnia.
 Itt csak egy-két tized eltérésről beszélhetünk, ha ez több lenne, akkor a kismama kómába esne és akár meg is halhatna.
   Ugyanez az eset fgyelhető meg a sportolóknál is: reggel fájnak legerősebben az izületek, izmok.

   Reggel vagyunk a leginkább depressziósak. Vagyis lúgosító pufer jaink nem tudták feltölteni testünket, tehát lúgosító anyagok hiányában kezdjük el a napot.
 
   Ha ezt most lefordítjuk a lúgosító zöldekre, akkor sportolóknak, kismamáknak reggel akár két 5 grammos tasakot javaslok feloldani esetleg frissen készített lúgos vízben, vagy frissen facsart zöldséglében. Sportolóknak is mindenféleképpen ajánlanám a lúgosító zöldek fogyasztását.
   A magnézium a sportolók legfontosabb ásványi anyaga, ez vezérli az összes alapvető életfunkciónkat, tehát feltétlenül fontos a folyamatos pótlása. A lúgosító zölden felül kimondottan javaslom a napi intenzívebb magnézium felvételt, minimum 500-1000 mg-ot és esetleg 2000-3000 mg C-vitamint. Ha esetleg túladagolás történne magnéziumból, az a vesén keresztül könnyen távozik vizelet formájában.
   Egyik este uszodába mentem és odalépett hozzám a kabinos nő, akit régóta ismerek és a következőt mesélte: „Képzeld, négy hónapja terhes vagyok és azt vártam, hogy ez a várandósság óriási boldogság lesz az életemben. Minden reggel rosszulléttel ébredek és rossz a kedvem. Nem egy csodálatos élményként élem meg, hanem egy óriási megterhelést érzek a testemben. Szerinted mi ez?”
   Szervezetünk elsavasodásának egyik leggyakrabban és legerősebben mutatkozó jele a rosszkedv, a negatív gondolatok, a lebiggyedt szájszél, a besavanyodás.
   Ahhoz, hogy Neked jókedved legyen, sokkal több lúgosító anyagot kellene fogyasztanod. Tudomásul kell venni, hogy a csecsemő minden esetben lúgosító raktárainkat fosztogatja.
De mi a helyzet az emberrel, aki táplálkozási szokásai, életmódja révén egyre savasabb közegben kényszerül élni?
   Ez a savas közeg módfelett kedvez a bennünk élő és elszaporodott gombáknak. A gombák élettevékenységüket befejezve lebomlanak olyan toxinokra, amelyeket mi soha, természetes úton nem vennénk a szervezetünkbe és ezeken élnek a mi „drága”, rosszhiszemű parazitáink.
   A toxinok, gombák, felhasználhatatlan ásványi anyagok a vérbe kerülve eljutnak testünk különböző részeibe. A máj erőfeletti munkával méregtelenít, de így is maradnak mérgek a szervezetben. A gombák élettevékenységének mellékterméke a metilalkohol. Úgy lehet májzsugorunk, hogy soha nem fogyasztottunk alkoholt.
 Hogyan tudunk méregteleníteni?

Zsírt égethetünk – mérgeket nem
   A szervezet egészséges működéséhez a feleslegessé vált, káros anyagokat ki kell választani, és el kell távolítani, vagyis méregteleníteni. Ezt a folyamatot „támogatni” lehet és kell olyan természetes anyagok fogyasztásával, amelyekhez kötődve a méreganyagok eltávolítása megtörténik a szervezetből. Ilyen természetes vegyület például a glükuron sav, amely a májban is termelődik, de egyes élelmiszerek – például a kombucha – hatékonyan támogatja a máj glükuron sav termelését.
   A másik jelentős vegyületcsoport a méregtelenítés szempontjából a huminsav és ennek származékai. Ez a vegyületcsoport a nehézfémek kiürítésében kap fontos szerepet, mivel olyan „nehézfémmágnesnek” tekinthető, amely megköti és ki is viszi a szervezetből a nehézfémeket.
   Fontos tudni, hogy az emberi zsírszövet nemcsak tartalék energiaforrás, hanem a káros anyagok – savas gyökök, nehézfémek – tárolóhelye is.

Milyen lenne az a világ, amit Ön megálmodik egy egészségesebb emberiségnek?

Természetesen zöld.
   Budapesten, ahol születtem, minden harmadik ház között volt egy grund, ahol minden délután fúk rugdosták a focit, a lányok ugróiskoláztak, bújócskáztak és a mozgás elemi része volt az életünknek. Nem volt olyan nap, amikor ne futkároztunk volna. Természetesen gyalog men-tünk az iskolába, gyalog jöttünk haza. Az egy sokkal emberibb élet volt.
   Milyen jó lenne, ha az egészség prevenciót valóban komolyan vennénk, ami az emberiség egészének érdekét szolgálja, míg a gyógyszerek eladása és a betegségipar az emberiség töredékének hasznát gyarapítja. Azoknak az embereknek adnék – Kínához hasonlóan – anyagi támogatást, akik egy évben egyszer sem mennek el orvoshoz: folyamatosan csökkenteném a tb. járulékukat. Azoknak, akik rendszeresen mozognak, tesznek egészségük fenntartásáért, évente egyszer részt vesznek szűrővizsgálaton, ingyen tornacipőket osztogatnék. A munkahelyeken betiltanám a dohányzást, viszont előírnék délelőtt és délután negyed-negyedóra kollektív mozgást, elsősorban az ülő munkát végzőknek, a sofőröket is beleértve. Minden kerületnek 10 ezer lakosonként állami támogatást biztosítanék egy sportpálya felépítésére, ahol lehetne focizni, futni, mozogni. Ma a ftness szalonokba, mozgást biztosító helyekre járni, komoly anyagi megterhelést jelent az embereknek. Összefoglalva alanyi jogon biztosítanám a mozgás lehetőségét mindenkinek.
Hogyan határozhatjuk meg mi magunk, hogy a táplálék, melyet a testünkbe juttatunk, valóban jó-e nekünk, vagy nem?
   Ez nagyon egyszerű. Végülis csupán két dolgot kell ellenőriznünk: meddig tart el a táplálék és milyen a szaga, ha elkezd romlani? Röviden: azok a táplálékok, melyek rövid ideig tartanak el és rossz szagúak, amikor a bomlás folyamata elkezdődik, nem jók nekünk. Azokkal a táplálékokkal, melyek eltartanak egy ideig és a bomlás elindulásakor viszonylag kellemes szagot bocsátanak ki, mely inkább az erjedésre mint a rothadásra, penészedésre emlékeztet, azaz a bomlási folyamatnál nem keletkezik rossz szag, azokkal a táplálékokkal csak nyerhetünk, ha szervezetünkbe kerülnek.
   Vegyük például a rizst: ha a műtrágyával termesztett rizst vízbe áztatjuk, rövid idő múlva nyálkássá válik. Röviddel ezután beszíneződik, bepenészedik, átható szaga van és visszataszító.
Tudjuk, hogy a betegeknek fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, de elgondolkozunk valaha is azon, hogy mit ettek előtte és első sorban mitől lettek betegek?
   Azt hiszem, lassan itt az ideje megérteni, hogy a táplálkozási szokások és a megbetegedések között kapcsolat van: a nagyüzemi gazdálkodás következtében megbetegedhetünk. Ebben az összefüggésben klasszikus példaként azokra az agrártermékekre szeretnék utalni, melyeket műtrágyákkal és hatalmas mennyiségű vegyszerekkel állítottak elő, és olyan állatokra, valamint halakra, melyeket antibiotikumokkal és sok más gyógyszerrel neveltek.
A természetben előforduló anyagok miért tudnak hatásosabbak lenni bármilyen mesterséges készítménynél?
   A szerves kötés kialakulásához úgynevezett transzporterekre (szállítókra) van szükség. Ilyen biológiai kapcsolatokkal, képességgel a zöldségek, a gyümölcsök, a tej, az olajos magvak, a gabonafélék rendelkeznek. A zöld növényekben lévő hatóanyagok csak akkor hasznosulnak a szervezetben, ha a tápanyagok, vitaminok, biofavonoidok, enzimek, makro-, mikro-, és nyomelemek megfelelő arányban és minőségben állnak rendelkezésre. Ezek együttes hatása pedig megsokszorozódik. Így már érthető, hogy a természetben előforduló élő táplálékok miért tudnak hatásosabbak lenni bármilyen mesterséges készítménynél.

A lúgos ételek fékezik-e a candida szervezeten belüli szaporodását?
   A lúgos ételek fékezik a candida szervezeten belüli szaporodását, azonban önmagában nem alkalmasak a candida gomba kipusztítására. Erre a zöldárpa bizonyult leghatékonyabbnak a szervezet savbázis egyensúlyának fenntartása szempontjából. Immunrendszerünk erősségében nagy szerepe van a vitaminoknak, a vitaminok biztosítják az enzimek aktivitását, számos betegség megelőzésében, leküzdésében nélkülözhetetlenek. Fontos, hogy természetes forrásból származó vitaminokat szedjünk. A zöldségek ilyen vitaminforrások. A zöldárpát jól használhatjuk mindennapos táplálék-kiegészítőnek, a lúgosító zöldkeverékek nélkülözhetetlen összetevője.
Lúgosítás mindenáron, az egészség megőrzéséről címmel olvastam egy írását. Nem billenhetünk át a ló túl oldalára, hogy annyira sok lúgosító élelmiszert fogyasztunk, hogy az már káros szervezetünknek. Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen tapasztalat?
   Válasszuk szét a lúgosító és a lúgosság fogalmát. Ha kémiai lúgo-sítókat veszünk alapul, akkor a lúgok mérgek is lehetnek. Lásd, nagyanyáink korában a szerelmes házi cselédek lúgot ittak, hogy életüknek véget vessenek. Ha hidrogén-peroxidot csepegtetünk egy pohár tiszta vízbe, annak lúgos lesz a kémhatása, de attól nem biztos, hogy az egészségünknek jót teszünk vele.
   A lúgosító tápanyagok alatt azokat értjük, amelyek elfogyasztását követően a szervezetünk sav-bázis egyensúlyát lúgos irányba képesek eltolni. Ez sok esetben akár savanyú ízű italok, mint például a citromlé vagy a kombucha, de ugyanakkor a szervezetre gyakorolt hatásuk lúgos. A lúgosító növények nagyon komplex összetételűek. Tehát ezekben egyértelműen vannak savasító anyagok is, csak a megfelelő arányban, illetve a lúgosítók nagyobb arányban vesznek részt, mint más zöldségeknél vagy gyümölcsöknél. Vagyis rendszeres lúgosító zöldek fogyasztásával nem hiszem, hogy a sav-bázis egyensúly felborulhatna a lúgos irányba.
Mitől lúgos a víz és hogyan fejti ki hatását?
   Csak a frissen készített lúgos víz a hatásos, mivel a redukciós ORP potenciál, amelynek antioxidáns hatása van, elmúlik bizo-nyos idővel, illetve a benne lévő lúgosító ásványok is újból rendeződnek és már nem hatásosak élettanilag.
Az ásványvizekben lévő lúgosító ásványokkal lehet-e szervezetünket lúgosítani?
Erre a kérdésre Prof. dr. Török Szilveszter a témában írt gondolataival szeretnék reagálni.
   „Az élet vízben keletkezett és vízben zajlik. Porhüvelyünk 70-80%-a víz.
   Az ember környezetkárosító tevékenysége „életveszélyessé” tette környezetünk elemeit, a levegőt, a vízkészleteket, a földet. A világ egyik legnagyobb gondjává vált az emberiség ivóvizének biztosítása.
   A talaj vízszűrő és víztisztító képessége gyorsuló ütemben romlik. Egyes szakértők szerint több száz méter helyett 1-2 km mélységből is nehéz lesz tiszta, egészséges ivóvizet felhozni. A felmelegedés miatt eltűnnek a hófödte hegycsúcsok (a gleccserek) és a jégkészletek is.
 
 
  
Ma a szabványos, vezetékes ivóvíz szűréssel, kémiai és fizikai kezelésekkel készül. A sivatagi országokban desztillálással állítják elő a lakosság ivóvíz-szükségletének jelentős hányadát.
   A hálózati ivóvízben és a kutakból nyert vizekben előforduló szervetlen sók (hidrokarbonátok, karbonátok, szulfátok, kloridok stb.) feladata nem az, hogy a szervezetünket ásványi anyagokkal (makro-, mikro-, és nyomelemekkel) lássák el. A vízben fellelhető szervetlen sók ugyanis nem képesek elforgatni a polarizált fény síkját. Ezen tulajdonságok nélkül nem tudnak behatolni (vagy legfeljebb csekély mértékben) a sejthártyákba, ezért a sejthártyán kívül megnövekszik az ozmotikus nyomás, a sejten belül pedig csökken a nyomás és így ott vízhiány lép fel. Számos betegség léphet fel a sejtegyensúly zavara miatt.
   Az egészséges, tiszta ivóvíz az egyetlen folyadék, amit az ember tartósan megihatna.
   Az egészséges, tiszta víz a legfontosabb forrása az ember egészségének. Nincs belőle annyi, hogy vezetéken keresztül elpa-zaroljuk. Szigorúan külön kell választani az ivóvizet a háztartási és az ipari vizektől. A tiszta, egészséges ivóvíz otthoni forrása hosszabb távon a legolcsóbb megoldás. A beruházás mindenkinek megéri!
   Csak a tiszta, egészséges és strukturált ivóvíz fogyasztása révén érhető el a legjelentősebb javulás a népegészségügyben, akár százmilliárdos megtakarítások várhatók az egészségügyi ráfordítások területén.
   A kétkedőknek végül azt üzenem, hogy hasonlítsák össze az ásványvizek szervetlen ásványianyag-tartalmát és az élelmiszerek szerves kötésű ásványianyag-tartalmát szervezetünk napi szükségleteivel. Ebből kiderül, hogy az ásványvíz a szükséges ásványi anyagok legfeljebb egytizedét tartalmazzák, a többi az ételeinkből származik, és ráadásul könnyen emészthető szerves kötésű formában.”
prof. dr. Török Szilveszter
„Mondhatnánk úgy is, hogy a legjobb üveg pezsgő sem ér semmit, ha nem tudjuk kinyitni. Nem minden szívódik fel, amit megeszünk,
megiszunk”.
Harald W. Tietze

Testünk sav-bázis egyensúlya szempontjából a táplálkozáson kívül még milyen befolyásoló tényezők léteznek?
   A táplálkozás valóban az egyik (talán a legfontosabb) kiváltó oka az elsavasodásnak. A nem megfelelő légzés, mozgáshiány, a negatív gondolkodás hasonlóképpen savasít. Hiszen a kielégítő légzés, a szén-dioxid kibocsátásával a vér lúgosító puferjeit szabályozza. Mozgással, amely intenzív verejtékezéssel jár, képesek vagyunk savaktól, toxinoktól megszabadulni. Heti rendszerességgel szaunázzunk, melynek segítségével alaposan megizzadunk. Ha másképp nem, akkor igyunk egy kis hársfateát, bodzateát estére és éjjel képesek leszünk kiizzadni a mérgeinket.
 
   Következő és számomra talán ez a legfontosabb, a mentális savasodás-lúgosodás, mentális szabadgyök és antioxidánsok kérdése.
   A gondolkodás, az ember közérzete, hitrendszere a legerősebben befolyásoló lúgosító vagy savasító tényező. Hatással van arra, hogy akár 100 éves korunkban is életvidámak, boldogok vagyunk, vagy húsz éves korunkban besavanyodottak, keserűek, boldogtalanok. A dolgok soha nem fognak megváltozni, mindig a hozzáállásunkon kell változtatni. Tehát a savasodás-lúgosítás elsősorban mentális kérdés, de fgyelembe kell venni, hogy gondolatainkat testünk közérzete is irányítja, tehát egy lúgosabb közegben sokkal pozitívabbak gondolataink, jobb az életérzésünk, mint egy besavanyodott közegben. Sokkal előbb találnak meg bennünket a besavanyító gondolataink is. Gondoljunk azokra, akik böjtölés során megismerték azt a csodát, amikor tiszta a testük és ezáltal mennyire másképp látják a világot, mennyire másképp gondolkodnak. Az összes negatív gondolatainknak van anyagi szintű lenyomata emésztőrendszerünkben. Ezeket addig őrizgetjük ott, amíg gondolati szinten nem vagyunk képesek ezektől megszabadulni. Ezt az egyszerű igazságot vagy felfogjuk, vagy élünk és vonszoljuk hátunkon életünk során az összes negatív gondolatot, ami aztán besavanyít és végül megbetegít. (Erről részletesebben a Gondolatgyógyászat című fejezetben olvashatnak. – a szerk.)
Savaska-lúgoska. Ezt a fogalmat az Ön cikkeiből ismerem. Ehhez társul két embléma: egy mosolygós zöld gömböcske és egy lebigy-gyesztett szájú sárga gömböcske.
Hogyan kell ezt értelmezni? Ha egészségesen étkezünk, akkor mosolygó lúgoskák leszünk, ha pedig egészségtelenül, akkor besavanyodott savaskák?

   A kérdést megfordítanám. Ha pozitívan és egészségesen gondolko-dunk, akkor eleve „lúgoskák” vagyunk, és ha negatívan szemléljük a világot és gondolkodásunkban besavanyodunk, akkor valóban „savaskák” leszünk. A besavanyodott ember mennyire kívánja a savasító ételeket, illetve az egészséges ember mennyire kívánja a lúgosító zöldségeket, gyümölcsöket, ezt ki-ki a saját tapasztalata alapján döntse el.
   A mentális lúgosítás ugyanolyan eszköze ennek az egészségbefektető programnak, mint maga az étkezés. Az embert holisztikus módon, test-lélek-szellem hármas egységében szemlélve alapvetően fontos, hogy anyagi szinten tegyünk rendet. A testben, ahol az ego az úr, a harmóniát teremtő gondolatokkal lehet rendet tenni. Kevés boldog ember van. A boldogság lúgosít, az elégedetlenség savasít. Mindig mástól várjuk a boldogságunkat, a boldogulásunkat, de rá kell jönnünk, hogy csak az képes az igazán teljes életre, aki önmagában találja meg a boldogság forrását. Természetesen jó, ha vannak társaink, de ne függjünk tőlük. Jó, ha vannak anyagi javaink, de ne úgy használjuk, őket, mint külső személyazonosságot.
 
   Régóta hangoztatjuk, hogy az arany csillogása nem helyettesíti a szellem fényességét.
   A test a lélek színpada, tehát ami a lelkünkben lejátszódik, az a testünkben manifesztálódik. Testünk gondolataink tükörképe. A lebigygyesztett száj, nem csak a test fzikai elsavasodását, hanem a lélek besavanyodását is jelenti. Az első lépés az, hogy megfordítsuk ezt a folyamatot. Teljesen mindegy, hogy reggel ki néz velünk szembe a tükörben, azt az embert mosolyogva és boldogan vállaljuk fel, mert nem véletlenül kaptuk ezt a testet, ezt az arcot. Az a feladatunk, hogy elfogadjuk. Ez mentális lúgosításunk első komoly nagy lépcsője. Természetesen nem mindegy, hogy a testünkből milyen rezgések, kémiai reakciók érkeznek, amelyek komoly hatással vannak a mentális közérzetünkre is.

 Savaska lugoska
Mi is a böjt?
A böjt valaminek a hiánya vagy egy tisztító kúra?
   Tulajdonképpen a böjt fogalma alatt leszűkítve azt értjük, hogy egy napig, négy napig, egy hétig, két hétig nem eszünk. De ha megnézzük, akkor mindennap böjtölünk, ha arra gondolunk, hogy melyek az életben maradás alapfeltételei. Ha öt percig nem veszünk levegőt, megfulladunk. De igazából nem lélegzünk hosszú idő óta, csak pihegünk. Elfelejtettünk megfelelően lélegezni.
   Következő legfontosabb lételemünk a tiszta víz, a forrásvíz. Ha öt napig nem iszunk, akkor meghalunk. Mikor ittál utoljára tiszta forrásvizet? Mikor fürödtél tiszta vízben és nem klórozott vizű uszodában?
   A tiszta vízből legalább annyi hiányt szenvedünk, mint a tiszta levegőből. Tehát mindennap a vízvétel szempontjából is böjtölünk. Mi a helyzet a napfénnyel, a melegséggel? Egyre kevesebbet járunk a természetbe, mert azt mondják, hogy a védőréteg elpusztult és káros ránk a napsütés. Egyre melegebbet csinálunk szobánkban, mert folyamatosan fázunk. Ez azért van, mert a belső meleg, a belső kazán kezd kihűlni.
   Mi a helyzet a szeretettel? A szeretet az ember legfontosabb energiája. Nemcsak felveszi, hanem az egyetlen olyan élőlény, amely képes ezt az energiát termelni és kisugározni is. Ha egy csecsemőnek csak enni, inni adunk, de nem adunk neki simogatást, becézgetést, gondoskodást öt hónap alatt meghal. Mi a szeretet szempontjából is hosszú évek óta böjtölünk.
   A mozgás böjtje. Önként vállalt rabságban élünk. Celláink belülről vannak bezárva. A rabságban tartott állat fel s alá sétál ketrecében vagy mély depresszióba fekszik betonfekhelyén.
 
Az ember a sétát kihagyja, csak a mély depresszióban fekszik állapotot valósítja meg. A villanypásztor (TV) színes fényei előtt hipnózisban agonizál, néha sopánkodva jelentős túlsúlyán és kifzetetlen adósságain. Az emberi testet mozgásra tervezték, ez tartja karban a test funkcióit, támogatja az anyagcserét, a méregtelenítést. A mozgás következtében szabadulnak fel a szeretet és a boldogság hormonjaink is. A mozgás szabadság. Sose tartsátok a mozgás böjtjét! És akkor itt van az evés, amelyre azt mondjuk, hogy a böjt fő része, hogy nem eszünk. Ha ezt az öt alapelemet fgyelembe vesszük, amelyet felsoroltam, akkor az evés vált a legfontosabbá mind az öt közül és a többire szinte oda sem fgyelünk.
Az Esszénus evangéliumból szeretnék idézni:
„S a hatalom csábít benneteket, hogy mindig többet és többet egyetek. Éljetek szellemből és álljatok ellen a test kívánságainak.”
Mit jelent ez?
Az az ember, aki egyre többet és többet eszik, az tulajdonképpen csak egyszerű kivetülése a mai világunknak, Annak a világnak, ami arről szól, hogy egyre többet és többet szerezz és gyűrjél magad alá. A globalizáció betegsége az elhízás. A globalizációnak nem elég egy pohár víz, ha forrást talál az erdei tisztáson, hogy abból oltsa szomját, neki az egész forrás kell. Majd ezt követően kiírtja az egész erdőt, és ha mindenen túl van, akkor megy és tovább pusztít, írtja az életet és a természetet.
A mértéktelen evés ugyanilyen betegség: egyszerűen a szerzést, a tulajdont tartod a legfontosabbnak és minden más fontos dolog a tiszta víz, a lelked, a szeretet egyszerűen nem számítanak már. Azért halálos veszély a túlzásba vitt evés, mert a globalizáció egyik megjelenési formája. Ugyanakkor a félelem és a belső bizonytalanság kivetülése is.
A mértéktelen evés teszi testünket mocsárrá, és ebben a mocsárban kellene élnünk, bűzös izzadtságszaggal, böfögések-kel és méltatlan gondolatokkal.
A böjtölés alatt az élet alapfunkciói közül négyre óriási fgyelmet tudunk fordítani. A legfontosabb az, hogy tanuljunk meg újból levegőt venni. A levegővétel, a lélegzetvétel mélysége és lassulása oda vezet, hogy el kezdünk valóban bensőnkkel, testünkkel, énünkkel foglalkozni.
A napon végzett meditálások, a napozás, mozgás a szabadban, visszavisz minket a természethez. A meditáció, a mély lélegzetvétel, a lelki élet visszavezet ahhoz, hogy újból megízleljük a szeretet meleg, édes kenyerét. Ezt nevezem Isten élménynek. Amikor először újra érzed, tudni fogod most miről beszélek. Tiszta forrásvíz, mellyel tisztára moshatjuk testünket, hozzásegít ahhoz, hogy megtisztuljon a testünk. Ha el vagyunk mocskolódva, akkor meleg tisztavízzel végezzünk beöntést, hogy testünk mocsárját is lecsapolhassuk.
 
Hogyan lehetne ezt a folyamatot visszafordítani, mivel elég sokan táplálkozási függőkké váltunk?
   Az étkezéssel nem az a baj, hogy eszünk – azt is ki merem jelenteni, hogy gátat tudnánk szabni az étkezésnek, ha szentséggel ennénk: „egyél úgy, mintha imádkoznál”. Megint az Esszénusi Evangéliumra szeretnék hivatkozni: „Annak testét, akinél étkezés közben nincs jelen a levegő és a víz angyala, a Sátán süppedő mocsárrá változtatja. És az Úr nem tűri többé meg asztalánál. Mert az Úr asztala olyan, mint az oltár, és aki Isten asztalánál van, az Isten templomában van. Mert bizon’ mondom néktek, emberfa teste templommá válik, belső része pedig oltárrá, ha megtartja Isten parancsolatait. Ezért semmit ne tegyetek Isten oltárára, ha szellemetek bosszús, rosszat gondol másokról.”
   Ha elolvassuk ezt a pár sort, sok fontos igazság van benne. Az ember teste, az Úr temploma. Itt jelenik meg a szeretet, a boldogság, az élet örömei. Ettől vagyunk Isten gyermekei. A félelem, az idegesség, amit úgy fogalmaz, hogy a „Sátán lehelete, mindent bepiszkít”. Tehát a félelemben, gyorsan, kapkodva elfogyasztott étel mindazokat az információkat tartalmazza, amelyek abban a pillanatban érnek kívülről bennünket, és azt a lelkiállapotot tükrözik, amelyet éppen élünk. Most képzeljük el, hogy folyamatosan információval látjuk el a bennünk lévő vízkészleteket. Táplálékaink 70%-a úgyszintén víz. Már önmagában a szennyezett ételek hozzák a maguk szennyezett világát a szennyezett rezgéseikkel, a leölt állatok haláltusájával, a mérgekkel szennyezett növények rikoltozásával.
   Ehhez hozzátesszük még saját életünk nyomorúságának kiabáló rezgéseit, és ezt folyamatosan erősítjük testünkben. Ez a Sátán lehelete, ami bemocskol minket.
   Az étkezés előtt megszentelt étel, ital azt jelenti, hogy a szeretet energiájával rezgetjük azokat a vízkészleteket, amelyeket elfogyasztunk, és a belénk kerülő étel, ital szentség lesz. Az ember teste az Úr temploma, tehát szentséggel lássuk el és ne moslékkal. Ahogy olvastátok, valóban bűzös mocsárrá válunk, és amikor úgy érzed, hogy leheleted, izzadságod, testnedveid már nem a tieid, akkor tudhatod magadról, hogy azzá váltál.
   Ilyen esetben fontosnak tartanék egy méregtelenítést, megtisztulást. De semmit nem ér a méregtelenítés, böjtölés, ha utána ugyanazt az életet éled, mint azt megelőzően. Mert a „Sátán hatalma nagy”, iszonyatosan csábít a vagyonszerzésre, hatalomra, birtoklásra is. Amikor az emberiség meg fog tudni szabadulni a globalizációtól, akkor meg fog tudni szabadulni a túlsúlyától is. Eltűnnek az amorf, degeszre zabált emberek tömegei, Amerikában és egyre több helyen a világban.
 
Ha már táplálkozási szokásokról beszéltünk, mi a véleménye kizárólag a nyers ételek fogyasztásáról?

   A nyers ételek fogyasztása egyre elterjedtebb mozgalom a világban. Bebizonyítják, hogy a természet nyers tápanyagaiból képesek hosszú távon egészségüket, életminőségüket fenntartani anélkül, hogy akármilyen „civilizált” ételt szájukhoz emelnének.
   A raw food (nyers étel) mozgalom legtöbb híve Amerikában található, akik hátat fordítottak az emberszennyező ételeknek.
   A mozgalom most újabb irányzatot vett a fermentált ételek irányába. A fermentált ételek szinergista baktériumok segítségével, erősítik a biológiai kapcsolatokat. A sok esetben nehezen emészthető ételeket alakítják át könnyen emészthető felszívódásra képes élőmiszerekké (joghurt, kefír, kombucha, miszo stb.).
   Élelmiszer=élő-miszer, a német lebensmittel szóból. Ki tudja, miért lett az élő-miszerből élelmiszer? Az élelmiszer az él, ezáltal éltet bennünket. A holtmiszer az holttá tesz bennünket. „Csak az élet tüze által éljetek!” (idézet az Esszénus evangéliumból).
   Több százezer évvel ezelőtt a nyers táplálkozás szinte egyetlen alternatívája volt az ember életének, de azt követően, hogy elkezdett meleg ételeket, sült húsokat, főzött leveseket, egy idő múlva kenyeret fogyasztani, az emésztőrendszer is folyamatosan átalakult.
   Több ismerősöm van, aki nyers ételt fogyaszt, és ha rájuk nézek, valami hiányzik belőlük. A növényevők békés alázatát sugározzák, de energetikailag gyengék és erőtlenek. Nem a húsevők agresszivitását hiányolom belőlük, hanem a teljesség fényét nem látom a szemükben megcsillanni. A tisztán nyers ételek fogyasztását nem érzem ma a XXI. század elején megalapozottnak, a makrobiotikus táplálkozás a lehetséges út, amely az alapelveket megtartja ugyan, de már a Prométheusz tüzét is okosan használja...
   Azonban azt is elfogadom, hogy az ételek melegítése megöli a táplálkozási enzimeket, amire alapvetően szükségünk van az élet fenntartásához. Viszont nem várhatjuk el húsevő embertársainktól, hogy nyersen egyék a húst. A jó megoldás a folyamatos, sokszínű enzimbevitel lehet.

Az egyéni véleményem az, hogy még a XXI. században is folytatódik az emberiség evolúciója.

   Amikor az ember az első tüzet meggyújtotta, az első házait megépítette, az első városát fölépítette, azt gondolta magáról, hogy Isten teremtménye készen van, az emberi evolúció befejeződött.
   Generációk százai követték egymást anélkül, hogy jelentősebb technikai forradalom „zavarta” volna meg az emberiséget. Az elmúlt kétszáz év oly módon felgyorsult a technikai civilizáció tekintetében, hogy a megváltozott körülményeknek az ember szinte képtelen megfelelni. Ennek következménye lehet az, hogy olyan ismeretlen betegségekkel és olyan ismeretlen kihívásokkal találkozik az emberiség, amelyekre korábban nem volt példa (felmelegedés, új betegségek, rák ilyen módon történő elterjedése stb.). Kétszáz év alatt képesek voltunk 2 milliárd év fosszilis tartalékait a felszínre hozni és elégetni masináinkban. Az utolsó száz évben több mesterséges élelmiszert állítottunk elő, mint amennyi természetes élelmiszer található a földön. Ezeket az új keletű kémiai anyagokat az emberi test nem képes felismerni. Az evolúció jelenlegi szakaszában az emberi test, illetve az emberi testtel szinergista élő kultúrák mindent elkövetnek azért, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a jelenlegi kihívásokhoz. Ha ez nem így lett volna az evolúció során, akkor már sokszor kihalt volna az emberiség hasonlóképpen a sokféle kihalt állatfajhoz. Az evolúció jelenlegi szakaszában az emberi testnek illetve szinergistáinak meg kell tanulnia a mesterséges anyagokat, illetve minden olyan szervetlen anyagot befogadni, beépíteni az emberi testbe, amelyeket táplálék gyanánt viszünk a szervezetünkbe. Ez a szervetlen anyagfogyasztás nem tudatos, hanem tudattalan tevékenységünk, hiszen nem gondolná senki azt, hogy bárki földet, sziklát és mesterséges anyagok tucatjait jó szívvel oda adna embertársának. A dolog megtörtént, túl vagyunk rajta, milyen módon tudunk alkalmazkodni ehhez.
   A XXI. század gondolkodói azt vallják, állítják, hogy a fermentált élelmiszerek (baktériumokat és enzimeket tartalmazó) lehetnek azok, amelyek segíthetnek. A mikroorganizmusok világa felé kell fordulnunk, ezen parányi élőlények felé, melyek jelenléte és tevékenysége támogatja az életfolyamatokat. Ha biztosítani akarjuk, hogy a természet, mint egész, egészséges állapotban legyen, akkor a mikroorganizmusok világában a dinamikában a regeneráció erejeként kell hatni, amely minden dolognak életet és vitalitást kölcsönöz. Ez a pozitív erő hat a gyógyulásra és az egészségre.
   Ilyen szinergista élelmiszer a kombucha is. Az emberi szervezetbe kerülve éhes „farkasként” mindent fölfal, ami a bélbolyhokon, az emésztőrendszerben, a vastagbélben megtalálható és ezt követően egy pár óra múlva távozik a szervezetből, és minden „bűnünket” magával viszi.

Ha már az egyéni véleményeknél tartunk, akkor mi a véleménye a vegetáriánus kontra húsevők harcáról?
   Nem harc ez, nem is vita, mert a válaszok itt vannak és kézzelfoghatók. Semmi mást ne tegyünk, csak nézzük meg, hogy egyes állatfajok, pl. nyúl, vagy oroszlán milyen fogazattal rendelkeznek. Jól fogjuk látni, hogy különféle táplálkozási szokásokra kódolt élőlények más-más fogazattal születnek. Ha megnézzük saját fogazatunkat, látni fogjuk, hogy egyszerre vagyunk vegetáriánusok és húsevők abban a tekintetben, hogy metszőfogaink révén ugyanúgy el tud¬juk ropogtatni a répát, mint a nyulak, el tudjuk morzsolni a gabonát, mint a malacok és tépni tudjuk a húst, mint az oroszlán, csak az arányok mások.
   Ha van négy tépőfogunk, nyolc metszőfogunk és 16-20 gumós zápfogunk, akkor pontosan az étkezésünk arányait látjuk megfogalmazva a Teremtő által. Ha nekünk csak vegetáriánus ételeket kellene fogyasztanunk, akkor négy darab tépőfogunkat nem adta volna a Jóisten. Ez a logikai érvelés szerintem megfontolandó.

Léteznek-e lúgosító gyógyszerek?
   Legjobb tudomásom szerint a gyógyszerek savasítják szervezetünket. Azon kívül, hogy rengeteg mellékhatást produkálnak – nem képesek lebomlani. Ennek következtében a vizelettel olyan kémiai anyagok is távoznak, amelyek hosszú távon szennyezik a környezetünket.
   A vizelet a szennyvízzel együtt csaknem szűretlenül kerül vissza vizeinkbe. Folyóinkat 100 km-rel arrébb újra ivóvízként szivattyúzzuk vízhálózatba. Vízszűrőink nem alkalmasak arra, hogy a gyógyszerma-radványokat, a fogamzásgátló tablettákból a hormonokat, illetve az antibiotikumokat kiszűrjék, így ezek újból az ivóvíz hálózatba kerülnek.
   A klór vagy az ózonkezelés halott vizeket produkál, ugyanakkor az előbb említett hormonokat, gyógyszermaradványokat, antibiotikumokat nem képesek a vízből kiszűrni.
A gyógyszergyárakkal van még egy apró problémánk: az ember önkéntelenül azt hiszi, hogy az orvosság az emberiség egészségének megőrzését szolgálja. Egy barátom idézetét szeretném itt elmondani: „Amennyiben a gyógyszerek gyógyítanának, úgy egy soha nem látott egészséges emberiség élne a földön, és tönkrement gyógyszergyárakról szólnának a híradások.” Dr. Pásztorf János. Ezzel szemben jól tudjuk, hogy az olaj- és fegyvergyártás mellett a legkifzetődőbb gyógyszert gyártani. Ugyanakkor egyre több és ismeretlen betegséggel találja szemben magát az emberiség, ami sok esetben az emberszennyezés következménye, amit a gyógyszerek fogyasztásával tovább súlyosbítunk. Az ember nem csak a szervezetét, hanem a környezetét is elszennyezi, aminek végkifejlete a halál, ahol már nincs tolerancia, nincs további életlehetőség. Tehát a gyógyszerek sajnálatos módon savasítanak, de nem csak savasítanak, hanem mérgeket is visznek a szervezetbe. A lúgosítás méregtelenítés is, de emellett a méregtelenítésre külön hangsúlyt kell fektetnünk.

Azt állítja, hogy az élelmiszerfejlesztők, a gyógyszergyártók képzett mérnökei tudják, hogy az általuk művelt dolgok az emberiség számára egészségtelenek és mérgezőek? Ennek ellenére van bátorságuk és akkora etikai érzéketlenségük embertársaikkal szemben ahhoz, hogy nap, mint nap mérgeket etessenek velük?
 
   A válasz kézenfekvő. Tapasztaljuk, hogy a világ egy pólusúvá vált. Soha nem volt akkora hatalma a pénznek életünkben, mint most. Pénzért mindent meg lehet venni. Az ellenőrző laboratóriumokat, hatóságokat. Az emberek azt hiszik, hogy amire egy labor rányomta a pecsétjét, akkor az már számára egészséges is. Pl., az orvosságnak és gyógyszernek nevezett kemikáliák esetén az emberek úgy érzik, hogy ezek segítenek rajtuk, de ma már egyre többen érzékeljük, hogy ez az állítás nem igaz.
   Nézzük meg az élelmiszergyártók oldaláról. Adalékok, aromák, emulgeálók, pufasztók, ízfokozók, színfokozók kerülnek százszámra évente engedélyeztetésre kontrollálatlanul. Külön-külön megvizsgálják ezeknek az anyagoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatását (főleg patkányokon próbálják ki), de az együttes hatásukat soha sehol senki nem vizsgálta.
   Azok az emberek, akik ezt tudatosan cselekszik, tudják, hogy mit cselekszenek, tudják, hogy bűnt követnek el. Meg kell nézni, hogy amikor ők emelnek egy falat ételt a szájukba, ők isznak egy korty italt, akkor mi az, amit fogyasztanak.
   Valószínűleg nem azokat az italokat és ételeket, amikkel bennünket etetnek.
Ön szerint nincs a Földön egyetlenegy olyan ország vagy nagyobb közösség, aki egészségesen táplálkozna?
   Azon országokban, ahová a „civilizáció” még nem tette be a lábát, ott a természeti népek ősi, tapasztalati úton kialakult étkezési kultúrája, táplálkozási szokásai megóvják őket, egészségesek és boldogok.
   Ezek a népek megőrzik szervezeti, lélektani és hitrendszerbeli függetlenségüket. Ők a túlélők. Akiket utolért a „civilizáció” és maga alá gyűrt a gyorsétkezde és a „civilizált” életmód, azoknak nincs jövőjük. Azok a kultúrák, akik megőrizték egységeiket, megőrizték vallásukat, hitüket, ők a feltörekvő nemzetek. Hamarosan átveszik az irányítást az emberiség felett. Hogy ez jó vagy rossz hír, mindenki döntse el saját maga. De nagy árat kell fzetnünk civilizált életmódunkért. Gondolkoz-tak-e azon, hogy orvosaink, patikusaink a gyógyszerlobbi kiváltságosai illetve frontharcosai miért néznek ki ugyanolyan rosszul, mint mi? A betegségipar orvosainkat is maga alá gyűrte. Ha az orvosok általánosan egészségesek lennénk, akkor elhinném, hogy a gyógyszerek gyógyítanak, csak mi nem jól használjuk vagy nem tudjuk megfzetni. De mivel orvosaink, gyógyszerészeink ugyanolyan betegek, mint a betegeik, ebből lehet látni, hogy valami kardinális probléma van az egészségügyben, illetve a betegségügyben.
   Japánban még mindig találhatók olyan szigetek, ahol az emberek tengeri halakat, salátákat fogyasztanak, kevés rizst vesznek magukhoz, frissen ropogtatják a zöldségeket. Az emberi életkor a 110-120 évet is
eléri. Lehet, hogy nálunk is találhatunk egy-két 100 éves anyókát, de nézzük meg, hogy milyen életminőséget élnek?
   Egy példát szeretnék Önnek elmondani. A kínai orvostudomány minimum 2000 éves. Az akupresszúráról, akupunktúráról, tai-chiról sokat hallottunk.
   De mi történik ma Kínában? Megdöbbentő események zajlanak. A gazdasági fellendülését követően megtagadja ősi kultúráját, ősi táplálkozási szokásait és a „civilizált” országok emberszennyező módszereit veszi át. Gombamódra szaporodtak el a gyorsétkezdék, terjedt el a kólafogyasztás, a fnomított lisztfogyasztás, a mesterséges élelmiszer adalékok felhasználása.
   Napi 5-10 km-es kerékpározás helyett, autóval, motorral járnak.
   Kínában az elmúlt 10 évben olyan betegségekről számoltak be, amiket azt megelőzően soha nem tapasztaltak. Főleg a szív- és érrendszeri betegségekre, elhízásra, mérgezési tünetekre, degeneratív betegségekre, cukorbetegségre gondolok.
   Ez mind-mind a „civilizáció” hatása.
   Sokkal nagyobb veszély ez a kínai civilizáció számára, mint annak idején az ópiumháború volt. Az ópiumháborúból kibírta vonni magát a lakosság nagy része, az emberszennyezés mindenkire ártalmas lesz.
Kínában, ahol az orvoslás 2000 éves, ott el kezdték inkvizícióval üldözni ezt az ősi kínai orvostudományt. Azt az orvostudományt, amely oki úton képes betegségeket megszüntetni. Elképesztő, hogy egy ekkora ország megtagadja ősi kultúráját, tudását.
Kérdésére válaszolva világmértéket öltött az emberiség elszennyeződése.

Mi az emberszennyezés fogalma?

   Minden dolog, ami az ember táplálkozási szokásaitól idegen és önmagára vagy rá kényszeríttették, az emberszennyező étel kategóriába tartozik. Az ember közvetlenül nem tud tápanyagokat felvenni a földből, erre csak a növények képesek. Biotranszformáció által hoz-zák létre azt a fajta szerkezetüket, testüket, amelyeket az élőlények, így az ember is képes felszívni, beépíteni.
   Minden biológiai kapcsolatok nélküli mesterséges anyag, minden szervetlen kötésű ásvány, szintetikus vitamin, minden színező, pufasztó anyag, ami testünktől, élő táplálékoktól idegen, mind-mind az emberszennyezés részét képezik. Ehhez hozzájárulnak azok a kémiai vegyszerek, amelyek bőrünkön keresztül, lélegzésünk útján jutnak szervezetünkbe. Egyre tovább mélyítik az ember-szennyezés mértékét.

Hogyan jellemezné az emberszennyező ételeket?
   Az Esszénusi evangéliumból szeretnék pár mondatot idézni: „Az vagy, amit eszel. Ne öljetek sem embert, sem állatot, sem táplálékot, amelyet a szátokba vesztek. Mert, ha élő táplálékot esztek, az élni fog bennetek, de ha megölitek a táplálékotokat, a halott táplálék benneteket is megöl. Az élet csak az élettől származik. Minden, ami megöli a táplálékotokat, megöli testeteket is. És minden, ami megöli a testeteket, megöli a lelketeket is. És testetek azzá válik, amit megesztek, ahogy szellemetek is olyan, amilyenek gondolataitok. Ne legyetek olyanok, mint az ostoba paraszt, aki földjén megfőzött, megfagyott és megromlott magokat vetett el. És eljött az ősz, és földjén semmi sem termett. És nagy volt az Ő szűkössége. Legyetek inkább olyanok, mint az a paraszt, aki élő magokat vetett el földjén, és élő gabonát termett a földje, amely százszorosan megfzetett az elvetett magokért. Mert bizony mondom nektek, hogy csak az élet tüze által éljetek, mert aki megöli a táplálékotokat, az megöli testeteket és lelketeket is.”
(Részlet az Esszénus Evangéliumból, Krisztus tanítása, dr. Székely Edmond fordításában.)

   A holt táplálékok folyamatosan savasítják, hosszútávon elpusztítják a szervezetet. A testünkben lévő „bioszkennerek” felismerik, hogy mi az, ami életazonos és mi az, ami életidegen. Ez utóbbit hívjuk mesterséges vagy méreganyagoknak. Ezeket a mérgeket a szervezet sok esetben ki tudja üríteni, izzadság, vizelet, légzés által. De nagy része a szervezetünkben lerakódik a sejtek közötti térben, kötőszövetekben.
   Az emésztőcsatornában pangó szervetlen ásványi anyagok bűzös mocsárt képeznek testünkben. Ezt úgy képzeljük el, mintha a test egy üvegházzá változott volna. Amint ebbe a nedves, savas közegbe egy növényi csíra érkezik, pl., gombaspóra, elkezd szaporodni. Az emberszennyezés következtében mi leszünk a bennünk lévő kórokozók melegháza.
   Ezek a kórokozók nemcsak megteremnek, hanem el is pusztulnak bennünk. A toxinokban gazdag bomlástermékeken újabb rothadék-lakó gombák sarjadnak, és ebben a meleg, bűzös mocsárban paraziták, férgek szorgos milliárdjai telepednek meg.

feligemberMegrázó történetek a Discovery Channel műsorán. Félig ember, félig fa. Egy indonéz halász, Dede testén, bőrén egy ismeretlen betegség gyökérszerű kinövéseket okozott, melyek miatt elnevezték Faembernek. Az interneten utánanézhető az „Amazing medical stories” weboldalon.
 

   Bőrünk az emésztőrendszerünk tükörképe. Bőrbetegségeink forrása testünk bűzös mocsaraiból ered. Testünk melegházában nevelkedett kis palántáink kirügyeznek bőrünkön, akár ágakat, bokrokat növeszthetünk. A testünkben felhalmozódott testidegen anyagok testidegen életet fognak az emberi testben táplálni.

Vannak-e a népgyógyászatnak olyan eszközei, amelyek segítségével megszabadulhatunk ezektől a gondoktól?

   Természetesen vannak, anyagszinten minden megoldható. De a lelki problémák az okok, az anyagszintű vetületek az okozatok.
   Egy példát mondok:a testünkben lévő mocsár vagy mondhatnánk azt is, hogy jól trágyázott melegház, az emésztőrendszerben jön létre, itt élnek rosszhiszemű társbérlőink. Ezt követően szivárgó bélrendszerünkön keresztül testünk minden pontján megjelennek a parazi¬ták, gombák, férgek, mételyek. A paraziták lárvái akkor is bennünk élnek, amikor egészségesek vagyunk. Egyfajta gondolati rezgésnek kell ahhoz elindulnia a testünkben lévő idegpályákon, hogy ezek aktivizálódjanak, és életteret nyerjenek. Tehát a pszicho szomatikum ily módon függ össze a bennünk lévő rosszindulatú albérlőkkel.
   Először mindig a gondolatot kell gyógyítani, a test követi a szellemet.

Az ember, mint melegháza a kártevőknek, vagy a bensőnk, mint mocsár gon-dolata, sok embert felkavar. Hogyan vált az ember „biológiai mocsárrá”?

   Az emberi kultúra többszázezer éves. Az ember empirikus úton, az ösztöneire hallgatva mindig megfontolta, hogy mit vesz a szájába. Aki nem tett így, az nagyon hamar elpusztult. A természet nemcsak gyümölcsöket tartogat, hanem mérgeket is hordoz és mi ezt a saját érzékeinkkel, intuícióinkkal ki tudtuk választani. Így fejlődött az emberiség.
   Mi történik ma?
   Elhisszük, hogy a globalizációs cégek nekünk jót akarnak.
   Elhisszük, hogy a Föld szervetlen ásványi anyagait összelapátoló, Mendelejev táblázatot tartalmazó „multiásványok”, szintetikus multi-vitaminok számunkra egészségesek. Eszünkbe sem jut, hogy ebből csak a bennünk lévő parazitákat és gombáinkat tápláljuk.
   Az emberi individuum attól emelkedett ki az állati sorból, hogy a saját megérzéseit, gondolatait képes volt fejleszteni, megőrizni. Ma zombikká vált az emberiség, azt esszük-isszuk, azokat a műételeket, műitalokat, amiket a szánkba raknak anélkül, hogy kontrollálnák cselekedeteinket.
   Amíg tudatos-tudatossággal nem vállalunk felelősséget minden magunkhoz vett korty ételért és italért, addig csak kiszolgáltatott zombik leszünk és nem emberek.

Hogyan kell értelmezni a zombikat?
Akaratnélküli – hite vesztett – élőlények, tudatosság nélkül élő objektumok.
Lélek nélküli gépek, amelyeket belső függőségeik és külső vélemények, ítéletek irányítanak.

Hogyan válunk zombikká?
   A függőségeink által: mértéktelenség az életben és az étkekben.
   Ilyen zombikként nyúlunk este 11-kor a hűtő ajtajához, nyúlunk a sokadik cigarettához aznap, nyúlunk az alkoholhoz, droghoz, gyógy-szerekhez; ezer függőségünk van. Zabálás – dohányzás – ivás – narkotikumok – túlzott szex – gyógyszerek – szenvedélybetegségek.
   Ezek mind összefüggésben vannak a bennünk lévő emberszeny-nyező anyagokon megtermelődött parazitákkal, férgekkel. Ebbe bele-gondolni is borzasztó.

Függőségeink hogyan veszik át tudatunk irányítását?!
   Teljes testtisztítást, lúgosítást követően nem kívánunk bizonyos ételeket: csípőset, tésztákat, szalonnát, édességet, úgy vesszük észre, hogy átalakultunk.

Miért? Ki kívánta a rengeteg ételt, italt, gyógyszert?
   Minden, ami nem képes lebomlani - felszívódni, az bebábozódik, és nyálkás bélsárként kapaszkodik a vastagbél kitüremkedéseibe. Ezen a szigeten élnek a kártékony vírusok, penészgombák, paraziták, patogén baktériumok. Testünk a melegház. A feldolgozhatatlan élelmiszerek, mesterséges táplálék-kiegészítők, ételimitációk táplálják a bennünk élő rosszindulatú társbérlőket.
   Rosszindulatú társbérlőink közvetlenül rácsatlakoznak az emésztőrendszerben lévő idegpályák végpontjaira. Ezeken keresztül utasítják az agyat, amely önálló akarat nélkül, szolga módjára kiszolgálja mocsárlakóink vágyait.
   A kínai medicinában a bélrendszer különleges szerv, mivel agyunk társszerveként van nyilvántartva. Érdekes módon – mivel az ősi Kínában nem boncoltak – a bél egységes az elképzeléseikben, nincs elkülönítve a vastag és a vékonybél.
   Szemünk, látóidegünk a káprázati világot szolgálja, képes becsapni az agyat, így fogyasztunk el természetidegen, színes, illatos ízbom bákat. A nyelv – a száj nyálkahártyáját még be lehet csapni, de a belet már nem. Az emésztőrendszerben „levetkőztetik” a puccos, divatos mutatványosokat – merthogy élelmiszereknek nem nevezhetjük őket – és kiderül a meztelen igazság.
   Ami az agy idegpályáit elkápráztatta, az a bél idegvégződéseinek emészthetetlen valóság. A természetes, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálékoktól „táncolnak” sejtjeink, ugyanakkor a mesterséges, agyonfőzött, kezelt ételek hatására erőtlen, depresz-sziós vonaglásra vagyunk csak képesek. A bél receptorai, idegvégző-dései közvetlenül érzékelik a tápanyagok információ-tartalmát.
   Milyen előélettel érkeznek a tápláléknak szánt ételeink?
A mocsokban nevelt disznó haláltusáját megelőzően végignézte, hallgatta társai agonizálását. Ezt követően mindenféle vegyszerekbe áztatva – a hosszabb eltarthatóság, a szebb küllem és illat érdekében – kitanulta a szervetlen kémia minden fortélyát. A bél – agy sokkolódik a rántott szelet halálsikolyán és akkor még nem beszéltünk az emészthetetlen prézli szülőanyjáról a pufasztott, dúsított ragacskenyérről vagy a szénné égetett olajról, amelyben kisütötték.
   A rántott sertéskaraj rémálma eltörpül azoktól a mesterséges táp-anyagokkal, szervetlen ásványi anyagokkal szemben, amelyekkel nem tud mit kezdeni a bél. Ebben a meleg, nedves mocsárban hamarosan felüti fejét a sötétség birodalma. A Sátán a belekben lakozik. A férgek – paraziták – mételyek – kóros baktériumtörzsek – gombák lakmároznak a számunkra emészthetetlen, szervetlen és mester-séges anyagokon.
   Az immunrendőrség élet-halál harcot folytat a betolakodókkal szemben és veszít. A mocsárlakók birtokba veszik először az emésztőrendszert, aztán a bél szűrőbástyáin keresztül jutva elérkeznek a test összes szervéhez az utolsó sejtet bezáróan. A bél-agy, ami korábban az agy kinyújtott receptoraként békés szimbiózisban élt a testtel, most az új gazda hűbéreseként már nem az agyat, már nem a gazdát, hanem a parazitáit szolgálja. Már a bél-agy osztogat parancsokat, mit egyél, mit igyál, tespedjél, szenvedjél. Az akarat, az életkedv, a jó közérzet köddé vált, bűzös mocsárlakóink rabszolgái lettünk, mondjuk ki: zombik lettünk.
Egy baktériumtörzs vagy egy parazita hogyan veszi át az irányítást egy magasabban szervezett élőlényben, mint például az ember?!
   Az alacsonyabban szervezett élőlényeknek is van kollektív tudatuk, amelyet ha belülről vizsgálunk, primitívnek, kaotikusnak tűnik,
de a külső szemlélő számára egységes és tudatos: méhraj – hangyaboly – halraj – vonuló madárraj.

Hogyan lehet ezen változtatni?
   Először is fel kell ismerni, hogy elszennyeződtünk. Az elszennyezett ember kiszolgáltatott mindennek: életmódjának, gondolkodásmódjának, villanypásztornak (TV), amin keresztül folyamatosan kódolják. Nagyon nehéz talpra állnia. Egy nap bele kell néznie a tükörbe és azt mondania: Nem tovább, én uralkodom magamon, és más ezt nem teheti meg! A tudatos-tudatosság, az akaraterő, a szeretet energiájának életre keltése magunkban és környezetünkben segítenek a problémák megoldásában.
   A hit és a szeretet emelhet ki a testi és szellemi zombiság fogságából.
„A szeretet nem egyszerűen egy érzés, a szeretet a teremtés
lényegét őrző végső igazság”.
Rabindranath Tagore.

   Az ember szeretet nélkül annyi, mint a harang nyelv nélkül. Tested a harang, de mit érsz, ha nem tudsz megszólalni. A szeretet a parázs, amiben lángra lobbanhat a szerelem. A szeretet a szerelem nyelve.
   A mentális fejlődést elősegítő cselekedetek: szeretet érzésének folyamatos fenntartása, megfelelő légzés, harmonikus, rendsze¬res mozgás, testünk belső funkcióinak megfgyelési képessége, a belső csend megélése napi rendszerességgel, agyunk (szellemünk) éberen tartása, nyitottságunk megőrzése, a belső intuíciók meghallása, megélése, megvalósítása.
Ez az út vezet spirituális fejlődésünkhöz.
Azért hangsúlyozom mindenekelőt a szeretet, mert akiben nincs szeretet, abban nem tud felülemelkedni a változtatás igénye.

Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: „Alatad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
Weöres Sándor
„A Szeretetet általában érzelemnek gondolják, noha az valójában tudatossági szint. A létezés egy módja, ahogy a világot, másokat
és önmagunkat érzékeljük.”
David R. Hawkins
„Azt a pénzt, amit megtakarítotál, nem viheted magaddal a másvilágra. Azt viszont igen, amit szétosztotál. Nem viheted magaddal a másvilágra azt az ételt sem, amit felhalmoztál. Azt viszont igen, amit megosztotál másokkal. Mindazt, amit másoknak adtál, hogy segítsd őket, magaddal viszed. Mindazt, amit megtartotál magadnak, itt kell hagynod a Földön.”
Dr. Charles L. Heuser tiszteletes
„Az egészség milyen betegség”

www.egeszsegpolc.hu néven egy internetes áruházat szeretünk volna nyitni, végigjárva az összes jogi tortúrát, ami egy webáruház nevének bejegyeztetésével jár, de akkor kiderült, hogy ahhoz, hogy használni tudjuk és szolgáltatást tudjunk végezni az „egészség” szó használatával, OGYI engedély kell.
Felteszem a kérdést: az OGYI-nak, mint gyógyszerekre, gyógy-hatásokra szakosodott intézménynek, mi köze van magához az egészséghez, az egészség megőrzéséhez?
Az OGYI ügyfelei a gyógyszergyárak. Tehát, ha analógiával élünk, ő a „betegségiparos”. Az egészségipar, az egészség megőrzésére, a betegség megelőzésére épül. A funkcionális élelmiszerek a természet patikájából összegyűjtve, a természet erejét felhasználva, azt nem átalakítva, nem manipulálva segítenek megelőzni a betegségeket, megőrizni az egészséget. Gondolom, mindenki számára világos, hogy a gyógyszeripar, a gyógyszer maffia – ami manapság világelsővé nőtte ki magát – miért tartja halálos ellenségének az „egészségipart”. Fő bevételi forrásuk nem az emberek egészsége, hanem az emberek betegsége, boldogtalansága és kilátástalansága. Milliárdokat költenek arra, hogy „betegségtudatú” társadalmakat építsenek világszerte. Azt sugallják, hogy nincs más út az emberek számára, mint a betegség, hosszas gyógyszerfogyasztás, míg el nem távoznak az élők sorából. Ez egyszerűen elfogadhatatlan és járhatatlan.
A GYÓGYSZERGYÁRAK
ÜZLETE NEM AZ EGÉSZSÉG,
HANEM A BETEGSÉG
Az egészség megőrzését mindenkinek célul kell kitűznie. Az OGYI is a gyógyszergyárak bűvkörébe vont, azok érdekeit szolgáló intézmény. Milyen alapon szól bele az egész-ségbe? Hogy ismét analógiával éljek:
A BETEGSÉGIPAR KÜLÖNÜLJÖN EL AZ EGÉSZSÉG-IPARTÓL!
Csak egészséges emberek társadalma képes gazdasági sikereket elérni, egy ország felemelkedését, boldogulását létrehozni. Beteg társadalom csak beteg társadalmat tud építeni. Napjainkban a tör-vényeket úgy hozzák, hogy a népgyógyászat eszközeinek, gyógyhatásairól közzétett – több száz év tapasztalatával alátámasztot – közlésekért inkvizícióval akár milliárdos büntetések alkalmazásával teszik lehetetlenné, üldözik az ősi tudás alkalmazóit. Vajon miért? Nem tartható tovább ez az állapot, lázadjatok fel, az egészségetek, a boldogságotok érdekében! Az egészség megőrzése érdekében egészséget tápláló ételeket, italokat kell fogyasztani.
AZ EGÉSZSÉG NEM BETEGSÉG
Tudom, hogy a gyógyszergyárak annak örülnének, ha az egészség is olyan betegség lenne, amire ők tudnának gyógyszert adni, de van egy szomorú hír a számukra.
Az egészségre nem kell gyógyszer.
A www.egeszsegpolc.hu helyett ezért válaszottam a www.vivanatura.hu elnevezést.
 

„Isten nemcsak Noénak üzent, ki tehet róla, hogy csak ő hallota meg?!”
Noé, a kelmefestő – a kereskedők nagy csodálkozására – fát, köteleket, viaszt vásárolt nagy mennyiségben. Akik ma hallják az üzenetet, kisebb közösségekben elhagyják a nagyvárost (a globalizáció getóit), kisebb, elhagyott tanyákat, földeket vásárolnak, elhagyott falvakat népesítenek be újra. A kétkezi munka, a föld és a természet tisztelete a legnagyobb kincse az új honfoglalóknak.
Tiszta vetőmag, szerszámok, mezőgazdasági tapasztalatok az útipoggyász. Egy új világ alapja az önellátás és a cserekereskedelem. Saját önellátás élelmezés és energiaszinten egyaránt. A fölösleges üzemanyag, vetőmag, növendékállatok vásárolhatóak mindaddig, amíg a saját gazdaságunk teljes egészében nem látja el önmagát. Az egyre szaporodó közösségek létrehozzák saját pénzüket, a „munkabankót”. Ha éppen nincs cserealap, a saját pénzükön cserélnek. Ennek a pénznek az alapja a garantáltan elvégzet munka és nem a bankmanipuláció.
A közösség vezetői jártasak a gyógynövények, a népgyógyászat fortélyaiban. Az új közösségekben új típusú gyermekek nevelkednek, egészségben, tiszta lélekkel, boldogan. Azt a tudást kapják, amely ahhoz szükséges, hogy biztonsággal fenntarthassák magukat, családjukat, az egész közösséget. A kis kolóniák harangszóval hívják egymást a bajban és az örömben. A korszerű technika vívmányait használják, a napenergia, a vízgazdálkodás és az élelmiszertartósítás ősi módszereinek felújításával. Az általuk termelt élelmiszerek – ruha, eszközök – lesznek a legnagyobb értékek a városban rekedt emberek számára. Az életük lesz a követhető példa, a kiút, a menekülés, a homo globalicus életformából.
 
 
 

Tudatosítsuk magunkban: a sav-bázis egyensúly eltolódása, ami manapság szinte már normálisnak számít, nem-csak az emberi sejteket pusztítja el, hanem az élet minden formáját.
A természet is igazolja, hogy a savak romboló hatásúak. Az erdők pusztulása a talaj elsavasodására vezethető vissza, ami a savas esők nyomán következik be. Ugyanez a savas eső néhány év leforgása alat úgy szétmar több száz éves dómokat, hogy a homlokzaton lévő alakoknak gyakran felismerhetetlenné válik az arcuk. Ha a sav még a követ is így kikezdi, elképzelhetjük, milyen nagy megterhelést jelent testünk számára a túlsavasodás.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 Friss élő energia az, ami táplál minket
Amióta az ember megjelent a Földön, mindig friss táplálékot fogyasztot. Nem tartósítot, homogenizált, mikrohullámmal kezelt, stb. élelmet vet magához, hanem élő, életenergiával teli élelmet. Ha az ennivalót mikrohullámmal kezelik, az elpusztítja annak az energiáját.
Tudjuk jól, hogy a tudósok a mikrohullámos főzési technikát a legtökéletesebbnek tartják és ráadásul még energiatakarékos megoldásnak is. De vajon képesek-e ezek a tudósok megmérni az életenergiát? A „tudományos” válasz nagyon egyszerű: „Ha nem mérhető az életerő, akkor nem is létezik.” Csakhogy igenis van ennek mérhető módja, s az ember saját maga is elvégezheti a kísérletet.
Vegyünk két egyforma virágcserepet. Töltsük meg őket ugyanabból a termőföldből és vessünk mindkettőbe ugyanabból a zacskóból származó magvakat. Ezután hevítsük az egyik cserepet egy mikro sütőben mondjuk 80°C-ra, a másikat pedig egy hagyományos sütőben melegítsük fel ugyanekkora hőmérsékletre.
   Az elkövetkezendő néhány hétben öntözzük egyforma gondosan mindkét cserepet. Nagyon egyszerűen mérhetővé válik az életerő. A hagyományos sütőben melegített magvakat tartalmazó virágcserépben szép növények kezdenek fejlődni, míg a mikro sütőben kezelt cserépben csak bűzösen rothadó magvakat találunk. Még ha kézzel nem fogható valami is az életerő, akkor is bebizonyítható, hogy a mikrohullám az egészséges ételt halot étellé változtatja át. Ezt jól gondoljuk meg!
   A nyers zöldségekben és gyümölcsökben az ásványok szerves kötést képeznek az enzimek a fehérjékkel, amino-savakkal és cukrokkal minden egyes sejten belül. Tudományos szakszóval ezeket szerves kötésű ásványoknak nevezzük. Mostanában felvett szóhasználattal biokomplexeknek. Ám melegítés vagy hűtés hatására ezeket az ásványi kötéseket metakovasav, foszforsav és más vegyületek támadják meg, melynek hatására az ásványok szervetlen állapotba kerülnek, ember és állat számára szinte felhasználhatatlanná válnak. Gyakorlatilag olyanná, mintha az élelem egyáltalán nem tartalmazna ásványi anyagot. Az általánosan ismert ásványi anyag-, nyomelem- és vitaminpótlókra ez egyértelműen jellemző. Hiába fogyasztunk marékszámra táplálkozás-kiegészítőket, ezek szinte felszívódás nélkül távoznak szervezetünkből.
Dr. Yoshihide Hagiwara
 
 Legyengült egészségi állapotban tengetjük életünk. A nyers ételek hosszú távú fagyasztását nem mindenkinek ajánljuk. Az enzimekben gazdag táplálkozás, a követendő út az egészség-befektetők számára.
Az ember egészségi állapotának helyreállításáért szinte semmit sem tehetünk, amíg a Föld ökológiai egyensúlyát nem állítjuk helyre. Az ember szimbiózisban és kooperációban él a földdel. A Föld egyensúlyi állapota felborult. Ennek következménye az emberiség egészségének megingása. Az anyaföld lett elszennyezve, táplálékaink bölcsője. Az élővizeink lettek elszennyezve, életerünk 70%-át veszélyeztetve. A belélegzett levegő tele van mocsokkal, halálos információval. A szennyezett tengerekből a megtisztult pára újból szennyeződik és savas eső képében mocskolja és nem táplálja a termőtalajt. Az életet tápláló regeneratív baktériumok sínylődnek a termőtalajban. Az ő életterük, pótlásuk az első lépcsője az egyensúly visszaállítása érdekében. Vegyszer- és műtrágyamentes, jótékony baktériumokban gazdag termőtalajban termesztet zöldség-gyümölcs újból életet hoz haldokló világunkba.
 
 „A feltevésem az, hogy természetes zöld anyagok tartós kivonása a táplálkozásból és helyetesítése megkérdőjelezhető értékű élelmekkel a legkomolyabb fenyegetést jelentik az egészség számára.
A fenyegetés két irányból is érkezik. Egyrészt azáltal, hogy táplálkozásunk elégtelen, testünk belülről esik szét. Másrészt ezzel egy időben ekkora külső támadás nem érte az emberi szervezetet. Manapság már az egész világ tele van egészségünket fenyegető veszéllyel, még az ételben is megbújik, amit megeszünk. Szervezetünket olyan nyílt támadások bombázzák, mint például a levegőszennye-zetség, s erre még belülről ráteszünk egy lapátal a kiegyensúlyozatlan táplálkozással.
A betegségek előidézője az ásványi anyagok, enzimek és vitaminok felborult egyensúlya. Közvetlen okként említhető a sugárzás, a kémiai szerek, a szervetlen gyógyszerek és más környezetkárosító anyagok mindennapos jelenléte a modern civilizációban. De előidézhetjük a betegséget indirekt úton is: a nem megfelelő táplálkozással. A legtöbb esetben e két ok kéz a kézben jár.”
Dr. Yoshihide Hagiwara
 
 Mi van a csapvízben?
Klór, klórozott vegyületek, lebonthatatlan gyógyszermaradványok, mint hormonok, nyugtatók, gyulladáscsökkentők és egyéb tudatállapot módosító szerek, íz és illatmódosítók, a vizet elszínező szerves anyagok.
Mi a megoldás?
A vizeket minden szennyező anyagtól meg kell tisztítani. Erre egyetlenegy módszer létezik ma még, RO (fordítot ozmózis) készülék használata. Mi a helyzet a lúgos vízzel?
A lúgos víz a vízben lévő ásványi anyagokat savas és lúgos tulajdonságaik szerint szétválasztja. A szétválasztás során, amikor ezeket az erős kötéseket megbontjuk, szabad ionok szabadulnak fel, melyek erős antioxidáns hatást fejtenek ki, addig, amíg az ionos kötés fennáll. Ezek az inonok erős antioxidánsok a szervezetben, mindaddig, amíg az ionos kötés fennáll. Az ionos kötés megszűnésével azonban ugyanolyan kártékonnyá válnak a lúgos vízben lévő ásványok, mint a szervetlen ásványok. A friss lúgos víz hasznosan lúgosítja a szervezetet, de a több napos lúgos víz több kárt okoz, mint hasznot. A kémiai lúgosító anyagok nemhogy segítenének, hanem a bennük lévő parazitákat táplálja. Hazudsz a testednek.
Amikor szervetlen ásványokat fogyasztunk, a testünkben lévő gombákat, parazitákat tápláljuk. Olyan a testünk, mint egy jól trágyázot melegház.
 
A fogyás titkai
Az általában használt kalóriatáblázatok nem tesznek különbséget a nyers és a főt kalória között, ami, véleményem szerint, megbocsáthatatlan felületesség. A tudományos irodalomban még senki le nem írta az a tényt, hogy a nyers élelem pusztán nyers volta miatt kevésbé hizlaló, mint ugyanannyi kalóriányi főt étel, sem azt, hogy a főt étel túlstimulálja az endokrin rendszert.
   Ha ugyanannyi főt étel elhízáshoz vezet, akkor az a főtt kalóriáknak róható fel. Azt is érdemes fgyelembe venni, hogy a Föld legtöbb teremtménye évmilliók óta él nyers táplálékon, s nem hízik el. A nyers kalóriák viszonylag kevéssé stimulálják a mirigyeket, s ezáltal stabilizálják a testsúlyt. A főt kalóriák ezzel szemben izgatják a mirigyeket, s hizlalóak.
   Egy szelet kenyér vagy főtt krumpli stimulálja a mirigyeket, s apránként ránk rakódnak a kilók. Nézzük csak meg az állatokat. A nagy profitra törekvő állattenyésztők rájöttek, hogy nem gazdaságos a disznóknak nyers krumplit adni, mert atól nem híznak eléggé. Ám a megfőzött burgonyától olyan kövérek letek, hogy a tenyésztőnek megérte még a főzésre szánt plusz munkát és energiát is.

A nyers és főt kalóriák
A nyers krumpli kevésbé hizlal, mint ugyanannyi főtt krumpli. A nyers banán nem olyan hizlaló, mint a sült banán. A nyers alma nem olyan hizlaló, mint a sült alma. Egy kanálnyi nyers méz kevésbé hizlal, mint ugyanannyi kalóriányi fehér cukor. Tíz deka nyers mandula kevésbé hizlal, mint ugyanannyi pörkölt mandula. Egy pohár nyers (frissen facsart) gyümölcslé kevésbé hizlaló, mint egy pohár készen vet gyümölcslé.
 
 
Teli tálak mellett éhezünk. Üres szavaktól fagyoskodunk. Bezárt életünkben fuldoklunk. Bűzös mocsár büfög fel bennünk.
 
A böjtölés közben az ember nyitottabbá válik a magasabb régiók felé. Böjtölés alatt elmélyülnek meditációs tapasztalataink, s olyan régiókba nyernek bebocsátást, amelynek létezéséről eddig csak könyvekből tudtak. A böjtkúrát gyakran kísérik mélyebb szintű szellemi élmények.
 
A böjt egy egészségmegőrző módszer, amely a mérgező anyagokat távolítja el a szervezetből. A böjt által sikerül elérni, hogy semmi olyan anyag ne rakódjon le az erekben, ami megakadályozhatná a vér áramlását a szívben és az egész érrendszerben. Az ereknek annyira nyitottnak kell lenniük, hogy a vér a test minden négyzetcentiméterére el tudjon jutni. Az egészség a szervezet normális, harmonikus állapota, amely mindaddig fennáll, ameddig az erek hatékonyan képesek feladatukat ellátni. A böjt jótékony hatása a Természet terápiáját indítja meg, amely lehetővé teszi, hogy a test saját tisztító és gyógyító erejét használhassa fel. Mindenképp böjtölni kell, amikor fellép a szervezeti gyengeség, akár télen, akár nyáron vagy az év bármely szakában jelentkezik is. Legtöbbször három nap is elég a kilábaláshoz, de néha egy hét vagy akár tíz nap is szükséges.
 
Mi is történik böjtölés hatására? Mivel ilyenkor vízen, gyógyteákon és zöldségleveken kívül semmit sem veszünk magunkhoz, szervezetünknek nem is kell az emésztéssel bajlódnia, tehát teljesen a „nagytakarításra” összpontosíthat. Nekiáll kiválasztani minden olyasmit, amitől mindeddig nem szabadulhatott meg, mivel annyira el volt foglalva a legsürgetőbb feladattal: a táplálék emésztésével. A salakanyagok kiválasztása már jelentős súlycsökkenést eredményez, aztán még ott van a tartalékolt fehérje, a fölös víz és a régi székletma-radványok. Éppen ezért ajánlatos a böjtkúrát béltisztítással egybekötni.
Tartsuk be a szabályt, hogy csak akkor térjünk vissza minőségileg és mennyiségileg a korábbi normális étrendünkhöz, ha a böjtkúra félidejének megfelelő idő már letelt.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az ember a naponta szükséges energiamennyiségnek csak mintegy 20%-át nyeri a táplálékokból, a 80%-a viszont a kozmoszból származik, egyenesen a napsugárzásból. Ez az, amit chi-nek, vagy pránának nevezünk. Böjtölés alat tehát több energia áll rendelkezésünkre, mivel abból a 80%-ból, amit a kozmoszból kapunk, semmit sem kell az emésztésre fordítanunk. A böjt olyan értelemben is táplál, hogy a belső tisztulással fokozza a betegségekkel szembeni ellenálló képességünket.
 
 

A tartósítás (pl. pasztörizálás, konzerválás, fagyasztás, stb.) egyetlen előnye, hogy az élelmiszereket hosszabb ideig lehet tárolni, szállítani anélkül, hogy megromlanának. Ez azonban csak az ipar számára előnyös, mert ezáltal a termékek életani értékük jelentős, vagy teljes részét elvesztik. Így az ipar tulajdonképpen nem csak tönkreteszi a természet adta táplálékokat (főzéssel, fagyasztással, stb.), hanem még méreganyagokkal is dúsítja (adalékanyagok, tartósítószerek, stb.), amellyel biztos alapot hoz létre a népbetegségek széles skálájának, amelynek megint csak az ipar látja hasznát, hisz egy másik virágzó iparág, a gyógyszeripar ebből tud olyan jövedelmezően működni. Vagyis mindent az anyagi érdekek irányítanak, az ember egyéni szükségletei, az egészség már nem számítanak, még ha a reklámokból első hallásra más is tűnik ki... Így a mai civilizált táplálkozást egyáltalán nem nevezném civilizáltnak, hisz a civilizálatlan népek „tudatlanságukban” sokkal inkább tudatosan és egészségesen táplálkoznak, mint a civilizáltnak nevezett társadalmak.
 
 
Tudják-e, hogy hogyan keletkeztek a vegetáriánusok? Ősi, indián mondák szerint azok az indiánok lettek vegetáriánusok, akiknek BÉNAVADÁSZ volt a becenevük. Ők sose tudtak húst enni.
Egy másik álláspont szerint, ha már eljutottam a táplálkozási lánc csúcsára, akkor hadd élvezzem ki az összes lehetőségét és ebbe a húsevés is belefoglaltatik.
 
 
Elgondolkodtató tény, hogy az orvostudomány alig vesz tudomást az emberiség természetes életmódtól való eltéréséről. A betegséget és nem a beteg embert igyekszik gyógyítani kémiai anyagok tömegével, amelyek önmagukban is problémát jelentenek az egyébként is beteg szervezet számára. Ezért tényleges gyógyulásról az esetek többségében nem beszélhetünk, csupán hosszabb-rövidebb tünetmentes periódusokról, hiszen a gyógyszerek általában a betegség valódi okát nem szűntetik meg, csak a tüneteket nyomják el, amelyek egyre komolyabb betegségek formájában jelentkeznek.
 
 
Kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét, hogy a lejárt gyógyszerek lejárat előt miért nem számítanak még veszélyes hulladéknak?!
Amíg élünk, mi vagyunk a veszélyes hulladék lerakatai!
Amerikában törvényt hoztak az elhamvasztot hallotak hamvainak kezelésével kapcsolatban. A hamvak toxikus-nehézfém szennyezettsége, radioaktív sugárzása jóval meghaladja a határértéket. Különös gondossággal, veszélyes hulladékként kell a földi maradványokat kezelni.
Ha elképzeljük ma, azt az ősi törzsi szokást, miszerint az elhunytakat a családtagok szeretetük bizonyítékaként elfogyasztoták, családok halnának ki egyetlen szertartást követően.
Ha lehet, ebben az ősi szertartásban ne kövessük elődeinket, viszont abba belegondolhatnánk, hogy ezek a primitívnek nevezett törzsek ismerték a természet patikáját és annak segítségével éltek egészséges hosszú, minőségi életet. Testük annyira tiszta volt, hogy még halálukban sem ártotak szeretteiknek.....
Mielőt a „gyógyszernek” neve¬zett veszélyes hulladékhoz nyúlna, nézze meg orvosát, gyógyszerészét – egészségesebbek-e, mint betegeik?!
„Gyakorlatilag minden emészthetetlen, civilizációs táplálék a szervezetben ugyanúgy viselkedik, mint az othagyot élelmiszer a spájzban: el kezd penészedni. Ezek a penészgombák, amelyek az egész szerve¬zetet elfertőzik, keltik a rákot testünkben.
Kiemelnék három fő folyamatot, amelyek drámaian alakulnak mostanában az életünkben.
Az első az égéstermékek, a kipufogógáz, pörkölt kávé, ége-tett ételek, nikotin melléktermékei, a másik a szervezet rossz anyagcseréje, nyirokműködése, ami a szervezetünkben avaso-dást eredményez, ebből van az idős testnek olyan kellemetlen savanyú szaga a megfelelő nyirokműködés, veseműködés mellet ez nem így lenne. A harmadik, hogy a szervezetünkben az emészthetetlen tápanyagok pangása és a stressz miat előálló hasnyálelégtelenség következtében teljes elsavasodás következik be, aminek az eredménye a gombásodás. Mi csak a candidáról tudunk, de számtalan penészgomba él a testünkben, ami utána halálunkat okozza. Erre vezethetők vissza a hüvelygomba fertőzések, a ciszták, miómák és minden, amit a civilizációs életmód adhat. Ezt nevezzük egyszóval emberszeny-nyezés következtében létrejövő betegség-együtesnek”.
Dr. Nagy Géza
Amit eddig vitalitásnak, életerőnek, vitális energiának, vitális aktivitásnak, idegi energiának, idegi erőnek, vitális ellenálló képességnek, életenergiának, életnek, életerőnek neveztek, szinonimája lehet, sőt valószínűleg az is annak, amit enzimtevékenységként, enzimértékként, enzim energiaként, enzimvitalitásként és enzimtartalomként ismertünk.
Az enzimekről hosszú ideig azt hitték, hogy katalizátorok pedig többek a tehetetlen anyagnál. A katalizátorok csak kémiai reakciókban működnek, ezzel szemben az enzimek mind biológiai, mind kémia tevékenységre képesek.
Az emésztőenzimeknek csak három fő dolga van: a fehérje, a szénhidrát és a zsír megemésztése. A fehérjét a proteázok emésztik, a szénhidrátot az amilázok, s a zsírt a lipázok. A természet úgy rendezte, hogy a táplálékban megtalálható enzimek segítik az emésztést, hogy ne kelljen mindent a test emésztőenzimjeinek csinálni.
Az emésztőenzimek adaptív kiválasztásának törvénye szerint a szervezet nagy becsben tartja az enzimeket, és nem termel belőlük többet, mint ameny-nyi az adott feladathoz szükséges. Ha az étel egy részét a már benne található enzimek megemésztik, a test kevésbé koncentrált emésztőenzimeket állít elő.
Belső takarítóink az enzimek. A pasztörizálás elterjedése után gombamód elszaporodtak az enzimhiányra visszavezethető bőrbetegségek (pikkelysömör, ekcéma). A bőrbetegeknek nyers étel, nyerstej, nyersvaj diétát írtak elő. A nyers étel hordozza a saját lebontásához szükséges enzimeket – ez alapján működik a természet, születés-elmúlás funkciója. A pikkelysömör a tökéletlen zsiradék felszívódás következménye. A főt étel nem hordoz elegendő enzimet, a test enzimkészletei már kimerülőben vannak, ennek következtében a testidegen életnek életeret biztosítunk.
Egy nyugvó gabonamagban jelen vannak az enzimek arra várva, hogy egy meleg-nedves pillanatban aktivizálódjanak. A magban lévő keményítőt cukorrá alakítja (amiláz enzim), amely a kisarjadó új élet energiaforrásaként működik, amíg a táptalaj (a mi példánkban saját testünk) további tápanyagokat biztosít. Természetesen ezt a folyamatot testünk takarító enzimjei gátolják, a betolakodó telepeseket megtámadják. A speciális fehérjékben található takarító enzimeket nem ekkora mennyiségű testidegen élet lebontására készíteték fel. Testünk a lebontot nem kívánatos anyagokat kiüríti, a fölösleget az orr, a torok nyálkahártyáján keresztül távolítja el (torok-orrváladék). A bőrön keresztül is megpróbálja kilökni a testidegen anyagokat. Ez az a pont, amikor a takarítóenzimek már csődöt mondtak és az új honfoglaló még életképes. A bőrön keresztül
éltető fényt kapnak, a test meg továbbra is táptalajként szolgál a számukra. Szervezetünk enzimpotenciálját kell növelnünk, mivel a főt, vagy hőkezelt, vagy sugárkezelt táplálékokból nem tudunk táplálék enzimekhez jutni. (Erről részletesen az enzim fejezetben olvashatnak – a szerk.)
Azt, hogy valaki mennyire vitális, „pörgős”, aktív, energikus, az enzimaktivitása nagymértékben befolyásolja. Az enzimek saját hozot kincseink, de gyűjthetünk is hozzá, ha életerős, energikus, nyers táplálékokat fogyasztunk vagy külső enzimeket táplálék-kiegészítő formájában.
Nézzünk kicsit magunkba, észrevehetjük, hogy a folyamatos evés, nassolás már-már lelki szükségletünk. A mai átlagember többszörösét eszi meg annak, mint amire a szervezetének szüksége van. Arról nem is beszélve, hogy mindezt milyen alapanyagokból készíti, és mikor eszi meg az adott ételt. Biológiailag nem erre terveztek minket, nem csoda hát, ha sokszor már fatal korban akadozik a gépezet. Amíg vadásztunk és természeti
népként éltünk, nem volt folyamatos a táplálékellátás. Ha nem sikerült semmit elejteni a férfaknak, ha beköszöntöt a tél és kevés volt a táplálék, sokszor üres gyomorral vészelte át a régi idők embere a napokat. Az üres gyomor segítet a regenerálódásban, nőtt a szervezet energiatartaléka.
Enzimek nélkül nincs emésztés
Ha nem tud testünk elegendő emésztőenzimet kiválasztani, akkor a test minden pontjáról enzimeket von el, amelyeket átalakít. Ezért van az, hogy a „nagy zabálások” után lelas-sulunk, sokkoljuk a májat – a kiválasztás fő szervét – és az elrabolt anyagcsere-enzimek hiányában lassul a mozgás, a gondolkodás.
A főt ételektől gyorsabban híznak a disznók
Ha valaki meg akar szabadulni felesleges súlyától, meg is teheti, s új testsúlyát meg is őrizheti. A fogyni vágyónak először is meg kell értenie, hogy bizonyos fajta ételek izgatják, és erőteljesebb működésre serkentik a kövérséget befolyásoló mirigyeket. Ha már nem ostorozzuk a vágtázó lovat, lelassul. Ha már nem ostorozzuk a mirigyeket, azok is lassúbb működésre állnak át, s a felesleges kilók kezdenek leolvadni.
Amikor a DDT megjelent, garantálták annak biztonságos voltát, amikor büszkén hirdeték, hogy csak a kártevő rovarokat öli meg, s teljesen ártalmatlan a nagyobb állatokra és az emberre. A rovarirtó az egész Földön elterjedt, s most benne van minden élőlény testében, beleértve az újszülötteket. Ez körülbelül annyira megnyugtató, mint egy csörgőkígyóval a nyakunkban sétálni.
Ma hány DDT szintű méreg-sugárkezelt-génmanipulált taposóakna van életünk útján. Gyerekeink ezeken az aknákon sétáljanak?!
Létednek csak elméd szab határokat.
A kimondot vagy kimondatlan szavaid által.
A csend létezésed valódi kiterjedése!
Csak a csend-cseng-csendben csöndes cseppek végtelen csendben.