Ételallergiák - Dr.Fajcsák Zsuzsanna

 
    Ételallegia, lisztérzékenység

   A tünetek megszűnése

   Az ételallergia által okozott betegségek jelentős gyógyulása figyelhető meg, amíg a beteg az allergiát okozó ételt nem fogyasztja.
Az ételallergiák tipikus tünetei:
• Sötét karikák a szem alatt
• Szem alatti pufadás
• Vízszintes vonalak (ránc) az alsó szemhéjban
• Krónikus, nem ciklikus ödéma (dagadt izületek)
• Krónikus dagadt nyirokcsomók
   Ételallergia akkor jelentkezik, amikor védekező reakció indul meg egy bizonyos étel elfogyasztása után. A reakció az immunrendszer közvetítésével, és anélkül is lefolyhat. A reakciót kiválthatja az ételben található fehérje, keményítő vagy más természetes vagy mesterséges alkotóelem (színezékek, aroma, édesítőszer, tartósítószer stb.).
   Klasszikus ételallergia akkor jelentkezik, amikor az elfogyasztott étel molekulája antigénként viselkedik a szervezetben.
   Az antitestek a fehérvérsejtek által termelt fehérjék, amelyek idegen anyaghoz kapcsolódnak, ami ebben az esetben az antigén. Az ételallergiát okozó antitestek egy speciális allergia-antigénhez kapcsolódnak, amelyek neve IgE (Immonoglobulin E). Amikor az IgE hozzákapcsolódik egy speciális fehérvérsejthez, hisztamin felszabadulást idéz elő, ami gyulladást és duzzanatot okoz.
   Az ételallergiákat elsőször Hippokratesz, a híres görög orvos írta le. Megfigyelte, hogy tejfogyasztás után gyakorta előforduló tünet a gyomor „felfordulása” és a kiütések.
   Megfigyelése szerint, akik naponta kétszer fogyasztottak tejet, sokkal inkább jelentkezett egy-egy komoly betegség, mint azoknál, akik napi egyszer.
   Az ételallergiák egészségi panaszok széles skálájával hozhatók kapcsolatba, a szervezet bármely részét érinthetik. Enyhébb tünetei, az étkezés utáni pufadás, gyomorfájás, de komolyabb tünetek is előfordulhatnak (ceoliaka betegség, reumás, izületi gyulladás, krónikus gyulladások) az ételallergia következtében. Az ételallergia olyan idegrendszeri betegséget is okozhat, mint a depresszió, idegesség, krónikus fáradtság. Az alábbi táblázat tartalmazza az ételallergiákhoz kapcsolódó tüneteket és betegségeket:
 
Ételallergiákkal gyakran együtt járó betegségek és tüneteik:
Emésztőrendszer Személyiség változás
Viszkető égető hólyagok a szájban Csont/izom rendszer
Ceoliáka betegség    Ínhüvelygyulladás
Krónikus hasmenés   Izületi fájdalom
Gyomor- és nyombélfekély Derék és hátfájás
Gyomornyálkahártya gyulladás (gastritis) Asztma
Irritált bélszindróma Krónikus bronchitis
Váltakozós hasmenés és székrekedés Nehéz hangos légzés
Tápanyag felszívódás elégtelensége Pattanások
(alultápláltság)  
Vizeletkiválasztási problémák Viszkető, égető hólyagok a bőrön
Éjszakai ágybavizelés Ekcéma
Krónikus hólyaggyulladás Kiütések
Veseelégtelenség Viszketés
Immunrendszer gyengeség Bőrpirosodás
Krónikus gyulladások Szívritmuszavar
Gyakori középfülgyulladások Ödéma
Idegesség, depresszió Ájulás
Túlzott élénkség / izgágaság Fáradtság
Figyelem hiány Hypoglikémia (kórosan alacsony vércukorszint)
Alvás képtelenség Orr- vagy Torokviszketés
Irritáció / túlzott lelki érzékenység Migrénes fejfájás
Zavartság Arcüreggyulladás

Mekkora probléma az ételallergia?
   Az elmúlt években drasztikusan megnőtt az ételallergiás megbe-tegedések száma. Például 10-15%-kal nőtt az ekcémás betegségek száma, valamint ételallergia a gyerekek 25%-ánál figyelhető meg a fejlett országokban. Egyes amerikai orvosok szerint a népesség 60%-ának ételallergiához kapcsolódó panaszai vannak.

Az ételallergia kialakulásának elsődleges oka, hogy ugyanazon ételeket túlzot mértékben és gyakran fogyasztjuk.
   Allergiát okozó összetevők készételekbe bújtatva is megtalálhatók, valamint az ételek tartósítószereket, állagjavítókat, mesterséges színezékeket és ízesítőket tartalmaznak. A kutatók másik része a levegő-, víz- és ételszennyezettséget okolja az ételallergiák kialakulásáért.

Az ételallergiák kialakulásának további okai:
• Rövid ideig tartó anyatejes etetés
• Korai tápszerfogyasztás
• Tehéntej és szilárd ételek korai fogyatása csecsemőkorban
• Génmanipulált növények fogyasztása
• Emésztési elégtelenség (különösen gyomorsav-termelés hiányában)

Ételallergia okai és kialakulása
   A szakirodalomban számos adat bizonyítja, hogy az ételallergia gyakran öröklődő betegség. Amikor mindkét szülő ételallergiás, a gyermekük allergiaesélye 67%. Ha csak az egyik szülő allergiás, a gyermek allergiaesélye 33%.
   A folyamatosan ismétlődő ételek fogyasztása (mindig ugyanazt esszük reggelire, ebédre, vacsorára), az elégtelen emésztés és a bélfalak funkciójának csökkenése, mind felelős az ételallergia kialakulásáért.
Ha az ételt nem rágjuk meg kellőképpen, a szervezet nem képes megfelelően emészteni.

   Az elfogyasztott és megfelelően megemésztett fehérjék (húsok) 90%-a aminosavak vagy kis peptidek formájában szívódnak fel. Az elégtelen emésztés következményeként keletkezett részlegesen emésztett fehérjék azonban képesek átjutni a bélfalon a véráramba. A nagyobb fehérjemolekulák így nemcsak a bélfalon, hanem a vérben és más távolabbi szervekben vagy az egész testben is allergiás reakciókat képesek elindítani. Ezért gyakran ajánlatos az ételallergiás egyén kezelését gyomorsavval (klórsav) és hasnyálmirigy-enzimekkel kiegészíteni. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a részlegesen emésztett fehérjék gyengítik az immunrendszer védekező képességét, krónikus allergiákat és gyakori gyulladásokat okoznak.
   A stresszes állapot gyengíti a szervezetet és az immunrendszert, ami teret enged az ételallergia kialakulásának.
   A stressz a meglévő allergiás állapotot is rontja. Ilyenkor a stressz csökkenti a bélfalak immunsejtjeit (IgA). Ezek az immunsejtek a bélfalat bélelik ki, és megvédik a szervezetet az idegen anyagoktól. Más szóval az IgA az ételből származó antigének elleni barikád. Ha az IgA száma csökken a bélfalon, az ételallergiát és betegséget okozó anyagok, betolakodók felszívódása drámaian megnő. Még a relatívan rövid ideig tartó IgA csökkenés is kialakíthatja az ételallergiát. Ételallergiás egyéneknek egyébként is kevesebb az IgA szintjük a bélfalon, ami tovább segíti az ételallergia kialakulását.

Az immunrendszer és ételallergiák
   Az immunrendszer feladata, hogy megvédje a szervezetet a gyulla-dásoktól és a ráktól; abnormális immunreakciók azonban szövetkáro-sodáshoz és betegséghez vezethetnek.
   A legtöbb ételallergia az immunrendszer közvetítésével jön létre, ami az elfogyasztott étel és az emésztőrendszer, a fehérvérsejtek és az étel-specifkus antitestek (IgE és IgG) közötti reakció eredménye.
   Az ételallergiától függetlenül, az étel jelenti a legnagyobb antigén támadást az immunrendszer számára. Amikor az étel antigének aktiválják (működésbe hozzák) az immunrendszert, az a fehérvérsejtek és antitestek együttműködését jelenti, és bizonyos esetekben negatív folyamatokat indíthatnak el.
   Az antitesteket 5 főcsoportra osztjuk: IgE, IgD, IgG, IgM és IgA. Az IgE főleg a klasszikus azonnali reakciókban működnek, a többi későbbi elnyújtott reakciókban, mint pl. a ciklikus típusú ételallergiában (egyszer van, egyszer nincs) játszik szerepet.

Allergiás reakciót kiváltó más mechanizmusok
Az ételek fogyasztása után vannak olyan allergiás reakciók, amelyek nem az immunrendszer közvetítésével jönnek létre. Itt a fehérvérsejtek által termelt gyulladást keltő anyagok közvetítésével jön létre az allergia, pl. hisztamin, prostaglandin, szerotonin stb. Magas hisztamin tartalmú-, vagy hisztamin felszabadulást kiváltó anyagot tartalmazó ételek is okozhatnak allergiát.

Ciklikus és fxált ételallergia
   A természetgyógyászok és táplálkozás orientált orvosok klinikailag kétféle ételallergiát különböztetnek meg: ciklikus és fxált allergiát.
   A ciklikus ételallergiák ugyanazon étel folyamatos ismétlődő fogyasztásával lassan alakulnak ki. Ha az allergiát okozó ételt egy időre eltávolítjuk az étrendből (általában 4 hónapra) utána ismét fogyasztható lesz addig, amíg a fogyasztás túl gyakorivá nem válik. Ciklikus allergiák az ételallergiák 80-90%-át teszik ki.
   Fixált ételallergia minden egyes fogyasztásnál lejátszódik, bármilyen hosszú idő is telt el a két fogyasztás között. Fixált ételallergiás egyén egész életén át allergiás marad arra az ételre.

Diagnosztika
   Az allergiás vizsgálatoknak két fő fajtáját használjuk: 1. eliminációs diéta, 2. laboratóriumi módszerek. Mindegyik módszernek meg van a maga előnye. Az eliminációs diéta módszer olcsó és kellő motivációval mindenki elvégezheti. A laboratóriumi vizsgálatok – mint a vérvizsgálat – drágábbak, viszont az allergiát okozó ételt azonnal kimutatják.

Összefoglalásként
1. Ételallergiák többféle tünethez, betegséghez és egészségi problémához kapcsolódnak.
2. Egyes orvosok szerint az egészségi panaszok 60%-a ételallergiából származik.
3. Amikor mindkét szülő allergiás, a gyermeküknek 67%-os esélye van az allergiára. Ha csak az egyik szülő allergiás az esély 33%.
4. Az ételallergiák kezelésére a speciális étrend mellett szükséges a gyomorsav és/vagy hasnyálmirigy emésztőenzimjeinek szedése.
5. A stressz felgyorsítja és megnöveli az ételallergiás reakciókat. Stresszes állapotban az immunvédelem csökkent szintje miatt az ételallergia erősödik.

Diagnosztika:
• Az orvosok többsége szerint az allergiát okozó étel fogyasztása elegendő a diagnózishoz.
• Bőrkarcolásos allergia vizsgálat az ételallergiák diagnosztizálásában csak 15%-ban hatékony.
• Ma már vér-antigének (IgE, IgG, IgG4, IgA) ELISA (Enzyme-linked Immuno Sorbent Assay) vizsgálatával az allergiát okozó étel hatékonyan kiszűrhető.
• Terápia: legegyszerűbb és leghatékonyabb kezelés az allergiát okozó étel elhagyása az étrendből.
• Szakemberek szerint az ételallergia kialakulásának megelőzését a rotációs étrenddel valósíthatjuk meg.

Lisztérzékenység – lappangó lisztérzékenység

   A fogyást gyakran olyan tényezők, rejtőzködő immunproblémák gátolhatják, vagy teszik lehetetlenné, amelyekről nincs tudomásunk. Ismerjük meg ezeket, és tudatosan próbáljuk meg kiküszöbölni életünkből, nem csupán a fogyás, de a jó közérzet és egészségünk érdekében egyaránt!
Lisztérzékenység, vagy cöliákia betegség

   A lisztérzékenység a vékonybél gyulladásos betegsége, amit genetikai alapon a búzafogyasztás okoz. A betegség kezdete gyakran 2 éves korra tehető, röviddel a búzaevés megkezdése után; vagy korai felnőttkorban (30-40 év). Cöliákia betegség azonban bármely életkorban elkezdődhet.
Érzékeny emberekben a búzafehérje, a glutén/gliadin, gyulladásos reakciót vált ki a vékonybélben, amely csökkenti a tápanyag, vitamin, ásványi anyag felszívódás területét.

   A bélfal felszívásra alkalmas területének csökkenésétől függ, hogy az egyén cöliákia betegsége tünetekben mutatkozik-e meg. Cöliákia betegség komoly tüneteket okozhat, mint a hasmenés, gyengeség, testsúlycsökkenés, ami a vékonybél felszívásra képes területének csökkenését mutatja.
   Másokban anémiás fáradtsággal járó tünetekkel jár, és egyáltalán nincs emésztőrendszer betegségre utaló tünet. Ezen egyénekben a betegség a vasfelszívódás helyét károsította a vékonybélben, és a bél további szakasza képes a tápanyag és folyadékfelszívásra.
   A világon több tízmillió lisztérzékeny van. „A lappangó lisztér-zékenységet egy öröklődő immun-, autoimmun-reakció okozza. Az emberi génkutatás tárta fel, hogy a nem-cöliákia betegség, vagyis a lappangó gluténérzékenység 90 millió amerikait érint napjainkban.” (Dr. James Braly: Dangerous Grains) Magyarországon bélbiopsziával diagnosztizált lisztérzékenyek (cöliákia) a népesség 0,1%-át teszik ki, de a lappangó liszt ér zé kenyek száma feltehetően ennél sokkal nagyobb, mivel ez az észak- és kelet-európai emberek genetikailag hiányos enzimműködéséből adódó probléma, és mi is ide tartozunk.
A lappangó lisztérzékenység megállapítására ma már világszerte elfogadott módszer (ELISA – Enzyme Linked Immunosorbent Assay) a vér glutén/gliadin antitest vizsgálata, ami biopszia nélkül is igazolja a lappangó lisztérzékenységet.

   A tünetek esetenként változnak. Egyeseknél már gyerekkorban, másoknál viszont lassú folyamatok útján, 30-40 év után, felnőttkor¬ban mutatkoznak a tünetek, amelyek táplálkozás után azonnal, vagy később is jelentkezhetnek az emésztő- és bélrendszerben, és azon kívül is. Legtöbbször hasmenést, puffadást, hasi fájdalmat okoz, másoknál duzzadt szemeket, depressziót, izgatottságot, nyugtalanságot és túlmozgást válthat ki. Gyerekeknél az izgatottság mellett az allergiák széles skálája (por, virágpor, penész, állati szőr, parlagfű stb.) is gyakran előforduló tünet. A lisztérzékenység más részről autoimmun betegségek okozója is lehet, ami gyermekkorban az autizmus egyes formájában is jelentkezhet.
   Az azonnali tünetekben (hasmenés, hasi fájdalom) jelentkező lisztallergia igen komoly betegség, mivel a bélfal károsodása olyan mértékű, hogy az élethez szükséges tápanyagokat csak kis mértékben képes felszívni, és a szervezetbe juttatni. Ezen emberek tápanyag- és vitaminhiányban is szenvednek.
   A tények azt igazolják, hogy a legtöbb emberben lappangó marad az érzékenység. Ilyenkor a bélrendszer csak foltokban károsodik, és a fennmaradó egészséges bélfal részeken elegendő tápanyag tud a szervezetbe jutni ahhoz, hogy a tünetek ne tudjanak a felszínre kerülni.
   Érzelmi stressz, családi, személyes és munkahelyi problémák, szeretteink elvesztése; negatív, romboló hatású érzelmekkel való együttélés, mint a düh, bűntudat, agresszió, bizonytalanság, aggódás, idegesség, önbizalom hiánya gyengítik a szervezet ellenálló képességét, és a lappangó lisztérzékenység tünetei felnőttkorban okoznak gondot. Felnőttekben a leggyakoribb lappangó lisztérzékenységből fakadó tünetek a pufadás, emésztési panaszok (hüvelyesek és káposztafélék bélgázt okoznak), laktóz intolerancia, reumás izületi gyulladás, aranyér, bél-polip és még rákos betegség is.

A lisztérzékenység felfedezése
   A lisztérzékenységet, mint cöliákia betegséget elsőként Gee írta le 1888-ban, de csak 1950-ben hozták nyilvánosságra, hogy a búza okozza. A bizonyítékot Dr. Dicke, holland orvos megfgyelései szolgáltatták. Dr. Dicke gyermek cöliákia betegei a II. Világháború alatt, elegendő búza hiányában tulipánhagymát fogyasztottak. Ezek a fejlődésben visszamaradt gyerekek nőni és fejlődni kezdtek a búza nélküli étrenden. Azóta felismerték a „vétkes” molekulát, ami egy nagy, vízben nem oldódó fehérje, a glutén. Amikor a glutént alkohollal vonták ki a búzából egy kisebb molekulára találtak rá, ami az allergiát okozza. Ez egy prolin fehérjeszármazék, amit gliadinnak hívnak. A gliadin, korábban tünetmentes betegekben, cöliákia betegség tüneteit váltotta ki. A búzán kívül, gliadin fehérjeszármazékot tartalmaz még a zab, árpa, rozs, amelyek szintén tüneteket okoznak.
   Tekintsük át részletesen, mi is okozza a gabonákban az allergiát, hogyan károsítja a bélfalat és milyen következményekkel jár!

Mi okoz allergiát a gabonákban?
A lisztérzékeny emberekben az emésztőrendszer betegsége, a vékonybélfal károsodásából ered, így az nem képes a szervezet számára fontos tápanyagokat felszívni. Lisztérzékeny emberek nem képesek a gabonákban található glutenin/ gliadin elnevezésű fehérjéket lebontani.
   A gabonák 70-75%-a keményítő (szénhidrát), 1-2%-a zsírok, 10-12%-a folyadék és 6%-a fehérje. A fehérjék három nagy csoportra oszthatók: albuminok, globulinok és glutén. A három közül a glutén alkotja a fehérjék 90%-át. A glutén 50-50%-ban két alcsoportra oszlik: glutenin és gliadin. Cöliákia betegeknél azonnal jelentkeznek a lisztallergiára jellemző tünetek, ők a gluten mindkét formájára érzékenyek, ezért számukra a teljes gabonamentes étrend ajánlott. A lappangó lisztérzékenyek többsége csak a gliadinra érzékeny. A glutenint és gliadint tartalmazó gabonák listáját lásd az alábbiakban.
Gliadinmentes gabonák - rizs, kukorica, köles, hajdina - csak glutenint tartalmaznak, így ezeket a gliadin érzékenyek fogyasztják.
Glutenint és gliadint egyszerre tartalmazó gabonákat liszt érzékenyeknek NEM ajánlott fogyasztani!

Ezek:
• BÚZA minden formában, fnom és teljes kiőrlésű liszt, pelyhek és dara
• BÚZAKORPA
• ÁRPA / árpa gyöngye
• ROZS
• GABONA ALKOHOL: SÖR, WHISKY, VODKA
• ZAB és zabpehely / Müzlik

   A lisztérzékenység esetén a gabona és alkohol együtt fogyasztása, vagy gabona tartalmú alkoholos ital (sör) fogyasztása százszorosára növeli a belekben létrejövő gyulladásos folyamatot.
   Lisztérzékenyek, ha más egészségi problémájuk (elhízás, szívvérke-ringési betegség) nincs, gluténmentes étrend mellett fogyaszthatnak mérsékelt mennyiségű alkoholt.

Milyen következménnyel jár a búzafogyasztás az erre érzékenyekben?

   A következmények megértéséhez nézzük át a tápcsatorna szerepét szervezetünkben!
   A külvilág, környezetünk, először a tápcsatornán keresztül lép kapcsolatba szervezetünkkel (száj, gyomor és belek útján).
   A tápcsatornának két fontos feladata van. Elsődleges feladata, hogy tápanyaggal lássa el a szervezetet. A gyomor, hasnyálmirigy és epe által termelt emésztőenzimek a bélbolyhokon található enzimekkel együtt bontják le a tápanyagokat alkotóelemeire, amelyek aztán felszívódnak a véráramba, amin keresztül összes sejtünkhöz eljutnak. A vér szállítja a tápanyagokat a célsejtekhez és szervekhez (agy, máj, vese, izom stb.). Másodsorban a tápcsatorna megvéd a szervezetre káros anyagoktól, azokat a tápcsatornában tartja, és a végbélen keresztül kiüríti. Ezért nevezzük a bélfalakat a szervezetünk elsődleges védekező rendszerének (immunitás). A bélbolyhok közötti részen, a bélbolyhok tövében immunsejtek (IgA) és védőfunkcióval rendelkező úgynevezett „jó” baktériumok találhatók.
   A bélbolyhok immunsejtjei támadják meg a szervezet számára felismerhetetlen, idegen anyagokat, betegséget okozó baktériumokat, vírusokat.

Mi történik a bélfalon?
   Igazából a glutént (gliadint) lebontó enzim (transzglutamináz) hiányos működése okozza a betegséget.
   A lebontatlan glutén/gliadin, az őt lebontani képtelen enzimmel összekapcsolódva marad. Ez a szervezet számára egy ismeretlen anyagot jelez, és gyulladást okoz a bélfalon. A gabona termékek hosszú éveken keresztüli fogyasztása (kenyér, tészták, sütemények) a bélfal krónikus gyulladásához, a bélbolyhok ellaposodásához, a bélfal hegesedéséhez, és invertált mélyedések kialakulásához vezet.
A glutén általi bélfalkárosodás elsődleges tünetei:
• laktóz intolerancia
• megváltozott bélfóra
• pufadás, gázosodás
• váltakozó hasmenés és székrekedés aranyér
• viszkető égető hólyagok a szájban és bőrön

A károsodott bélfalak következményei:

1. Nem megfelelő emésztés
A bélfal károsodása - amit a glutén/gliadin okoz - így közvetlen hatással van az emésztő- és immunrendszerünkre, ami által csökken a betegségekkel való ellenállásunk.
A károsodott, ellaposodott bélbolyhok elsődleges következménye a bélbolyhok csúcsán termelődő és ott működő emész-tőenzimek számának csökkenése. Leggyakoribb tünete a laktóz intolerancia, pufadás, gázosodás, váltakozó hasmenés és székrekedés. Az emésztőenzimek részleges vagy teljes hiányában a tápanyagok (fehérje, szénhidrát, zsír) részlegesen vagy teljesen emésztetlenül maradnak, melyek székletürítési problémák esetén a bélfalra tapadhatnak, ott további erjedésnek indulnak, majd folyamatos pufadást és gázosodást okoznak. Ezért a lisztérzékenység kezelésének első 4-5 hónapjában ajánlott az emésztőenzimeket táplálék-kiegészítésként a szervezetbe juttatni.
Az enzimekről bővebben a következő fejezetben olvashatnak.
2. Az immunrendszer legyengülése
Ha felnőtt korban, túl hosszú időn keresztül, intenzíven fogyasztunk gabonaterméket, vagy csecsemőknél, anyatejes táplálás hiányában túl korán vezetjük be a lisztfogyasztást, akkor - erre való hajlam esetén - emésztési panaszok, majd ennek következményeképpen, az immunrendszer legyengülése következhet be.

A bélfal károsodása okozta tünetek és betegségek:
• Emésztetlen tápanyagok bélfalra rakódása
• Tápanyagok nem szívódnak fel, a szervek (pl. agy, máj, vese stb.) nem működnek kielégítően
• Vitaminhiány
• Magas vérnyomás
• Gátolt Ca felszívódás (később osteoporózis kialakulásához vezethet)
• Candida betegséget okozó, paraziták, baktériumok túlszaporodása
• Szitaszerű, átjárható bélfal, emésztetlen tápanyag, betolakodók, mérgek a vérbe jutnak. Allergiás reakciók (étel, por, növények, állatok stb.)
• Visszatérő arcüreg-, középfül-, húgyhólyaggyulladás Vaginális, penális folyás
• Ciszták belsőleg és a bőrön
• Körömgomba
• Idegesség, nyugtalanság, kimerültség, depresszió
• Autoimmun betegségek (szem, vese, máj stb.)
• Reumás, izületi gyulladás
• Autizmus
• Rosszindulatú daganatok

   A bélbolyhok károsodásával a köztük lévő immunsejtek száma lecsökken. Az ellaposodott és hegesedett bélfalterületeken az immunsejtek és a „jó” baktériumok eltűnnek, és teret engednek az idegen anyagok (emésztetlen tápanyagok, vízből, levegőből és ételből származó betegséget okozó baktériumok, Candida élesztő gombák, és paraziták/férgek) lerakodására. Az immunsejtek hiányában ezek a baktériumok, élősködő paraziták a belekben található tápanyagokkal etetik magukat, és tovább szaporodnak. Ezek az élősködők átlag 4-5 hetes ciklusban (teliholdkor) szaporodnak, amikor a szervezet számára mérgező anyagokat is termelnek, és ezek határozott tünetként jelentkeznek. A tünetek jelentkezhetnek hasmenés vagy székrekedés, cisztaszerű pattanások a bőrön, vagy arcüreg-, húgyhólyag és hüvelygyulladás formájában.
   Az idegrendszerre ható mérgek esetén idegesség, nyugtalanság, fejfájás, migrén, kimerültség, és depresszió jelentkezhet. A tünetek sokszor egybeesnek a teliholddal és egyeznek az ahhoz kapcsolódó menstruációs ciklus előtti panaszokkal.
   A tünetek időről időre változhatnak és visszatérhetnek, de a problémák hátterében ugyanaz az ok marad.
   A tüneti kezelés ilyenkor megszünteti, vagy csökkenti a panaszokat, de nem feltétlenül szünteti meg a probléma okát. Ha a paraziták és baktériumok hosszú időn keresztül jelen vannak, folyamatos szaporodásukkal beágyazódnak – immunvédelem nélküli – a károsodott bélfalba, abba lyukakat vájva elindulnak a vér felé. Ezeken a helyeken a bélfal „szitaszerűen” átjárhatóvá válik, teret enged az emésztetlen tápanyagok (glutén/gliadin stb.) és betegségeket okozó baktériumok és paraziták szervezetbe jutásának. A vérben a fehérvérsejtek, mint az immunrendszerünk másodlagos pajzsa lépnek harcba és közömbösítik a betolakodókat. A közömbösített betolakodókat a máj méregtelenítésen keresztül bontja le a vizeletben, székletben (megjelenhetnek pl. pattanások formájában), és így ürülnek ki a szervezetből. Amint a vér immunrend¬szere nem képes ezt a feladatot ellátni, megbetegedhetünk. Az ilyenkor szokásos antibiotikum kúra megöli a káros baktériumokkal együtt az immunrendszer részeként működő „jó” baktériumokat is.
   Az immunrendszer természetes védelmének pótlására ezért ajánlott egy hatékony probiotikus, azaz „jó” baktériumokat (acidipholus és bifdo baktérumok) tartalmazó táplálék-kiegészítőt szedni. A kúra hatékony, ha a probiotikus terméket éhgyomorra szedjük, legalább 1-3 hónapon keresztül. Ennek hiányában az immunrendszer tovább gyengül.

Milyen kezelést alkalmazhatunk?
   Az egészség visszaállítását a betolakodók irtásával kezdjük. A betegségek okozói, az elszaporodott baktériumok, gombák és paraziták helyétől és mértékétől függ, hogyan irthatók ki. Az elsődleges teendő a belek gyulladásának csökkentése, a bélfal átjárhatóságának csökkentése és megszüntetése, amit gluténmentes és glikémiásan kiegyenlített étrenddel érhetünk el.
   A megfelelő folyadékbevitel, napi 1,5-2 liter víz/ásványvíz vagy kombucha segíti átmosni a szervezetet, ezzel segíti a máj méregtelenítését és a káros anyagok ürítését. Ennyit bárki megtehet az egészségéért!
   A leghatékonyabb és legegyszerűbb kezelés, amit mindenki megtehet: glutémentes étrend szerinti táplálkozás.
   Emésztési problémák esetén ajánlott emésztőenzim-komplexet (papain, bromelin, és hasnyálmirigy emésztőenzimek) szedni, napi 3-szor, 15 perccel fő étkezések előtt. A bélfóra helyreállítására ajánlott 1-3 hónapos probiotikus kúra (napi 1-2 alkalommal éhgyomorra).
   Éhgyomor az ébredésen túl, étkezés után 2 óra és a következő étkezés előtt félóra időpontot jelent.
Amíg a betolakodók a belekben vannak, parazitaölő gyógynövény-komplexekkel (kurkuma, fokhagyma stb.) is hatékonyan irthatjuk őket. Amint a vérbe jutottak, vagy már immunkomplexeket is for-málva felszaporodtak, csak gyógyszeres kezeléssel lehet kiirtani, amit probiotikum, emésztő- és májméregtelenítést segítő enzimkomplexum szedésével ajánlott kiegészíteni.
A Candida elszaporodás kezelése, a velük együtt jelenlévő paraziták (Giardia és Blastocistis hominis) kiirtásával kezdődik, amit speciális, candida-ellenes étrend és táplálék-kiegészítők követnek.
Az Aloe Verá-t a bőr gyulladáscsökkentő és hámosító hatásáról ismertük meg, amit égési sérülések kezelésre használunk. A glutén-mentes étrend részeként a betolakodók kiirtása után, az Aloe Vera italként való fogyasztása igen hatásos a belek hámsejtjeinek regenerálására. A regenerált bélfalakon visszaépülnek a bélbolyhok, és azok megkezdik az immunsejt termelést. Az Aloe Vera így növeli szervezetünk ellenálló-képességét, erejét.
Lisztérzékenyek ajánlott étrendje
Liszt- és gabonamentes étkezéssel 2 héten belül javulás figyelhető meg.    Amíg a betegek tartják az étrendet, a tünetek megszűnnek. A gabonamentes étkezés első 9-12 hónapjában a bélfal gyógyulásának elősegítésére ajánlott a tehéntej-termékeket is elhagyni. A tejben lévő kazein fehérje és laktóz (tejcukor) ilyenkor tovább irritálja a bélfalat, ami nehezebben gyógyul. Lisztérzékenyeknek az alábbi ételekből ajánlott az étrendet összeállítani.
A diéta hathetes, eliminációs (választó) étrenddel kezdődik. Itt hat hétre az összes gabonát kihagyjuk az étrendből (kukorica, rizs, és szója is). A 6 hét végeztével 4 napos rotációban (4 naponként, vagyis 4 nap elteltével) fogyaszthatjuk ismét a kukoricát, rizst. A szóját érdemes 3 hónapra elhagyni az étrendből, mielőtt 7 napos váltásban újra fogyasztanánk.
   Fontos megjegyezni, hogy a 6 hetes eliminációs étrend végén, ha valaki ismét búzát fogyaszt, akkor határozott tünetek jelentkezhetnek, ami motiváló lehet a gluténmentes étrend betartására.
Gluténmentes étrenddel minden hagyományos étel elkészíthető, más gluténmentes alapanyagokból (rizsliszt, kukoricaliszt, burgonyakeményítő) és így bátran fogyaszthatók! Az újszerű receptek, és az új alapanyagok használata rövid tanulási idő alatt elsajátíthatók a hagyományos főzésben. Próbáld ki, milyen fnomak, az egészséged megérdemli!
Ajánlott ételek a bélfóra regenerálása idején:
MINDEN GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉG. KÖLES, RIZS, JUH és KECSKETEJ, JOGHURT, KUKORICA, TOJÁS, TEJSAVÓ FEHÉRJE, BURGONYA, HAL, SZÁRNYASOK, HÜVELYESEK, SOVÁNY HÚSOK, KINAI ÜVEGTÉSZTA, OLAJOS MAGVAK, HAJDINA, CSICSERIBORSÓ

Elválasztó diéta a gluténallergia kezelésében
1. Egyáltalán ne fogyassz:
• BÚZA minden formában, fnom és teljes kiőrlésű liszt, pelyhek és dara BÚZAKORPA ÁRPA /árpa gyöngye ROZS
GABONA ALKOHOL: SÖR, WHISKY, VODKA (ellentmondásos, hogy párlás után mennyi glutén marad bennük) ZAB és zabpehely / Müzlik
2. Ne fogyassz 9-12 hónapig:
TEHÉN TEJTERMÉKEK ÉS TEJ: SAJT, JOGHURT, VAJ, TÚRÓ, KEFIR,
TEJFÖL STB.
Alkohol, ecet, mustár, ecetes savanyúság
3. Ne fogyaszd 6 hétig:
SZÓJA - MINDEN FORMÁBAN: szójatej, tofu, tempeh, és felvá-gottakban, saláta dresszingben bújtatva (nézd az étel címkét) RIZS - MINDEN FORMÁBAN: fehér, barna, és bújtatott forma (lásd ételcímke) KUKORICA MINDEN FORMÁBAN: kukoricaliszt, dara, stb.
4. Első 6 hét után fogyasztható
SZÓJATEJ, SZÓJASZÓSZ, ÉS MÁS REJTETT ÁLLAPOTÁBAN, 4 NAPOS ROTÁCIÓBAN
3-4 hónapig még ne fogyassz:
SZÓJAFEHÉRJE - KONCENTRÁTUMOT, TOFUT ÉS TEMPEH-T
RIZS (-LISZT, TÉSZTA) 4-NAPOS ROTÁCIÓBAN
KUKORICA ÉS LISZTJÉBŐL KÉSZÜLT ÉTELEK 4 NAPOS ROTÁCIÓBAN
 
Miért szükséges a lisztérzékenységet kezelni?
   A tüneteket produkáló betegek esetében a válasz magától értetődő, szűntessük meg a panaszokat. Mit tegyünk abban az esetben, ha a tünetek nem egyértelműek, és enyhék? Két okból fontos, hogy ezek az emberek gluténmentes étrendet alkalmazzanak: 1. Idővel a betegek
 Nem ehetünk meg akármit, csak azért, mert ízlik. Ha már tudunk valamit testünk fiziológiájáról és a táplálkozásról, ezt a hibát nem követhetjük el. Az evés tudomány, ami többet jelent ízlelőbimbóink puszta ingerlésénél. Az evés nagyon komoly feladat, különösen akkor, ha egészségesen és testi fájdalmak nélkül akarjuk leélni életünket.
 
 
 
 
 
 
 
 
A civilizált táplálkozást szüleink már gyermekkorunkban belénk nevelik, mivel ismereteik hiányában azt gondolják, ezzel adják meg nekünk a legjobbat. Ha a gyermek tiltakozik bizonyos élelmiszerek elfogyasztása ellen, akkor is mindent megtesznek, hogy valahogy „kierőszakolják” az általuk helyesnek vélt táplálékok elfogyasztását, ahelyet, hogy elfogadnák a gyermek még tiszta, ösztönből érkező kívánságait. A mai magyar családokban az egészséges táplálkozás híján a gyermekek minden betegségre hajlamosak, a bölcsődék, óvodák, iskolák gyakran elnéptelenednek a torokfájós, köhögős, lázas, allergiás gyermekek hiányzása miatt. Mindez azért, mert állítólag olyan élelmiszereket kapnak, amelyek az egészségüket szolgálják.
Kapják az egészségükre ártalmas, agyonfőzött, cukrozott csecsemőtápszert; a forralt tejből készült cukrozott, édes kakaót; a fehér lisztből készült, szintén agyoncukrozot péksüteményeket; a csak keményítőt tartalmazó fehér kenyeret, kifit, zsömlét, az édes süteményeket; és a legnagyobb károkat okozó cukros italokat, befőteket, lekvárokat, gyümölcsleveket, szénsavas üdítőket, stb. Így a szülők tudta ellenére tulajdonképpen szépen lassan kialakul a „gyermekkori alkoholizmus”, ugyanis a cukor hatására az emésztőrendszerben létrejövő erjedés során alkohol keletkezik, amellyel egy esetleges későbbi alkoholfüggőség alapjait is megteremthetik. Kapják a húskészítményeket, amelyeket az újabb táplálkozástudományi „eredmények” szójakészítményekkel egészítenek ki, elősegítve ezzel a fehérje túltáplálás következtében beálló fehérjemérgezést. Kapják a szójával kevert hulladék húsokat (virsli, párizsi stb.), s nem értik, miért vérszegények a gyermekeik. Sajnos nem ismerik fel a már több száz éve ismert összefüggéseket. Az iskolákban, óvodákban és otthon egyaránt ezt kapják a gyermekek, tápláló és természetes nyers gyümölcsök, zöldségek és egyéb egészséges táplálékok helyet. A szülők sajnos nem ismerik a természet törvényeit, a napi propaganda és reklámok hatásai alat állnak, amikor a sok húst, édességet, mesterségesen előállított termékeket adják gyermekeiknek és csodálkoznak azon erőtlenségén, testi és szellemi gyengeségén.
 
 
 
 
 
 
 
 
Emberszennyező anyagok a kozmetikai iparban
A bőrünk a legnagyobb kiterjedésű szervünk. A szép bőr a tökéletes anyagcsere tükre. A test természetes méreg-telenítésének áldás, ha valaki képes könnyen izzadni. A verejtékmirigyek váladékaival jelentős mennyiségű méreganyag távozik, ami a kötőszövetekben és a sejtek közöti térben halmozódot fel.
Tehát kellemetlen az illata, inkább azt szagolom?!
Így igaz. Az izzadtság testünk mocsarának kipárolgása! Képzeld mi van bent, ha ez jön ki! Nemcsak külsőleg, de belsőleg is tisztálkodni kell rendszeresen.
Kellemetlen testszagunk elfedésére, illetve bőrünk ápolására komoly iparág épül. A kozmetikai ipar ugyanúgy nyúlhatna a természetes alapanyagokhoz, amelyeket manipuláció nélkül biztosíthatna. De még selymesebbet, még illatosabbat, még mérge-zőbbet akar adni, mert megérdemeljük. Elkorcsosult érzékszerveink a természet tiszta illatát, érintését már nem is képes értékelni.
Az alábbiakban csak egy kis ízesítő a kozmetikai szerek méreganyagaiból.
„A megtisztult testben szépül a lélek. Az emberi testnek rózsaillata van.”
 
 
A-hidroxisav
Szerves sav, amely anaerob légzéssel keletkezik. Az a-hidroxisavat tartalmazó bőrápolási termékek nem csupán a bőr sejtjeit támadják meg, hanem a bőr védőköpenyét is. Használatának következménye akár hosszantartó bőrkárosodás is lehet.

Alkohol
Szintelen, illékony, gyúlékony folyadék, ami élesztőgombák és szénhidrát erjedésével keletkezik. Gyakran használják oldószernek, de italokban és gyógyszerekben is megtalálható. Ehető és iható termékek alkotórészeként hajlamosabbá teheti a testszöveteket a rákkeltő anyagokkal való reagálásra. Azok a szájöblítők, amelyek 25%-nál magasabb alkoholtartalmúak, hozzájárulnak a száj-, a nyelv-és torokrák kialakulásához.

Állati zsír (faggyú)
Az állati szövet bizonyos fajtája; olajtartalmú szilárd és félszilárd anyagokból áll. Ezek a glicerol vízben nem oldódó észterei, illetve zsírsavak. Az állati zsír és lúg adja a szappanok, a tisztító- és emulgeálószerek fő alkotórészét, és egyben a legjobb táptalajt biztosítják a baktériumok számára.

Alumínium
A fémek közé tartozó elem, amelyet leginkább repülőgépek alkatrészeinek, illetve protézisek előállítása során, emellet izzadásgátló termékek alapanyagaként, tovább  savtalanítókhoz, valamint fertőtlenítőszerekhez használnak. Az alumínium szoros összefüggésbe hozható a mellrák és az Alzheimer-kór kialakulásával. Szinte kivétel nélkül használják a gyártócégek annak ellenére, hogy kimondottan káros.

Ásványolaj (parafnum liquidumnak is nevezik) Egy nyersolaj (petróleum) származéka. Ipari felhasználásakor leginkább kenőolajként alkalmazzák. Az ásványolaj egy fnom, flmszerű réteget képez a bőr felszínén, így a toxinok, a nedvesség és egyéb, a bőr által termelt anyagok elől elzárja az utat. A bőr nem tud normálisan lélegezni, így az oxigén sem juthat át a sejtfalon.

Petrolatum (petrolátum) Petróleum bázisú zsír, melyet az iparban kenőanyagként használnak. A petrolátum valamennyi károsodást előidéző tulajdonsága megegye-zik az ásványolajnál tárgyal-takkal.

Bentonit
Lyukacsos agyag, amely víz hatására eredeti térfogatának többszörösére duzzad meg. Számos kozmetikai termék alapanyagaként eltömíti a pórusokat, így elzárja a bőrt a szabad levegőtől.

Butan (bután)
Rendkívül gyúlékony aeroszol; nagy mennyiségben narkotizáló hatású.
Diethanolamin (DEA) Színtelen vagy kristályos alkohol, amit oldószerekhez, tisztítószerekhez és emulgeátorokhoz használnak fel. Testápolók is tartalmaznak DEA-t, mert puhává teszi a bőrt. Ezenkívül más bőrápoló termékekben is találkozhatunk vele hidratáló hatása miatt. Abban az esetben, ha a DEA nitrátokkal együtt kerül feldolgozásra, egymással reakcióba lépve rákkeltő anyag keletkezik. Bár korábbi tanulmányokban a DEA-t nem sorolták a rákkeltő anyagok közé, napjainkban egyre több kutató vélekedik úgy, hogy a DEA nitrátokkal való egyesülés nélkül is rákot okozhat. Többek közöt bőr-és nyálkahártya izgató hatását is meg kell említeni.
Diethylpthalate (dietilftalát) Alkohol denaturálásához használt anyag. Felszívódik a bőrbe, és befolyásolja annak védelmi rendszerét. A Phthalate-ok (ftalátok) károsítják a májat, a vesét és a szaporodási szerveket, mindemellett a szervezetre a hormonokhoz hasonló hatást gyakorolnak. Leggyakrabban a samponokban találkozhatunk ezzel az anyaggal.

Dioxin
A papírgyártás folyamata során keletkezett hulla dékanyag a dioxin, amely rákot okozhat. Dioxinnal kezelt edényekről a termékekbe kerül-hetnek a veszélyes anyagok.
Elastin (elasztin) magas relatív molekulatömeggel A kollagénhez hasonló fehérje, a rostok fő alkotórészét képezi. Az elasztin állati testrészekből is nyerhető, és a kollagénhez hasonló hatást gyakorol a bőrre.

Fluorid
Minden formája potenciális
rákkeltő anyag.
Fluor-szénhidrogén Színtelen, nem éghető gáz, amit színtelen, nem éghető folyadékként is felhasználnak. Ritkán felső légutakban enyhébb irritációhoz vezethet. A fuor-szénhidrogént gyakran használják hajsprayk hajtóanyagaként.
Formaldehyd (formaldehid) és származékai (Bronidox, bronopol, diazoli-dinyl-karmabid, diazolidinyl-urea, hydantoin, imidazolidinyl-karmabid, imidazolidinyl-urea, 2-bromo-2-nitropropán-1,3-diol, 5-bromo-5nitro-1,3-dioxane).
   Színtelen mérgező gáz, irritáló hatású, és rákkeltő anyag. Vízzel kombinálva a formaldehidet fertőtlenítőszerként, rögzítőként, illetve tartósítószerként használják. A formaldehid számos kozmetikai termékben megtalálható, de főként a hagyományos körömápolási termékekhez használják. A formaldehidek rákkeltő anyagok, amelyek már kis mennyiségben is irritálják a nyálkahártyát, és allergiát válthatnak ki.
Glycerin (glicerin) Sziruphoz hasonló folyadék, melyet víz és zsír kémiai reakciójával állítanak elő. Puhítóként és oldószerként kerül felhasználásra. A bőr alsóbb rétegeiből a bőr felületére vonzza a nedvességet, és ot is tartja azt, hacsak a levegő nedvességtartalma el nem éri a 65%-ot. Így a bőr belülről kifelé haladva fokozatosan kiszárad.
Kaolin
Finom fehér anyag, melyet főként porcelánkészítéshez használnak. A bentonithoz hasonlóan teljesen eltömíti és elgyengíti a bőrt.
Kollagén
Zselatinszerű, nem oldódó protein, amely mérete miatt nem szívódik fel a bőrbe. A kollagén megtalálható a legtöbb kozmetikai termékben. Állati bőrből és apróra őrölt tyúklábból nyerik ki. Ez az anyag filmrétegszerűen helyezkedik el a bőrön, ezáltal nem engedi azt szabadon levegőzni.
Lanolin
Gyapjúból nyerhető zsíros anyag, amely gyakori összetevője kozmetikumoknak és különböző krémeknek. Néha allergiát vált ki a bőr területén, például bőrkiütések formájában.
LAS-Tenside (lineáris alkylbenzol-szulfonát) Erős bőrizgató hatású, a szennyvízbe kerülve nehezen lebomló anyag. A mosószerekhez már nem használják.
Lúg
Nátriumhidroxidból vagy kálium hidroxidból álló nagytöménységű vizes oldat. A szappandarabok például lúg és állati zsír kombinációjából állnak.
Összetevői megtámadják a bőrt, és kiszárítják azt.
Nitroaminok
A nitroaminok felszívódnak a bőrbe, és hatásuk rákkeltő lehet. A kozmetikumokba a nyersanyagok beszennyezése által kerülhetnek, illetve létrejöhetnek a tárolás során is, abban az esetben, ha az összetevők egymással reakcióba lépnek.
Nitro-és policiklikus pézsma-vegyületek
Ezek a szintetikus parfüm-anyagok az állatkísérletek során részben rákkeltőnek bizonyultak, részben pedig megváltoztatják az egyed genetikai háterét. Környeze-tünkben és szervezetünkben ezek az anyagok annyira felhalmozódhatnak, hogy akár az anyatejben is ki lehet mutatni őket. A legújabb kutatások szerint káros hatást gyakorolnak a májra. Az illatanyagok allergiát válthatnak ki az embereknél, és a kötőhártya mellet a légutakat is irritálhatják.

PEG (polietilénglükol)/PEG-származékok
(A Copolyol, a Polyglykol, a Polysorbate olyan anyagok, amelyeket a PEG vagy eth. jelölés mellet többnyire egy számmal is ellátnak, pl. ceteareth-33.).
A polietilénglükolok és származékaik a bőrt áteresztővé teszik, így a káros anyagok akadály nélkül a bőrbe kerülhetnek.
Propan (propán) A propán egy olyan aeroszol, amely nagy mennyiségben narkotizáló hatással bír.
Propylenglykol (propilénglükol) A propilénglükol az ásványi olaj kozmetikai termékekben fellelhető formája, amelyet fék-és hidraulikafolyadékokban éppúgy megtalálhatunk, mint a fagyásgátló szerekben.
A propilénglükol a bőr- és hajápoló termékekben és a kozmetikumokban hidratáló hatása miatt használják. A bőr nedvességtartalmának megőrzése úgy történik, hogy a propilén-glükol megakadályozza a nedvesség vagy a víz eltávozását azzal, hogy eltömíti a bőrt. Különböző információs anyagok figyelmeztetik a propilénglükol tartalmú termékek használóját, hogy ez az anyag erősen irritálja a bőrt, és használatával májelégtelenség és veseká-rosodás léphet fel.


Szárítja a bőrt, és irritáló
hatású lehet.
Sodium Fluorid (nátrium-fuorid) Potenciális rákkeltő anyagként határozták meg.
Sodium Lauryl Sulfate (nátrium lauryl szulfát) Erős tisztító és nedvesítő hatású anyag, amely előfordul a felmosószerekben, a gépi zsírtalanítókban és az autómosószerekben egyaránt. Tudósok szerint a Sodium Lauryl Sulfate a leggyakoribb bőrallergén anyag. Gyorsan felszívódik, és az agyba, májba, szembe és szívbe kerülve maradandó károsodást okozhat. Mindamellet a Sodium Lauryl Sulfate lelas-sítja a gyógyulás folyamatát. Felnőtteknél szürkehályogot okoz, a gyerekeknél pedig megakadályozza a szem normális fejlődését.
   Gyógyszertárakban nátrium-lauryl szulfátként kapható. A csomagoláson a következő figyelmeztetés olvasható: belégzése és lenyelése káros az egészségre. Irritálja a légzőszerveket és a bőrt. Veszélyes, komolyabb szemkárosodást okozhat. Szembe kerülése esetén alaposan öblítse ki, és forduljon orvoshoz! Bőrre kerülése esetén bő vízzel azonnal le kell mosni! Munka közben ajánlott védőöltözet és védőszemüveg viselése. Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, és a címkét vagy a csomagolást meg kell mutatni.
Sodium Laureth Sulfate (nátrium laureth szulfát) A Sodium Laureth Sulfate alkoholos változata a Sodium Lauryl Sulfatenak. Kevésbé irritáló, azonban komoly kiszáradást okozhat. A tisztítószerekben vagy a samponokban található anyagokkal reakcióba lépve mind a Sodium Laureth Sulfate, mind a Sodium Lauryl Sulfate rákkeltő nitrátok és dioxidok keletkezéséhez járulhat hozzá. Csupán egyszeri hajmosással nagy mennyiségű nitrát kerülhet a vérkeringésbe.

Forrás:
ÖKO-TEST 5/2004., 8/2003., 2/2003., 6/2001., Különszám 23., 1997. Cancer Causes & Controls 7/2001. amerikai szaklap Public Health Report, USA Dr. Dean Burke, National Cancer Institute Kaliforniai Egyetem Material Safety Data Sheets Nippon Dental College Texasi Egyetem American College of Toxicology A japán School of Medicine Tohoku University kutatása www.slweb.org, www. fluoridealert.org, www.ncbi.nlm. nih.gov www.preventcancer.com/ losing/nci/experimental.htm
   egy-egy csoportjában komolyabb betegségek, és ezzel járó tünetek fejlődnek ki; 2. cöliákia betegekben nagyobb az esélye a vékonybél lymphomának és rákos daganatok kialakulásának. A rákos betegségek száma párhuzamos a bélfalak gyulladásának mértékével. Azoknál a betegeknél, akik gluténmentesen étkeznek, és betartják az étrendet, kisebb a rákos megbetegedések esélye. Még panaszmentesség esetén is, ha negatív a biopsia eredménye, de emelkedett a vér antitestek száma, gluténmentes étrend ajánlott.

Gluténmentes étrend hatása 5-14 nap alat érezhető, és a közérzet határozot javulásával jár.

A reumás, izületi fájdalmak már 2-3 hét alatt csökkennek, majd megszűnnek. A vérnyomás 10-20 nap alatt normalizálódhat. A biztos javulás érdekében ajánlott cink táplálék-kiegészítő fogyasztása, ami legtöbb esetben hiányos gluten/gliadin érzékenyekben.

Glutémentes étrenddel, a betolakodók irtása után a bélbolyhok 9-12 hónap alat visszaépülnek, a tünetek megszűnnek és az egészség helyreáll.

FIGYELEM!
A KÖNYVBEN TALÁLHATÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA SEMMI ESETRE SEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KIVIZSGÁLÁST ÉS KONZULTÁCIÓT! KÉRJÜK, AZ ÁLTALUNK JAVASOLT DIÉTA ÉS ÉLETMÓD MEGKEZDÉSE ELŐTT, FELTÉTLENÜL KERESSE FEL KEZELŐORVOSÁT!