Vas

Általánosan ajánlott: vashiányos vérszegénység kezelésére, terhesség idején, erős havi vérzéskor
Testünk minden részébe oxigént juttató vörösvérsejtjeink festékanyagának, a hemoglobinnak a felépítéséhez elengedhetetlenül fontos a vas. Vas nélkül nem keletkezhetnek új vérsejtek, és az oxigénre kiéhezett szervek nem működnek megfelelően. Vasra van szükség egy másik oxigénszállító fehérje, az izmokban található mioglobin előállításához is.
Kevesen tudják, hogy a vas hiánya fáradékonyságot okoz, gyengíti a koncentrálóképességet, fokozza a fertőzések iránti hajlamot.
Megfelelő mennyiségű vas hozzájárul a szervezet energiaellátásához, az immunrendszert a legjobb hatásfokon működteti, és frissen tartja az elmét.
A férfiak és nők vas-szükséglete eltérő. A női szervezetnek a serdülés korától csaknem kétszeresére nő a vas-szükséglete
A vas hiánya vashiányos vérszegénységhez vezet, aminek tünete a szaporább légzés mellett a fertőzésekre való fokozott hajlam, fáradékonyság, illetve gyengeség, de árulkodó jel a sápadt bőr is.
Eddig úgy tudtuk, hogy az emberi szervezet vasfelvétele korlátozott, nem veszi fel a szükségtelen, fölösleges vasat. A legújabb vizsgálati eredmények azonban arra utalnak, hogy a vas jóval veszedelmesebb, mint hinnénk.
Amennyire alapvetően szükséges, olyannyira veszélyes is, ha túl sok vas van a szervezetben. Ugyanis mihelyt a vas felszívódik, leszámítva a vérveszteségeket - menstruáció, szülés, véradás, balesetek - szinte soha nem ürül ki. Az új vérsejtek képződéséhez aktuálisan nem szükséges vasat egy ferritin nevű fehérje tárolja, raktározza. Az életkor előrehaladtával tehát fokozatosan növekszik vaskészletünk, ami megnövelheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
A szervezet a húsban lévő vasnak ("hem-vas") kb. a negyedét képes felvenni, míg a növényi eredetű forrásokból származó vasnak csupán 10%-át. Vasszükségletünk fedezésére kitűnő növényi szerves vasforrások: a bab, lencse, teljeskiőrlésű búzaliszt, zabliszt, kemény héjú gyümölcsök, petrezselyem, gabonapelyhek.