Foszfor

Általánosan ajánlott: erős csontokért, és a csontváz épségének fenntartására, fogzománc és a fogak erősítésére
Az életfontosságú tápanyagok felsorolásakor a foszfor feltétlenül az első helyek egyikét foglalja el.
Bár fő feladata az erős csontok és fogak létrehozása, gyakorlatilag minden sejtnek szüksége van rá. A kalcium után szervezetünk második legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyaga. Mennyiségének 85%-a a csontokban és a fogakban van, de jelentős a vér és különféle szervek, többek között a szív, a vesék, az agy és az izmok foszfortartalma is.
Kis mennyiségben van jelen, de fontos szerepet tölt be a szervezet folyadéktereiben a kémhatás szabályozásában. Kevesen ismerik azt a tényt is, hogy szervezetünk a tartalékenergia egy részét foszforvegyületek formájában raktározza.
Szerves kötésben az egyes fehérjéknek, enzimeknek, vagy [[nukleinsavaknak az építőköve. Fontos szerepet tölt be a fehérje-, szénhidrát- és zsír-anyagcserében. Az apró akkumulátorként működő, a sejteknek közvetlen energiaforrásként szolgáló adenozintrifoszfát is foszfort tartalmaz.
A foszfor részt vesz a sejten belüli, és sejtek közötti információátadásban. Foszfor kell az izom összehúzódáshoz, az agyból jövő impulzusoknak a test más részeihez való továbbításához és a hormonok kiválasztásához. A foszfátok szerepet játszanak a vér vegyhatásának szabályozásában.
Foszfor hiány: Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nem alakulhat ki, legfeljebb tartós savmegkötő terápia kapcsán. Hiánya esetén nő a kalcium-kiválasztás, esetleg csontritkulás lép fel.
Foszfor túladagolás esetén a standard mérgezési tünetek jelentkeznek.

A foszfor szinte minden élelmiszerben megtalálható, kisebb-nagyobb mennyiségben. Hiányállapotával nem is igazán kell számolni, mert az élelmiszeripar - elsősorban savanyító adalékanyagként - egyre több foszfort használ fel, általában foszforsavként.