Mi a kiégés (burnout ) szindróma és mit tegyünk ha úgy érezzük kiégtünk?

burnout

Mi a kiégés (burnout ) szindróma és mit tegyünk ha úgy érezzük kiégtünk?

A kiégés nem más mint testi, érzelmi és szellemi kimerültség. Az érintettek testileg erőtlennek, ezen kivül tehetetlennek, reményvesztettnek, enerváltnak érzik magukat. Negativan viszonyulnak saját magukhoz, a szakmájukhoz, a többi emberhez, illetve úgy általában az élethez (Petróczi, 2005.)

Ha úgy érezzük, hogy állandóan fáradtak vagyunk, ha pályakezdőként a nyugdíjat várjuk, ha semmi nem tudja felkelteni az érdeklődésünket, ha hiába utazunk nyaralni, nem tudunk feltöltődni, akkor jó eséllyel a burnout szindrómával küzdünk.

A kiégést először a hetvenes években diagnosztizálták a segítő szakmákban dolgozók, az orvosok, a tanárok, az ápolók körében. Azóta bővült a kör: ma már a munkából kimaradó anyák, a pályakezdők, a papok, a sportolók, az újságírók, a politikusok, a banki alkalmazottak, a börtönőrök, sőt az Y generáció tagjai is a veszélyeztetett csoportokba tartoznak. Séllei Beatrix pszichológus, egyetemi adjunktus a Jog és Pszichológia online folyóirat társadalmi problémák feldolgozását célul kitűző rendezvénysorozatának kiégésről szóló előadásán elmondta: felmérések szerint a felnőttek csaknem 80 százaléka tapasztalta legalább egyszer a kiégés tüneteit.


A burnout alapja a stressz: a hosszan tartó érzelmi vagy fizikai megterhelés következtében állandóan fáradtnak, kimerültnek érezzük magunkat, gyakran fáj a fejünk, alvászavarral, emésztési problémákkal küzdünk. A fizikai tünetekhez lelki problémák társulnak: szorongás, bizonytalanság, ürességérzés, az érdeklődés elveszítése, érzelmi kimerülés, cél nélküliség. A munkahelyen a feladatainkkal nem tudunk azonosulni, csökken a teljesítményünk, meginog az önbizalmunk. A tünetek közé tartozhat a túlzott cinizmus és a feledékenység is.

Milyen okok váltják ki a kiégést?

          teljesítménycentrikus világban élünk, egyre többet dolgozunk, ráadásul a modern technikának köszönhetően állandóan elérhetőek vagyunk. Ma már nem engedhetjük meg magunknak, hogy kikapcsoljuk a telefonunkat, hogy nem válaszolunk azonnal az e-mailre, az sms-re.A jó alkalmazott szabadsága idején, sőt éjszaka is elérhető.

          Egyéni érzékenységtől is függ, hogy valaki könnyen kiég-e. A rizikófaktorok közé tartozik, ha valaki introvertált személyiség vagy érzékenyebb, szorongóbb az átlagnál.

           Veszélyeztető tényező, ha túl empatikus valaki, hiszen így könnyen magára veszi mások problémáit.

          Aki könnyen lelkesedik vagy idealista, az is a szindróma áldozatául eshet: ezért égnek ki hamar a lelkes pályakezdők, nem találva meg számításaikat a munkában.

          A perfekcionisták és a munkaalkoholisták is gyakrabban küzdenek burnout szindrómával, utóbbi ráadásul olyan függőség, amelyet sokra értékel a társadalom. A japánoknál többen bele is haltak a munkamánia okozta kiégésbe.

          Veszélyeztetettebbek a nők, mivel a modern társadalomban egyszerre kell helytállniuk otthon és a munkahelyen, és mert azonos pozícióban, azonos tudással kevesebbet keresnek, mint a férfiak, ráadásul dönteniük kell a család és a karrier között.

A kiégés fázisai:

1-4-ig Könnzen visszaforditható

  1. 1.Szakasz: bizonyitás kényszer
  2. 2.Szakasz: fokozott erőfeszités
  3. 3.Szakasz: saját igények elhanyagolása
  4. 4.Szakasz: igények konfliktusok elfojtása

5-8-ig visszaforditható

  1. 5.Szakasz: értékrend átalakulása
  2. 6.Szakasz: problémák eltagadása
  3. 7.Szakasz: visszahúzódás
  4. 8.Szakasz: magatartásvátozás

9-12-ig terápiás indikációt igényel

  1. 9.Szakasz: deperszonalizációs jelenségek
  2. 10. Szakasz: belső üresség érzése
  3. 11.Szakasz: depresszió
  4. 12.Szakasz: teljes kiégettség, kimerültség

A kór egyre több embert sújt, amit jól példáz, hogy tíz évvel ezelőtt Németországban népbetegséggé nyilvánították a burnout szindrómát. A kiégés nem csak a lelkeket betegíti meg, a gazdaságra is rossz hatással van. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség adatai szerint az Európai Unióban évente 136 milliárd euró – ezen belül Magyarországon kb. 440 milliárd forintnyi – érték vész el a nem , vagy nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt.

Hogy hamar kiégünk-e vagy sem, az nagyban függ attól, hogy milyen munkahelyen dolgozunk. Ha az alkalmazottak túlterheltek, ha kénytelenek folyamatosan pluszfeladatokat vállalni, ha túl sok az adminisztráció, ha a munka a magánélet rovására megy, ha a beosztottak nem tudják pontosan, hogy mit várnak el tőlük a feletteseik, akkor nagyobb eséllyel égnek ki. Erősíti a negatív tendenciákat, ha nem megfelelő a munkakörnyezet, illetve ha a munkavállaló csak negatív vagy egyáltalán semmilyen visszajelzést nem kap.

Nem véletlen, hogy a kiégés szempontjából az egyik legveszélyeztetettebb csoport a tanároké. Stresszforrásként a többség a növekvő munkamennyiséget, a nevelő-oktató munka rovására menő adminisztrációt, az anyagi és társadalmi elismerés hiányát nevezte.

De nem csak a tanárok, a szülők is kiéghetnek. A Frontiers in Psychologyban idén megjelent kutatás szerint a szülői kiégést az ezredforduló környékén diagnosztizálták először. A kiváltó okok között szerepel, hogy miközben az anya és az apa rengeteget dolgozik, a szülői szerepkör egyre több társadalmi elvárással jár. A társadalom szemében csak az számít jó szülőnek, aki kellőképpen támogató, érzékeny, sok minőségi időt tölt a gyermekeivel, miközben persze elég pénzt is keres, a munkahelyén helytáll, és még a házastársát sem hanyagolja el. A növekvő elvárásoknak egyre nehezebb megfelelni. Talán nem is lehet.

Teljesen nyilvánvaló, hogy a kiégett ember nem képes fenntartani azt a fajta mentális jólétet és lelki egészséget, amely a sikeres munka elengedhetetlen feltétele. Amikor tehát felüti a fejét a megfelelni képtelenség érzése, és erősödik a stressz-nyomás, érdemes tenni valamit ellene.

Tanácsok a kiégés megelőzéséhez

A kiégést megelőzni könnyebb, mint gyógyítani, például úgy, hogy :

           Pontos napirendet alakítunk ki. Sokat segíthet, ha előre eldöntjük, mennyi időt töltünk munkával és hány órát fordítunk a családunkra, a barátainkra.

          Állítsunk fel rövid távú terveket, mert könnyebb úgy teljesíteni, ha mindig látjuk a következő lépést.

          Változásra, vátoztatásra való képesség. Saját határok ismerete

          Nem kell mindig tökéletesnek lenni. Ne legyünk túl kritikusak magunkkal szemben, mivel felnőtt életünkben sajnos gyakran előfordul, hogy nem dicsér meg bennünket senkit.

          Nem kell mindig mindenkinek megfeleni

          Higgyünk önmagunkban

          Törekedjünk rá, hogy olyan munkát végezzünk, amit szeretünk.

          Pozitiv hozzáállás, objektivitás, rugalmasság

          Aludjunk eleget, ne az evésen spóroljunk időt, ebéd, vacsora közben ne nyomogassuk a telefonunkat, heti  40 óránál ne dolgozzunk többet.

          Jó munkahelyi légkör alakitásának elősegitése

Milyen természetes stresszoldó módszereket érdemes kipróbálni kimerültségre (kiégésre) ?

          Az autogén tréning és a relaxáció mindenképpen hasznos. Egy megfelelően összeállított életmód-program orvosolja többek közt a derékfájdalmakat, a fejfájást, a magas vérnyomást, az érelmeszesedést, a cukorbetegséget, csökkenti a vér koleszterin- és triglicerid szintjét és a testsúlyt, ráadásul a stresszoldás egyik leghatékonyabb eszköze.

          Használhatunk homeopátiás készitményeket, vagy gyógynövényeket is, mint a citromfű, orbáncfű, macskagyökér,  rozmaring, levendula, hársfa, komló, golgotavirág, ginzeng, maca, ashwaganda, rhodiola

          Egyes vitaminok, ásványok és nyomelemek fontos szerepet töltenek be a sejtek energiatermelésében, illetve a boldogsághormon (szerotonin) és az alvást segítő melatonin termelésében is. Emiatt érdemes lehet célirányosan és hatékony adagban vitaminokat, és egyéb vitális anyagokat is szedni. Ezek közül sorolnánk fel egy párat:

          B Complex  vitamin – a legjobb természetes forrás az inaktivált sörélesztő pehelyben található, a teljes kiörlésű gabonákban, ezek közül pedig a zabfű a legjobb forrás.

          Magnézium –  A tökmag a legjobb természetes magnéziumforrás, de jó magnézium forrás a: kakaó, amaránt, quinoa, szezámmag, mák, hüvelyesek, banán, aszalt szilva és természetes formában a zöld levelű növények is  nagy mennyiségben tartalmaznak magnéziumot, főleg a zöld gabonafű.

          C-vitamint – a csipkebogyó, citrusfélék, bogyós gyümölcsök, paradicsom, kiwi, brokkoli, karfiol, karalábé, paprika tartalmaz nagy mennyiségben.

          Melatonin Segít kontrollálni alvási és ébrenléti ciklusainkat. A melatoninból igen kis mennyiség megtalálható élelmiszerekben is, így a húsban, gyümölcsökben, gabonában és zöldségekben. De akár étrend-kiegészítő formában is szedhető este lefekvés előtt.

          GABA – egy aminósav mely az agy dopamintermelését serkenti. Segiti a test ellazulását és az izmok regenerálódását, valamint kiküszöböli a stressz káros hatásait. A GABA képes ellazitani a testet és az elmét, biztositva a mély alvást.

          Flavonoidokban gazdag növények : áfonya, szeder, meggy, szamóca, csokoládé, vörösbor, tea. A flavonoid védi a sejteket a környezeti ártalmaktól, memóriaserkentő hatású és segítséget nyújt agyér-elzáródás megelőzésében.

          Triptofán – megtalálható a fehérjében gazdag élelmiszerekben: csokoládé, paradicsom, zab, szárított datolya, tej, joghurt, túró, vörös húsok, tojás, baromfi, szezámmag, csicseriborsó, olajos magvak, padlizsán. A triptofán szintén a szerotonin előnyaga. Segít a koncentrációzavar, csüggedés, szorongás, alvászavar, nyugtalanság megelőzésében, mert triptofán nélkül az idegrendszer nem tud pihenni, ami rontja a teljesítményét.

          Rhodiola roseafokozza a szervezet stressztűrő képességét. Mint különleges adaptogén, a Rhodiola rosea a civilizációs betegségek, a növekvő stressz és a csökkent immunitás tökéletes ellenszere. Egyik legfontosabb szerepe a stressz módosításában az, hogy visszaállítja a szervezetben a homeosztázist. Ha a homeosztázis helyreáll, az immunsejtek is helyesen működnek. a stresszt úgy csökkenti, hogy közben nem „kábítja el, nyomja le” az embert, mint a kémiai nyugtatószerek, hanem szellemileg és fizikailag felfrissíti. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy mellékhatásai nem ismertek, és nem okoz hozzászokást.

Idegerősitő tea recept:

20 g citromfű, 50 g orbáncfű, 50 g levendulavirág, 50 g majoránna, 50 g orvosi zsálya, 50 g édeskömény, 50 g rozmaring, 100 g angyalfűgyökér.

A citromfű nyugtat, erősíti az idegeket, az orbáncfű gyógyítja a depressziót, a többi gyógynövény pedig növeli az idegerősítő hatást úgy, hogy a feszültségben szenvedő ember újból visszanyeri lelki nyugalmát.

Birtalan Katalin

természetgyógyász

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: whatsapp
WhatsApp

Szólj hozzá, vitassuk meg:

Kapcsolódó, hasonló cikkek:




Tetejére görgetés