Mi a kiégés (burnout ) szindróma és mit tegyünk ha úgy érezzük kiégtünk?

A kiégés nem más mint testi, érzelmi és szellemi kimerültség. Az érintettek testileg erőtlennek, ezen kivül tehetetlennek, reményvesztettnek, enerváltnak érzik magukat. Negativan viszonyulnak saját magukhoz, a szakmájukhoz, a többi emberhez, illetve úgy általában az élethez (Petróczi, 2005.)
burnoutHa úgy érezzük, hogy állandóan fáradtak vagyunk, ha pályakezdőként a nyugdíjat várjuk, ha semmi nem tudja felkelteni az érdeklődésünket, ha hiába utazunk nyaralni, nem tudunk feltöltődni, akkor jó eséllyel a burnout szindrómával küzdünk.

A kiégést először a hetvenes években diagnosztizálták a segítő szakmákban dolgozók, az orvosok, a tanárok, az ápolók körében. Azóta bővült a kör: ma már a munkából kimaradó anyák, a pályakezdők, a papok, a sportolók, az újságírók, a politikusok, a banki alkalmazottak, a börtönőrök, sőt az Y generáció tagjai is a veszélyeztetett csoportokba tartoznak. Séllei Beatrix pszichológus, egyetemi adjunktus a Jog és Pszichológia online folyóirat társadalmi problémák feldolgozását célul kitűző rendezvénysorozatának kiégésről szóló előadásán elmondta: felmérések szerint a felnőttek csaknem 80 százaléka tapasztalta legalább egyszer a kiégés tüneteit.

A burnout alapja a stressz: a hosszan tartó érzelmi vagy fizikai megterhelés következtében állandóan fáradtnak, kimerültnek érezzük magunkat, gyakran fáj a fejünk, alvászavarral, emésztési problémákkal küzdünk. A fizikai tünetekhez lelki problémák társulnak: szorongás, bizonytalanság, ürességérzés, az érdeklődés elveszítése, érzelmi kimerülés, cél nélküliség. A munkahelyen a feladatainkkal nem tudunk azonosulni, csökken a teljesítményünk, meginog az önbizalmunk. A tünetek közé tartozhat a túlzott cinizmus és a feledékenység is.

Milyen okok váltják ki a kiégést?

-          teljesítménycentrikus világban élünk, egyre többet dolgozunk, ráadásul a modern technikának köszönhetően állandóan elérhetőek vagyunk. Ma már nem engedhetjük meg magunknak, hogy kikapcsoljuk a telefonunkat, hogy nem válaszolunk azonnal az e-mailre, az sms-re.A jó alkalmazott szabadsága idején, sőt éjszaka is elérhető.

-          Egyéni érzékenységtől is függ, hogy valaki könnyen kiég-e. A rizikófaktorok közé tartozik, ha valaki introvertált személyiség vagy érzékenyebb, szorongóbb az átlagnál.

-           Veszélyeztető tényező, ha túl empatikus valaki, hiszen így könnyen magára veszi mások problémáit.

-          Aki könnyen lelkesedik vagy idealista, az is a szindróma áldozatául eshet: ezért égnek ki hamar a lelkes pályakezdők, nem találva meg számításaikat a munkában.

-          A perfekcionisták és a munkaalkoholisták is gyakrabban küzdenek burnout szindrómával, utóbbi ráadásul olyan függőség, amelyet sokra értékel a társadalom. A japánoknál többen bele is haltak a munkamánia okozta kiégésbe.

-          Veszélyeztetettebbek a nők, mivel a modern társadalomban egyszerre kell helytállniuk otthon és a munkahelyen, és mert azonos pozícióban, azonos tudással kevesebbet keresnek, mint a férfiak, ráadásul dönteniük kell a család és a karrier között.

A kiégés fázisai:

1-4-ig Könnzen visszaforditható

  1. 1.Szakasz: bizonyitás kényszer
  2. 2.Szakasz: fokozott erőfeszités
  3. 3.Szakasz: saját igények elhanyagolása
  4. 4.Szakasz: igények konfliktusok elfojtása

5-8-ig visszaforditható

  1. 5.Szakasz: értékrend átalakulása
  2. 6.Szakasz: problémák eltagadása
  3. 7.Szakasz: visszahúzódás
  4. 8.Szakasz: magatartásvátozás

9-12-ig terápiás indikációt igényel

  1. 9.Szakasz: deperszonalizációs jelenségek
  2. 10. Szakasz: belső üresség érzése
  3. 11.Szakasz: depresszió
  4. 12.Szakasz: teljes kiégettség, kimerültség

A kór egyre több embert sújt, amit jól példáz, hogy tíz évvel ezelőtt Németországban népbetegséggé nyilvánították a burnout szindrómát. A kiégés nem csak a lelkeket betegíti meg, a gazdaságra is rossz hatással van. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség adatai szerint az Európai Unióban évente 136 milliárd euró – ezen belül Magyarországon kb. 440 milliárd forintnyi – érték vész el a nem , vagy nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt.

Hogy hamar kiégünk-e vagy sem, az nagyban függ attól, hogy milyen munkahelyen dolgozunk. Ha az alkalmazottak túlterheltek, ha kénytelenek folyamatosan pluszfeladatokat vállalni, ha túl sok az adminisztráció, ha a munka a magánélet rovására megy, ha a beosztottak nem tudják pontosan, hogy mit várnak el tőlük a feletteseik, akkor nagyobb eséllyel égnek ki. Erősíti a negatív tendenciákat, ha nem megfelelő a munkakörnyezet, illetve ha a munkavállaló csak negatív vagy egyáltalán semmilyen visszajelzést nem kap.

Nem véletlen, hogy a kiégés szempontjából az egyik legveszélyeztetettebb csoport a tanároké. Stresszforrásként a többség a növekvő munkamennyiséget, a nevelő-oktató munka rovására menő adminisztrációt, az anyagi és társadalmi elismerés hiányát nevezte.

De nem csak a tanárok, a szülők is kiéghetnek. A Frontiers in Psychologyban idén megjelent kutatás szerint a szülői kiégést az ezredforduló környékén diagnosztizálták először. A kiváltó okok között szerepel, hogy miközben az anya és az apa rengeteget dolgozik, a szülői szerepkör egyre több társadalmi elvárással jár. A társadalom szemében csak az számít jó szülőnek, aki kellőképpen támogató, érzékeny, sok minőségi időt tölt a gyermekeivel, miközben persze elég pénzt is keres, a munkahelyén helytáll, és még a házastársát sem hanyagolja el. A növekvő elvárásoknak egyre nehezebb megfelelni. Talán nem is lehet.

Teljesen nyilvánvaló, hogy a kiégett ember nem képes fenntartani azt a fajta mentális jólétet és lelki egészséget, amely a sikeres munka elengedhetetlen feltétele. Amikor tehát felüti a fejét a megfelelni képtelenség érzése, és erősödik a stressz-nyomás, érdemes tenni valamit ellene.

Tanácsok a kiégés megelőzéséhez

A kiégést megelőzni könnyebb, mint gyógyítani, például úgy, hogy :

-           Pontos napirendet alakítunk ki. Sokat segíthet, ha előre eldöntjük, mennyi időt töltünk munkával és hány órát fordítunk a családunkra, a barátainkra.

-          Állítsunk fel rövid távú terveket, mert könnyebb úgy teljesíteni, ha mindig látjuk a következő lépést.

-          Változásra, vátoztatásra való képesség. Saját határok ismerete

-          Nem kell mindig tökéletesnek lenni. Ne legyünk túl kritikusak magunkkal szemben, mivel felnőtt életünkben sajnos gyakran előfordul, hogy nem dicsér meg bennünket senkit.

-          Nem kell mindig mindenkinek megfeleni

-          Higgyünk önmagunkban

-          Törekedjünk rá, hogy olyan munkát végezzünk, amit szeretünk.

-          Pozitiv hozzáállás, objektivitás, rugalmasság

-          Aludjunk eleget, ne az evésen spóroljunk időt, ebéd, vacsora közben ne nyomogassuk a telefonunkat, heti  40 óránál ne dolgozzunk többet.

-          Jó munkahelyi légkör alakitásának elősegitése

Milyen természetes stresszoldó módszereket érdemes kipróbálni kimerültségre (kiégésre) ?

-          Az autogén tréning és a relaxáció mindenképpen hasznos. Egy megfelelően összeállított életmód-program orvosolja többek közt a derékfájdalmakat, a fejfájást, a magas vérnyomást, az érelmeszesedést, a cukorbetegséget, csökkenti a vér koleszterin- és triglicerid szintjét és a testsúlyt, ráadásul a stresszoldás egyik leghatékonyabb eszköze.

-          Használhatunk homeopátiás készitményeket, vagy gyógynövényeket is, mint a citromfű, orbáncfű, macskagyökér,  rozmaring, levendula, hársfa, komló, golgotavirág, ginzeng, maca, ashwaganda, rhodiola

-          Egyes vitaminok, ásványok és nyomelemek fontos szerepet töltenek be a sejtek energiatermelésében, illetve a boldogsághormon (szerotonin) és az alvást segítő melatonin termelésében is. Emiatt érdemes lehet célirányosan és hatékony adagban vitaminokat, és egyéb vitális anyagokat is szedni. Ezek közül sorolnánk fel egy párat:

-          B Complex  vitamin - a legjobb természetes forrás az inaktivált sörélesztő pehelyben található, a teljes kiörlésű gabonákban, ezek közül pedig a zabfű a legjobb forrás.

-          Magnézium –  A tökmag a legjobb természetes magnéziumforrás, de jó magnézium forrás a: kakaó, amaránt, quinoa, szezámmag, mák, hüvelyesek, banán, aszalt szilva és természetes formában a zöld levelű növények is  nagy mennyiségben tartalmaznak magnéziumot, főleg a zöld gabonafű.

-          C-vitamint – a csipkebogyó, citrusfélék, bogyós gyümölcsök, paradicsom, kiwi, brokkoli, karfiol, karalábé, paprika tartalmaz nagy mennyiségben.

-          Melatonin - Segít kontrollálni alvási és ébrenléti ciklusainkat. A melatoninból igen kis mennyiség megtalálható élelmiszerekben is, így a húsban, gyümölcsökben, gabonában és zöldségekben. De akár étrend-kiegészítő formában is szedhető este lefekvés előtt.

-          GABA – egy aminósav mely az agy dopamintermelését serkenti. Segiti a test ellazulását és az izmok regenerálódását, valamint kiküszöböli a stressz káros hatásait. A GABA képes ellazitani a testet és az elmét, biztositva a mély alvást.

-          Flavonoidokban gazdag növények : áfonya, szeder, meggy, szamóca, csokoládé, vörösbor, tea. A flavonoid védi a sejteket a környezeti ártalmaktól, memóriaserkentő hatású és segítséget nyújt agyér-elzáródás megelőzésében.

-          Triptofán – megtalálható a fehérjében gazdag élelmiszerekben: csokoládé, paradicsom, zab, szárított datolya, tej, joghurt, túró, vörös húsok, tojás, baromfi, szezámmag, csicseriborsó, olajos magvak, padlizsán. A triptofán szintén a szerotonin előnyaga. Segít a koncentrációzavar, csüggedés, szorongás, alvászavar, nyugtalanság megelőzésében, mert triptofán nélkül az idegrendszer nem tud pihenni, ami rontja a teljesítményét.

-          Rhodiola rosea - fokozza a szervezet stressztűrő képességét. Mint különleges adaptogén, a Rhodiola rosea a civilizációs betegségek, a növekvő stressz és a csökkent immunitás tökéletes ellenszere. Egyik legfontosabb szerepe a stressz módosításában az, hogy visszaállítja a szervezetben a homeosztázist. Ha a homeosztázis helyreáll, az immunsejtek is helyesen működnek. a stresszt úgy csökkenti, hogy közben nem „kábítja el, nyomja le” az embert, mint a kémiai nyugtatószerek, hanem szellemileg és fizikailag felfrissíti. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy mellékhatásai nem ismertek, és nem okoz hozzászokást.

Idegerősitő tea recept:

20 g citromfű, 50 g orbáncfű, 50 g levendulavirág, 50 g majoránna, 50 g orvosi zsálya, 50 g édeskömény, 50 g rozmaring, 100 g angyalfűgyökér.

A citromfű nyugtat, erősíti az idegeket, az orbáncfű gyógyítja a depressziót, a többi gyógynövény pedig növeli az idegerősítő hatást úgy, hogy a feszültségben szenvedő ember újból visszanyeri lelki nyugalmát.

Birtalan Katalin

természetgyógyász