Galagonya

Galagonya (Crataegus oxyacantha L.)
Galagonya (Crataegus oxyacantha L.)

Galagonya

Galagonya (Crataegus oxyacantha L.)

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Megtalálható erdők szélén, legelőkön, cserjésekben. Szeret nagyobb állományokban is teremni, 2—3 m magas, ágai tövisesek, cserje vagy fa. Lombleveleivel együtt gyűjtött, kinyílt virágait és az érett terméseit használjuk drognak.


Hatóanyagai: A galagonya levelében, termésében és virágzó ágvégében egyaránt sokféle vegyület fordul elő: flavonoidok, aminok, triterpénszármazékok, kolin, acetil-kolin, purinszármazékok, amigdalin, pektinek, antocianidinek és proantocianidinek.

Hatásai: A népi gyógyászatban leggyakrabban alkalmazott szívgyógyszerek egyike a galagonya. A növényt évszázadok óta ismerjük, a cserje többnyire kertekben, szántóföldek szélén nő, vadon vagy telepített formában. A kilenc méteresre is megnövő bokor, formára nyesve fehér virágaival, piros bogyóival gyakorta szolgál dekoratív kerítésként is.

Az első ismert feljegyzések egyike 1305 körül keletkezett, s szerzője még köszvény ellen ajánlotta, ám egyes források szerint a népi orvoslás szívpanaszok enyhítésére is használta.

Ez utóbbi alkalmazásmódot igazolták később a 19-20 századi vizsgálatok, melyek szerint a galagonya az egyik legkiválóbb szívre ható gyógynövény. E kutatások során kiderült, hogy a növény úgy erősíti és szabályozza a szívműködést, hogy jóformán semmilyen mellékhatása nincs, s ezért tartós kezelés is végezhető vele.

Régóta ismeretes, hogy a galagonya hatóanyagai csökkentik a vérnyomást (ha nem is közvetlenül) és a vér koleszterinszintjét, megakadályozzák, hogy koleszterin rakódjon az érfalra, s ritkítják a szívtáji szorító fájdalommal járó (angina pectoris) rohamokat is. Jótét hatásuk annak tulajdonítható, hogy a szívkoszorúerek tágításával javítják a szívizomzat vérellátását, elősegítik azokat az anyagcsere-folyamatokat, amelyeknek következtében nő a szívösszehúzódások ereje, s az úgynevezett angiotenzin-átalakító enzim gátlásával fékezik a vérnyomás-növekedést. Az értágítás egyrészt annak tulajdonítható, hogy bizonyos flavonoidok elernyesztik a szívkoszorúerek simaizomzatát, másrészt jó néhány anyagot megakadályoznak abban, hogy a szívbeli erek simaizmát összehúzzák.

Hatóanyagai infarktus után a szívizomzat vérellátását, az ér újraképződését segítik elő, a vérnyomást és pulzusszámot csökkentik, s ezzel együtt fokozzák a szervek és az izmok vérellátását. A 40 év feletti, keveset mozgó, rendszertelenül táplálkozó, dohányzó, nagy igénybevételnek, erős stressz hatásoknak kitett menedzserek szívműködési zavarainak megelőzésére is kiváló megoldás a naponta fogyasztott galagonyatea.

Magyarországon igen kedvelt, nagy tiszteletben álló gyógynövény, még mondóka is íródott róla:

Weöres Sándor: Galagonya

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya ruhája.

Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya magába.

Hogyha a Hold rá fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya ruhája.

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: whatsapp
WhatsApp

Szólj hozzá, vitassuk meg:

Kapcsolódó, hasonló cikkek:

Olajfalevél (Olea Europaea)

Olajfalevél

Olajfalevél (Olea Europaea) Az olajfa a mediterrán térség jellegzetes növénye, több ezer év óta termesztik táplálkozási és orvosi célokra. Hosszú

Tovább olvasom »
Meggy (Prunus cerasus)

Meggy

Meggy (Prunus cerasus) A meggy (Prunus cerasus) a Rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, hazánkban közkedvelt, elterjedt és ősidők óta ismert gyümölcs.

Tovább olvasom »
Izsóp

Izsóp

Izsóp (Hyssopus officinalis L.) Gyakrabban használt magyar neve: kerti izsóp. Az ajakosok családjába tartozik, évelő növény. Kis-Ázsiában és a Földközi-tenger

Tovább olvasom »



Tetejére görgetés